ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Templomok

Szent Anna templom

Zalabesenyő Egerszeg egyetlen olyan településrésze, amely kettő templomot is emelt az ezredév alatt. A temetőkápolnának „becézett” Alexandriai Szent Katalin templom a XIII. század közepén épült. A településrész másik istenházát, a Szent Annáról elkeresztelt templomot 2011-ben szentelték.

Alexandriai Szent Katalin templom

Ha kisétálunk a XIII. század közepén épült Alexandriai Szent Katalin templom temetőkertjébe, jusson eszünkbe, hogy Zalaegerszeg valószínű legkorábbi, ma is használatban levő sírkertjében járunk.

A kicsiny, késő román kori „imolácska” (ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet egyik megalapozója nevezte a mintaszerű templomocskát) az idők folyamán egyre-másra fogadta az imádságokat és az óhatatlan enyészetet – ne csodálkozzunk hát, hogy 1690-ben a következővel illették: „puszta, félig romos”. 1717 körül felújították, ám 1748-ban ismét rossz állapotúnak találtatott; XIII. századi déli bejáratának kerete az 1978. évi renováláskor került napvilágra.

A csúcsos bádogsisakú, négyszögletes harangtornyot 1780 után építették, 1860 körül pedig klasszicista külsőt kapott. A temetőkápolnának „becézett” templomot legutóbb 2016 őszén újították fel, így ismét régi fényében tündököl Besenyő dombján, vigyázó tekintetét a közigazgatásilag hozzá tartozó Aranyoslapi-forrásra veti.

Mária Szent Neve templom

1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.

Ha nem ismernénk a nagyméretű, égetett téglából épült templom titulusát (Mária Szent Neve), akkor is felfedeznénk a templom védőszentjét: az oltár fölött, az egykori papi öltöző benyílójában és a kórusfeljáró oldalfalában is Szűz Mária szobrát találjuk. Isten botfai házát 1949-ben sekrestyével bővítették, a híveket két harang is szólítja. A templom szerves része a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária út Botfa érintésével éri el Zalaegerszeget. A zarándokszállásként is funkcionáló Mindszenty Ifjúsági Házból indulnak azok a „kincskereső” túrák, amelyek Botfa fából és kőből készült keresztjei mentén haladnak.

A Mindszenty Ifjúsági Ház fotóján madártávlatból láthatjuk az Erdődy-Hüvös kastélyt és a Mária Szent Neve templomot.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Andráshidán található a város legrégebbi épített öröksége, a római katolikus templom, mely 2013-as ásatásakor országos hírnévre tett szert.

1278-ban Szent András kápolnájaként (Capella S. Andreae) említették, ám idővel pusztulásnak indult: 1617-ben már nem használták misézésre. A következő fontos évszám 1785, amikor is elnyerte mai formáját, barokk stílusát (ekkor vette fel a Mindenszentek titulust). Ekkor épülhetett szomszédságában az a kicsiny, barokk kápolna, amelynek oltárán Nepomuki Szent János szobrát helyezték el. Az andráshidai templomban már 1973-ban végeztek feltárásokat, mégis negyven évvel később került elő a román kori oltár alapja, majd egy sír. A benne elhelyezett férfi csontjait 2014-ben ismét elhelyezték a templomban, a padlón a következő felirat emlékezik rá: „Hitünk szerint e kő alatt a XIII. században élt kegyúr Fábián fia, András csontjai pihennek”. A templomot 2014 őszén Szent Kereszt Felmagasztalása néven újraszentelték.

Szent Teréz templom

Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelték fel a templomot Bazitán 1890-ben, mely az 1940-es években, illetve az ’50-es évek végén történt bővítésekkel nyerte el a mai formáját. Jelenkori felújítása az 1990-es években kezdődött el, a kívül-belül megújult, megszépült templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.

Udvarát 2003 óta a hunok királya, azaz Attila őrzi – a fából készült szobor helyi mesterember munkája (az alapzaton „N” monogramot láthatunk).

Szent Sebestyén templom

Csács román kori templomát 1330 körül építették. A török pusztítást követően, 1741-ben újjáépítették – ekkor kapta barokk stílusjegyeit. 1895-ben felújították, ekkor épült a torony elé a timpanonos előcsarnok is. 1930-ban bővítették oldalkápolnával – a lebontott támpilléreket évtizedekkel később, 1975-77 között restaurálták. Szentélyében egy lemeszelt barokk freskóra bukkantak: a falak belső felületén megőrződött az 1532-es tűzvész nyoma.

