ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Terek, ligetek

Mindszenty-kert

A Jézus Szíve Ferences Plébánia mellett alakították ki a Mindszenty-kertet, a város egykori plébánosa, a magyar katolikus egyház egyik legjelentősebb 20. századi személyisége, Mindszenty József bíboros tiszteletére.

A fákkal, virágokkal, padokkal és sétányokkal díszített kert egy igazi ékszerdoboz a templom mellett, azzal szoros egységet képez. A parkban található életnagyságú Mindszenty-szobor (Párkányi Raab Péter alkotása), valamint és a hely szakrális jellegét erősítő és a vallásos elmélyülést szolgáló keresztút találkozási pontként szolgálhat minden lélek számára.

 

Május 1. liget

A Május 1. liget történetének kezdete 1904 decemberére nyúlik vissza, amikor a Zalaegerszegi Szépítő Egyesület azt javasolta a városnak, hogy a Kálvária dombról a Jánkahegyre vezető út szélét is ültessék be fákkal.

Az elkészült díszkertet a volt főispánra (Jankovics Géza) emlékezvén Jankovics-ligetként vagy -sétányként emlegették, egészen 1959-ig, amikor is megváltoztatták a nevét, „címszereplővé” téve a munka ünnepének napját (a mellette lévő utcát is Május 1-ről nevezték el ). Tehát a lakóházak mentén megbújó árnyas-játszóteres liget több mint százéves, ám az ott helyet kapó emlékmű révén jóval régebbi korokba repít vissza bennünket. A török elleni harcok emlékműve (Németh János keramikusművész és Szerdahelyi Károly építész 2001-es alkotása) felidézi a húsvéti határjárás szép hagyományát, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Mindszenty tér

Zalaegerszegen az idő múlását talán a Mindszenty téren lehet a legjobban felmérni, ahol állandónak a Mária Magdolna Plébániatemplomot (Mindszenty tér 1.) tekinthetjük, míg változó tényezőnek a templom környékét. Jöhetett tűzvész, átépítés, új autóút, a templom mindvégig „kitartott”. A plébániatemplom déli oldalánál tekinthetjük meg Kiss Sándor alkotását, a Mindszenty (Pehm) József (1892–1975) Esztergom érsekét (Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros) ábrázoló szobrot, melyet 2000-ben helyeztek a középkori kápolna alapfalai közé.

Kazinczy tér

A Kazinczy tér elnevezése és funkciója többször is változott az idők során: 1826-ban Piatzi utcának hívták, majd piactérnek, városháztérnek; nevezték a Széchenyi térrel együtt Fő térnek is. A teret 1859-ben nevezték el Kazinczy Ferencről. A szocializmus idején a házak falán lévő táblákra Marx Károly neve került, 1991-től ismét a híres költő nevét viseli.

Széchenyi tér

A hangulatos, tavasztól őszig virágba borult Széchenyi tér Zalaegerszeg két forgalmas területét köti össze egymással: a Kazinczy teret és a Kossuth Lajos utcát.

A Széchenyi tér impozáns, szép stílusú épületei méltóságteljesen regélnek egy régi Zalaegerszegről, hisz’ a téren sétálva olyan emblematikus házakat figyelhetünk meg, amelyek falai több évtizedes, olykor évszázados események tanúi voltak. Láthatjuk az egykoron Szálloda az Arany Bárányhoz címként elhíresült mai Arany Bárány Hotelt, a római katolikus plébániaházat, az Art mozi épületét (homlokzatán a filmművészet jelképeivel), a levéltárat, a Kvártélyházat, a Hagymasisakos ispitát, valamint a Postapalotát. Különleges tere a városunknak a Széchenyi tér, mert két aprócska teret is határol – keleti oldalon a Keresztury teret, nyugati irányban pedig a Kossuth teret.

Európa tér

A Dísz tér közvetlen szomszédságában található az Európa tér. Közepén egy kopjafa mutatja Zalaegerszeg testvérvárosainak irányát és távolságát.

A különleges hangulatú belvárosi tér, apró dombjaival, buja növényzetével a városlakók egyik legkedveltebb pihenőhelye. Az árnyas lombok között, szinte megbújik Fischer György szobrászművész jellegzetes alkotása, az ivókút.

Keresztury tér

A Pontházzal szemben egy apró, virágos térre bukkanunk. A korábban az áruházáról Centrum térnek nevezett tér 2004 óta viseli Keresztury Dezső nevét, amikor is az író születésének 100. évfordulója alkalmából felavatták a róla készült mellszobrot, Szórádi Zsigmond alkotását.

Rózsák tere

A Csány tértől nyugati irányban haladva a Rózsák terére jutunk, ahol a szökőkút közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond A kis makrancos című, 1966-ban elhelyezett szobrát láthatjuk. A parkot keletről a református templom és a villaszerű lelkészlak, délről az evangélikus lelkészi hivatal, nyugatról a Kálvária kápolna határolja. A reprezentatív evangélikus lelkészi hivatal 1928-ban épült fel, tervezője Lomjánszky István.

