Palánkfal, kályhacsempe és téglaégető az egerszegi várban

Pánczél Petra: Palánkfal, kályhacsempe és téglaégető

Megjelent a ZalaEgerszeg című hetilap 2017. október 31-ei lapszámában

 

Összefoglaló:

Az elmúlt hónapok ásatásainak eredményeiről bejárással egybekötött sajtótájékoztatón számolt be Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze. Az ásatásvezető elmondta: a 14. századtól a 18-19. századig találtak objektumokat és leleteket a helyszínen, hiszen a város ezen területe gyakorlatilag mindvégig lakott volt. Sok minden előkerült az egykori végvárral kapcsolatban, amire számítottak is, ám számos meglepetés is érte a szakembereket; és nemcsak a török korból.

 

Ami várható volt – és már a korábbi kutatások is bizonyították –, hogy ezen a részen terült el az egerszegi vár keleti palánkfala és a várárok. Ezek maradványait most is megtalálták. A keleti palánkfal cölöpsorai jól kivehetők; a kisebb és nagyobb cölöplyukak arra engednek következtetni, hogy masszív fal övezte a várat. A végvár korából nagyon sok leletanyag került elő. A használati tárgyak maradványai között találni fazéktöredékeket, kannákat, kályhacsempét, korsókat és állati csontokat is. Előkerült továbbá két ágyúgolyó, és egy ágyúcső töredéke is. Mivel a várat nem ostromolták, a régészek azt feltételezik, hogy a végvár fegyverraktárából maradtak hátra az emlékek.

 

Simmer Lívia a kályhacsempe maradványát mutatja – Fotó: Páncél Petra

A szakembereket meglepetésként érte, hogy az említett keleti palánkfaltól kissé nyugatra, a Várkör utca irányába, egy másik kettős cölöpsor is előkerült. Ez viszont nem olyan masszív, mint az előző. Valószínű, hogy a vár egy korábbi erődítésének része lehetett ez fal, amit később elbontottak. A keleti, masszívabb falhoz támaszkodott a feltárás egyik legfontosabb objektuma, egy 17. század második feléből származó épület. Ennek betöltésében egy összeomlott kályhát találtak a múzeum munkatársai. Innen került elő az az 1670-es évszámmal ellátott díszes kályhacsempe is, melyen egy kétfejű sas, vagyis a Habsburg-címer látható.

 

Simmer Lívia érdekességképpen elmondta, hogy ugyanilyen csempékből épült fel a sümegi palotában a veszprémi püspök kályhája is. A püspök az egerszegi vár birtokosa is volt akkor, így előfordulhat, hogy valamilyen előkelőség használta ezt az épületet. Ezt támasztja alá az is, hogy úgynevezett habánkerámiák is előkerültek a ház betöltéséből, ami szintén módosabb tulajdonosra utal. Ebben az objektumban egyébként sok elszenesedett növényi maradványt (lencse, borsó, köles) és zsákvászondarabot is találtak. Sőt, még kukoricát is, ami azért érdekes, mert ilyen korai időből még nem került elő kukoricamaradvány Zalában.

 

Egy téglaégető kemence is előkerült – Fotó: Pánczél Petra

Ami az ásatás területéről előkerült korábbi leletek illeti: felszínre került egy 14. század második feléből, vagy 15. század elejéről származó, „egyszer használatos” téglaégető kemence. Ez az objektum azért fontos, mert ilyen korai időszakból származó régészeti emlék még nem nagyon volt a város területén. Csak az innen nem messze álló, egykori gótikus plébániatemplom. A régész szerint ezért lehet, hogy a kemencében éppen annak a tégláit égették ki egykor. De az is lehet, hogy a börtön épülete alatt megbúvó, egykori püspöki udvarház épületéhez égették itt a téglákat. Mivel ezek a nagyméretű kemencék egyszer használatosak voltak, előfordulhat, hogy több ilyen téglaégető kemence maradványát is rejti a közelben a föld.

 

Az újabb kori leletekkel kapcsolatban elhangzott: találtak egy 19. századi téglaépületet is, ami 1823-ban épülhetett, egy évvel később pedig a Festetics-család vásárolta meg a szomszédos telkekkel együtt. (Ez az épület amúgy már szerepel az 1826-os tűzvész után készült városi rendezési terv térképén is.)

 

Negyven ládányi, különböző korszakból származó leletanyag – jórészt kerámiatöredék – látott napvilágot – Fotó: Pánczél Petra

Simmer Lívia elárulta azt is, hogy a különböző korokból származó leletanyagok (melyek jó része a már említett használati tárgyak töredéke) összesen negyven ládát töltöttek meg. A leendő Mindszenty-központ területén végzett ásatás mindenképpen sikeresnek és eredményesnek mondható, ami sok újdonsággal szolgál nemcsak a végvár, hanem a város történetével kapcsolatban is.

 

A cikk online változata elérhető IDE KATTINTVA!

Ágyúgolyó és újabb cölöpsor