Ágyúgolyó és újabb cölöpsor

Pánczél Petra: Ágyúgolyó és újabb cölöpsor
Megjelent a ZalaEgerszeg című hetilap 2017. szeptember 5-ei lapszámában

Összefoglaló:

Az egykori Egerszegi várat érintő területen még soha nem zajlott ekkora felületet érintő régészeti munka, s valószínűleg a következő évtizedekben nem is lesz rá lehetőség. Nem csoda, hogy mind a szakma, mind a nagyközönség kíváncsi a feltárásra.

900 négyzetméteren folyik a munka – Fotó: Pánczél Petra

Augusztus 20-a után vette kezdetét a Batthyány utcában, a tervezett Mindszenty-zarándokközpont – vagyis a hajdani Egerszegi végvár – területén a teljes felületű megelőző régészeti feltárás. A munka kezdetén gépek segítségével eltávolították a felső földréteget, melynek következtében gyorsan előkerültek a tavalyi próbafeltárás eredményei: az egykori vár keleti falának cölöpárkai, benne a cölöpmaradványokkal, illetve ettől keletre a várárok.

Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze  ott jártunkkor azért egy-két újdonságról is beszámolt. Az eddig ismert palánktól nyugatra (vagyis a törvényszék épülete felé) egy újabb palánkerődítés nyomaira bukkantak a múzeum munkatársai. Jól látszanak a két sorban húzódó cölöpnyomok. Ezek kibontása és részletes feltárása a következő hetek feladata lesz. Elöljáróban annyi elmondható, hogy ez a vár építésének egy korábbi – akár a legkorábbi – periódusából származhat.

Az ásatás során előkerült egy leégett épület nyoma is. A régész szerint a ház vagy a 17. század második felében állhatott itt, és akkor kapcsolódik a vár történetéhez. Vagy már a palánkfal elbontása, elpusztulása után épült fel a 18. század első felében. Biztosat, majd csak az objektum teljes feltárása után lehet mondani. Érdekességképpen elárulta, hogy a háznyom egy későbbi – 19. századi – épület maradványait is magába rejti. Ez utóbbi ház be is azonosítható azon a korabeli, városrendezéshez kapcsolódó térképen, amit Póka Antal földmérő készített az 1826-os nagy tűzvész után.

A mostani feltárásról általánosságban is elmondható, hogy sok török kor utáni, valamint 20. század elejéről származó tárgy, vagy töredék került elő. Ezek a dokumentumok – bár nem konkrétan régészeti jelenségek – néprajzi ismereteinket bővíthetik arról, hogy az újkorban és a modern korban milyen volt az itt élők tárgykultúrája.

Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze vezeti az ásatást – Fotó: Pánczél Petra

Az Egerszegi vár korához és a régészeti leletekhez visszatérve; az ásatás vezetője mutatott egy kisebb méretű ágyúgolyót, ami az egykori palánkfal környékéről került elő. Simmer Lívia azt mondja, ez az egy darab ágyúgolyó őket is meglepte, hiszen a várat soha nem ostromolták, így biztos, hogy nem belövés következtében került a palánkfalhoz. A szakemberek azt feltételezik, hogy az itteni vár ágyúgolyó készletéből maradhatott hátra. Az ásatás során ezenkívül középkori kerámiák és kályhacsempék kerültek eddig elő, valamint egy modern kori kút is a felszínre jött.

A leendő Mindszentyneum területén zajló régészeti feltárás a nagyközönség előtt sem marad titokban. A Göcseji Múzeum ugyanis nyílt napokat hirdet a „láthatatlan vár” most éppen látható maradványai között. Az ásatást vezető régész ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta: a közel 900 négyzetméteres területen zajló munka elég látványos ahhoz, hogy az érdeklődőknek egy kis idegenvezetést tartsanak. Annál is inkább, mert a tapasztalatok szerint a belvárosi ásatásokra mindig sokan kíváncsiak. A nyílt napokra szerdánként és szombatonként kerül sor. Az előbbi alkalomra a diákokat várják előre egyeztett időpontban, szombatonként 10-11 óra között pedig bárki részt vehet a „várkörút” sétán, melyen a feltárás legfrissebb eredményeiről számolnak be a Göcseji Múzeum régészei.

A cikk online változata elérhető IDE KATTINTVA!

A régészeti feltárásról további képeket nézhet IDE KATTINTVA!