Szenterzsébethegy
Szenterzsébethegyi szelídgesztenyefa
Jóval nagyobb volt ennél, ám 1978-ban villámcsapás miatt több koronaága leszakadt. A Zalában őshonosnak számító fa ma magántulajdonban lévő területen áll, az önkormányzat emléktáblát helyezett el a közelében, egyúttal jelezve, hogy a szelídgesztenyét tanúfaként korlátlan ideig kívánják megőrizni.
A szenterzsébethegyi gesztenyefa hírnevét legendák is táplálják: egyes mondák szerint maga Mátyás király is megpihent a tövében, más hiedelem szerint évente 300 kilogramm gesztenye termett rajta.
Fotó: Nyakas József
Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna
Bejárata felett, a toronyban két harang is imádkozásra invitálja a hívőket: a kisebb 60, a nagyobb 120 kilogrammot nyom. Miután a régi oltárképet egy betörés alkalmával ellopták, új Szent Erzsébet festmény készült a kápolnába, melynek egykori mellékoltáránál Péter és Pál apostolokat ábrázoló kép késztet bennünket elmélyedésre.
Szenterzsébethegy története
Sokunk kedvelt „Örzsehegyét” 1372-ben említik először egy határjárás alkalmával, ám egyes kutatások arra utalnak, hogy a falu már az Árpád-korban létezett. Ez a vélhetően templomos település valószínűleg elpusztult a XVI. század végén, később régi helyétől keletebbre települt újra.
Öreghegy és Újhegy alkotják Szenterzsébethegyet, melyet jelentős bortermelő településként tartottak nyilván a XIX. században (érdekesség, hogy a Göcseji Falumúzeum szenterzsébethegyi kamrája az újhegyi oldalról került a skanzenba). A ma közösségi házként működő, egykori iskola falán 2012 óta tábla emlékezik Mindszenty József apátplébánosra, aki sokat tett az intézmény alapításáért és felépítéséért (az iskola falán találjuk még az I. és II. világháborús emlékművet is). Nevezetes még az 1843-ban épített, s legutóbb 2006-ban megújult harangláb a gyönyörű nevű Virágszer utcában.