Baross liget

A vasútállomástól északnyugati irányban találjuk a Baross ligetet. A Baross Gábor kereskedelmi miniszterről elnevezett parkot azért építették a vasútállomás elkészülte (1890) után, hogy az állomásról érkezők kellemes benyomást szerezzenek, míg beérnek a belvárosba (a liget 1948-tól 2015. januárjáig Dózsa György nevét viselte).

A zalaegerszegiek körében is népszerű volt a díszkert, olyannyira, hogy az 1930-as években a nyugdíjasok „sétáló-kaszinójának” nevezték. Idővel vendéglő épült a fák közé, az 1920-as években a közeli kórház különböző osztályai kaptak benne helyet, az 1980-as évektől ismét vendéglőként működik. A téren kapott helyet Wass Albert író szobra, melyet 2008-ban állítottak és Bálint Károly munkája.

Béke liget

A díszkertet kialakításakor, az 1930-as években még Rózsa ligetnek hívták. A név büszkén utalt Zalaegerszeg „virágos város” státuszára. A virágok valóban otthonra találtak itt, ugyanúgy, mint később Pándi Kiss János 1966-ban elhelyezett Tavasz című szobra. Régi fényképeken még látható, hogy itt állították fel az Antal Dezső tervei alapján készült, fából faragott Országzászlót, amit azonban az 1940-es években lebontottak, makettjét ma a Göcseji Múzeum őrzi.

Október 6. tér – Hősök kertje

Az Október 6. tér mellett három emlékművet is láthatunk. Az első világháborúban elesettek emlékére állították a 6. Honvéd Huszárezred katonáinak turulmadaras emlékművét; egy haranglábat a II. világháborúban elesett polgárok emlékére készítettek; 2002-ben került a térre Szabolcs Péter szobrászművész alkotása, egy, a Hősök kertjét mintegy megnyitó kőkapu, tetején Mária, a magyarok Nagyasszonya, ölében a gyermek Jézussal.

Az Október 6. teret Árok utcaként találjuk meg a XIX. század végi iratokban, 1921-ben vette fel Horthy Miklós nevét (ekkor avatták térré), majd 1946-tól a rendszerváltásig Somogyi-Bacsó térként hivatkoztak rá.

 

Dísz tér

Az 1970-es években kialakított Dísz tér a város legnagyobb tere, s egyúttal Zalaegerszeg mai központja.

1985-ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulóján itt állították fel a Tulipános szökőkutat, Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész alkotását. Zalaegerszeg 1975-ben Hild János-díjat kapott a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a településfejlesztésben elért eredményeinek köszönhetően, az emléktáblát a Dísz tér nyugati oldalán elhelyezkedő Polgármesteri Hivatal falán találjuk.

Csány tér

Csány László reformkori politikus szobra emelkedik a róla elnevezett tér fölé. Istók János alkotását 1931-ben állították fel.

A szobornak két mellékalakja van; egyik egy rohamra induló 48-as katona, mögötte családjától búcsúzó honvédújonc; míg a másik egy követ emelő férfi. Ez utóbbi érdekessége, hogy 1919. május 1-jén a Parlament előtt állt, mint a munka jelképe.

A szobor mögött a megyei kórház épülettömbje, előtte az 1906-1907-ben épített evangélikus templom áll.

Deák tér

Zalaegerszeg múltja és jelene talán sehol másutt nem fonódik össze szorosabban, mint itt. Évszázadokkal korábban ezen a helyen állt Zalaegerszeg vára, ennek helyén épült fel a barokk megyeháza impozáns épülete. Itt láthatjuk az ország első Deák Ferencet ábrázoló szobrát, mellyel Zala megye tisztelgett a neves államférfi emléke előtt. A tér néhány épülete az új évezred hajnalán is egy polgári kisváros XIX. század végi hangulatát árasztja.

A DEÁK TÉR TÖRTÉNETE
Az 1819-es dokumentumokban Nemes Vármegye tömlötzeire néző uttza-ként hivatkoztak rá, noha már a XIX. század első felében is inkább tér jellegűnek tűnt a széles, öblös utca, melyet hívtak Várkertnek és Piac térnek is – 1888 óta pedig hivatalosan Deák tér. Sem a név-, sem a helyválasztás nem véletlen: 1879-ben állították fel Vay Miklós Deák Ferencet (1803-1876) ábrázoló szobrát a törvényszék előtt, ahol a „haza bölcse” elmondta nagyhatású beszédét a közteherviselésről 1843-ban. A szobrot az 1930-as években valamivel nyugatabbra, a Göcseji Múzeum elé kívánták áthelyezni, mondván, hogy „…a Deák szobor úgy van elhelyezve, hogy arról a nagyközönség, de különösen az idegenek alig szerezhetnek tudomást…”. Mivel a Vármegye nem hagyta jóvá a városi képviselő-testület határozatát, a szobor maradt az eredeti helyén. 1948-at követően a terület nevét Szabadság térre változtatták – az évtizedek során játszótér, szabadtéri színpad és szökőkút is díszítette. A tér napjainkban ismét a Söjtörön született politikus, államférfi, országgyűlési képviselő nevét viseli, ahol 2016-ban két szobrot is avattak: Farkas Ferenc kétalakos, Fiatalok című kompozícióját, valamint Béres János Díszkútját, melynek káváját 18 agancsos szarvas tartja a magasba.

Iratkozz fel hírlevelünkre!