Alsóerdő

Ha az Alsóerdőben sétálunk, jusson eszünkbe, hogy Zalaegerszeg azon rengetegében járunk, mely évszázadokig egységes tudott maradni – akkor hasítottak ki belőle egy nagyobb területet, amikor az 1826-os városi tűzvészt követően téglagyárat építettek benne.

Mindig is kedvelt kirándulóhely volt, erről Pesthy Pál, az Egerszeg múltja és jelene című 1931-es útikalauzában ír szépségesen: „Az Alsóerdő vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.” A 240 hektáros terület a közjóléti erdők szinte valamennyi fajtáját magán viseli: egyszerre üdülőerdő, panorámaerdő és sétaerdő.

Szakszerű kialakítása 1965-től huszonöt éven keresztül történt; a kezdési dátum azért fontos, mert hazánkban a budai után az Alsóerdő volt a másodikként létesített parkerdő. Az Alsóerdőn (hivatalos nevén: Zalaegerszegi Parkerdő) 35 lomblevelű fafaj, 29 fenyőféle fordul elő, magas (29) a védett növényfajok száma is. Már a XX. század elején itt majálisoztak a diákok.