1895-ben felújították, ekkor épült a torony elé a timpanonos előcsarnok is. 1930-ban bővítették oldalkápolnával – a lebontott támpilléreket évtizedekkel később, 1975-77 között restaurálták. Szentélyében egy lemeszelt barokk freskóra bukkantak: a falak belső felületén megőrződött az 1532-es tűzvész nyoma.

Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Zalaegerszeg legújabb templomát a kertvárosi negyedben találjuk. Ugyan már az 1980-as években is terveztek ide templomot, azonban felépítésére csak később került sor: az alapkövet 2002 szeptemberében helyezték el. Következő év májusában indult el az építkezés a Czigány István építészmérnök vezetésével készült tervek alapján.

A templomot végül 2004 novemberében szentelték fel a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére és Mindszenty József bíboros emlékére. A város legfiatalabb plébániája is a Kertvárosban található, hiszen a templom nevét viselő plébániát 2013. augusztus 1-jével alapították meg.

Evangélikus templom

Az evangélikus közösség neogótikus templomát 1906 márciusában kezdték építeni Gerey Ernő tervei alapján, felszentelését 1907 júliusában tartották. A 20. század elején, a mintegy 9800 lakosú városban alig 2 százalék evangélikus hívő kezdeményezésének köszönhetően, Morandini Tamás építette. A különösen szép belső festésű templom falai ritkaságot is rejtenek: egy ma is működő, bár szerkezetében átalakított Angster-orgonát. Angster József Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, s a magyar iparművészet kimagasló alakja volt, orgonái a szegedi dómtól a kis települések templomáig, sok helyütt megtalálhatóak.

Istentiszteletek: vasárnap 9 óra

Református templom

Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást). Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával. Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette.

Istentiszteletek: vasárnap 10.00.

Jézus Szíve Plébániatemplom

A Rákóczi út és a Gasparich Márk utca sarkán találjuk a Jézus Szíve Plébániatemplomot és ferences rendházat, melyeket a régi huszárlaktanyához tartozó lovarda helyén építettek fel 1925-26-ban Kotsis Iván tervei alapján, neobarokk stílusban – Pehm (Mindszenty) József kezdeményezésére. A templomot építésekor IV. Károly király emlékének ajánlották – ez egyedülálló a világon.

Ünnepélyes felszentelését 1927. szeptember 5-én tartották, bár a szerzetesek már 1926 őszén beköltöztek az épületbe. Plébániatemplommá 1942. január 1-jén nyilvánították. Az állam 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, az egerszegi ferencesek kolostorába a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.
A Rendtartomány 1990-ben kapta vissza a kolostort, az ünnepélyes átadáson dr. Habsburg Ottó – a boldoggá avatott IV. Károly fia – is részt vett. A neobarokk templom védőszentje Jézus Szentséges Szíve. 2000-ben alakították ki a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig végzik a liturgiát és a szertartásokat.

Istentiszteletek: Hétfő: 18:00, Kedd: 7:00, 18:00, Szerda: 18:00, Csütörtök-péntek: 7:00, 18:00, Szombat: 7:30, 18:00, Vasárnap: 7:30, 9:30, 18:00.

Mária Magdolna Plébániatemplom

A városközpontban, a Göcseji Múzeum szomszédságában magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. A település egykori földesura Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1747-69 között.

A barokk stílusú plébániatemplom freskóit és a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló főoltárképét, amely a város címerében is látható Johann Ignaz Cimbal osztrák festő készítette. A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a Pieta szobor, amely eredetileg a város főutcájának végén állt magas fehér kőtalapzaton. Emiatt nevezték a főutcát akkoriban Fehérkép utcának. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között. A templom előtti, Mindszentyről elnevezett teret az 1810-ben állított Szentháromság szobor teszi hangulatossá.

Keresztury Dezső, a zalaegerszegi születésű költő, író (1904–1996) a következőképpen vall a plébániatemplomról: „… a város művészileg legjelentékenyebb épülete… A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságban is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk.”

Misék:
Hétfő-szombat: 6:30, 7:15, 19.00 (szept. 1-től ápr. 30-ig 18.00);
Vasárnap: 7.00, 9:30, 10.00, 19.00 (szept. 1-től ápr. 30-ig 18.00)

Iratkozz fel hírlevelünkre!