ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Múzeumok

ÁVH Áldozatainak Emlékhelye

Zalaegerszeg város önkormányzatának, a POFOSZ Zala Megyei Szervezetének és az ’56-os Hagyományőrző Egyesületnek összefogásával, valamint a Göcseji Múzeum szakmai közreműködésével valósult meg egy régi vágy: emlékmúzeumot állítottak a kommunizmus áldozatainak.

A helyszín az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori, Mártírok úti épülete, mely az 1948-as államosítás után vált az ÁVH zalaegerszegi székházává. 

Az emlékhelyet eredeti környezetben berendezve mintegy nyolcvan négyzetméteren alakították ki enteriőrökkel és szakmai anyagokkal gazdagítva.

A földszinti stílusosan berendezett portásfülke és az ügyeletes tiszt szobáján keresztül juthat le a látogató a megfelelő „ellenőrzést” követően a pinceszintre.

Az alagsorban vasággyal berendezett zárkát, egy közösségi teret, ahol kivetítőn dokumentumfilm mutatja be az ÁVH brutalitását és borzalmait és tablókkal dekorált emlékszobát alakítottak ki, melyek felidézik a korszak diktatórikus eseményeit és három érintett személy megpróbáltatásait. Ha Hári Margit, Borsos Károly és Hegedűs Ferenc fotója elé áll a látogató, egy modern technika – a hangzuhany – segítségével hallhatja is a visszaemlékezéseiket. A negyedik helyiség a kínzó- és vallatóterem. Ennek kialakítása tükrözi funkcióját: cement padlóban vércsatorna, korabeli írógép, sámli, gumislag, lavórban ázó kenderkötél és ott a helyszínen egy megrendítő hangeffekt: néhány érintett visszaemlékezése alapján írt kegyetlen vallatás mondatai hallatszanak.

 

A múzeum minden kedden délután óránként látogatható: 14.00, 15.00, 16.00 órakor

Továbbá a történelmi jeles napokon is lehetőség van a kiállítás látogatására: február 25., március 15., augusztus 23., október 23., november 25.

Az emlékhelyet csoportosan a Göcseji Múzeum munkatársaival előre egyeztetett időpontban is meg lehet tekinteni.

Az olajipari múzeum páterdombi gyűjteményei

Akkor mondhatjuk teljes szívből, hogy igazán megismertük a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot, ha a Falumúzeum melletti kiállításokat követően végigtanulmányozzuk az intézmény Wlassics Gyula utcai gazdag gyűjteményét is. A páterdombi „szekcióban” az az érzésünk támad, hogy több szempontból is a legek múzeumába érkeztünk.

Kérésre bemutatják a múzeum birtokában lévő kincseket. Ugyan rengeteg minikönyve van az intézménynek, a legkülönlegesebb mégis a Japánból származó relikvia, amely három darab 2 x 2 x1 mm (!) méretű, 16 oldalas könyvecskét tartalmaz – a barna, kék és piros borítójú példányok számítanak a világ legkisebb könyveinek. Figyelemreméltó a Várak című, metszetek reprodukcióit tartalmazó apróság, melyből mindössze tíz darab készült hazánkban.

A Wlassics Gyula utcai irodaházban tárolják Magyarország legrégebbi bányászzászlóját (az 1759-es keltezésű ereklye valószínűleg Nagybánya környékéről származik). Itt nézhetjük meg Dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanár emlékszobáját – az akadémikust a magyarországi nagyipari méretű szénhidrogén-bányászat megteremtőjeként is tisztelhetjük. Ugyanitt látogatható a Zsigmondy Vilmos-emlékszoba is, mely a Zsigmondy família és a hazai vízbányászat kapcsolatát mutatja be. A kutatóknak érdemes tudni, hogy Zala megye legnagyobb állományú szakkönyvtárát is itt találják. És ha legek, akkor folytassuk a sort: 600 féle bányász söröskorsó, 1600 érmeplakett is „megbújik” az épületben, az ország legtöbb Szent Borbálát ábrázoló gyűjteményével egyetemben.

A további legekről az 1969-ben megnyitott múzeumi kiállítások regélnek a Falumúzeum utcában…

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem

Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini. A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt, bemutatót s gyerekfoglalkozást tudhat maga mögött. A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóját, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis A zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.

A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület. A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt. A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette. A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont. A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját kapta.

2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot. A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer. Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt. A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1.800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak. A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.

A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be A zalaegerszegi zsidóság múltja című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.

A „Zsini” mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez. A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják. A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújtunk a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is. A intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is. Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.

Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES,  Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér,  Snétberger Trió, Budapest Bár, stb.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:

JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!

Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok- Rost Andrea, Miklósa Erika –léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára. 

Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.

 

Forrás:
– Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete (Zalai Múzeum 13, 2004)
– Emlékezem – A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 20 éves jubileumi kiadványa (2003)ű
– Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében (2015)
– Összeállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem rendezvényeiről

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum

Olajkútfúró tornyok között harmincezer négyzetméter területen barangolhatunk, hogy a magyar szénhidrogénipar történetét megismerjük. Az 1969-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk második legnagyobb technikai-műszaki múzeuma, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma is.

Hazánkban itt állították ki a legtöbb fúrótornyot, közülük három darab 50 méter magas. Az intézmény birtokolja a legtöbb típusú szivattyút, körülbelül ötvenet. Még nincs vége a legeknek: a nyugat-dunántúli régió legnagyobb, rendszerezett szoborparkját látogathatjuk meg a múzeum területén (1987-től kezdve 16 alkotás készült el). Ritkaságszámba megy, hogy a múzeum gyűjtőterülete a Trianon előtti Magyarország, mint ahogy az is kuriózum, hogy a kínálati skála a lehető legszélesebb, hisz’ az ipartörténet mellett a természettudomány és a képzőművészet is a palettán szerepel (itt láthatjuk a világ legkisebb, valamint Európa legrégebbi türelemüvegét is).

Az olajipar múzeumi bölcsőjében járunk, se szeri, se száma a gyűjteményeknek – ám ne feledjük, hogy az intézménynek még vannak „tartalékai” a Páterdombon található irodaházban.

Göcseji Falumúzeum

A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt 22 zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.

A zalaegerszegi skanzen egyfajta esszenciája Göcsejnek, az ország egyik legarchaikusabb tájegységének, mely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett. A falumúzeum látogatója egy meseszerű világba érkezik, ahol az idő mozdulatlanná dermedt valamikor a XIX. században. A kiállítás azonban arról is regél, hogy a göcseji emberek élete korántsem volt tündérmese, hisz’ kőkemény munkával tudták előteremteni a napi betevő falatot.

A skanzen faluja sohasem létezett: épületeit és tárgyait közel harminc településről szállították Olába. Mint ismertes, a Göcseji Falumúzeum hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma (1968-ban alapították), de abból a szempontból is kuriózum, hogy egy már meglévő épület (a XVIII. századi vízi malom) köré, valamint vízpart közelében (Zala holtága) épült fel. Figyelemreméltó, hogy mindössze néhány percnyi sétára a belvárostól mutat be – igéző természeti környezetben – egy hajdanvolt világot, amikor a falu lakosai mindent felhasználtak gazdálkodásuk során.

Ennek megfelelően az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul. A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon, az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A skanzen Zalaegerszeg szeretett és féltett kincse, az olaiak sétakertként is szeretnek rá gondolni. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Gondoljunk csak bele a göcseji szavakban rejlő vidámságra, játékosságra, s fedezzük fel a múzeumban, mit is jelentenek a következő szavak: csobolyó, tiló, lükü…

Göcseji Múzeum

A szó szoros és átvitt értelmében is nagy épületek között találjuk a Göcseji Múzeumot (főbejárat a Batthyány u. 2. felől): nyugatról a bíróság székháza, délről a Mária Magdolna Plébániatemplom határolja.

Talán egyik zalaegerszegi házat sem vették annyiszor birtokba, mint ezt. Takarékpénztárnak avatták fel 1890-ben, Hencz Antal és Schadl János tervei alapján emelték (máig a városi polgárosodás szimbólumaként tartják nyilván az eklektikus stílusú épületet), majd a II. világháborút követően szinte minden és mindenki otthonra talált benne: városházi irodák, orvosi rendelő, napközis étkezde, varroda, házasságkötő terem, ifjúsági klub, sajtóiroda. 1973-ban Zalaegerszeg és Zala megye múltjának gyűjteményes tárházává vált.

A Göcseji Múzeum átépítése miatt az épületben jelenleg Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze a fazekasmesterségből és a népi hagyományokból ihletet merítő alkotásai láthatók.

Az intézmény kínálatát ezen kívül még különféle látványtárak gazdagítják:

  – történeti látványtár

  – iparművészeti látványtár

  – régészeti látványtár

  – játéktár.

 

A tervek szerint a Göcseji Múzeum szomszédságában építik fel a Mindszenty József Múzeum és Emlékközpontot.

Iratkozz fel hírlevelünkre!