ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Alsójánkahegy

Alsójánkahegy története

Két magaslat, a Páterdomb és a Jánkahegy között találjuk Alsójánkát. A városrészben a két sarokpontot a neoromán stílusú (ma már jórészt vakolatdíszeit vesztett) vasútállomás, valamint a Mindszenty József által alapított egykori Notre Dame-zárda (ma általános iskola, gimnázium és kollégium) jelenti.

A XX. század elején beépült körzetben közel százéves útszakaszokat is találunk: a Mátyás király utca 1927, míg az Árpád utca 1928 óta viseli a nevét. A folyamatos fejlődésről tanúskodik, hogy 1957 óta jelzik a térképeken a Bartók Béla, valamint az onnan kiinduló és visszakanyarodó Móricz Zsigmond utcákat. A történelmi változások a dombos negyedet is érintették: a II. világháború előtt a Dobó Katalin utca Festetics György nevét, a József Attila utca IV. Károlyét, míg a Bem József utca Eszterházy Pál grófét viselte. Miközben belefeledkezünk Alsójánkahegy múltjába, rájövünk, hogy a városrész rejtélyekben sem szűkölködik…

Nő mandulaággal

Sokat látott területünk a vasútállomással szemben kialakított Bajcsy-Zsilinszky tér. Volt idő, amikor gróf Tisza István térnek hívták, volt térkép, melyen Csány László térként szerepelt (azt tervezték, hogy itt állítják fel a neves politikus szobrát) – 1946 óta viseli Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét.

A tér szemtanúja volt a II. világháború tragédiával terhes végnapjainak, 1956 októberében itt döntötték le a Felszabadulási emlékművet, Mikus Sándor alkotását. Ugyan a domborművet a következő év tavaszán újra felállították, mondanivalójában és címében is változott az idők folyamán; ma már a következőképpen hivatkozunk rá: Nő mandulaággal.

Csirkekeltető

A XX. század második felében sokan hallottak a Május 1. liget mellett felépült „csirkekeltetőről”. A hivatalos szervek úgy tájékoztatták a lakosságot, hogy csirkék keltetésére és nevelésére alkalmas üzemet húztak fel, ám a városi pletykák szerint a név fedősztorit takart és ennek megfelelően katonák titkos bázisának helyszínéül szolgált.

Ha hihetünk a világhálón keringő „memoároknak”, akkor azt mondhatjuk, hogy a szóbeszédek nem voltak alaptalanok. A katonai objektum 1949-50-ben épült: a kocka alakú épület betonfala két méter vastag volt, saját áramellátással rendelkezett és külön kommunikációs rendszerrel bírt. Kívülről átlagos háznak tűnt, valós ablakai sohasem voltak. A bunkert 1996-ban vonták ki a védett vezetési pontok rendszeréből.

Az egykori hősök tornya

„A földön a legnagyobb hit az erő és az akarat. E kettőt hirdesse az egerszegi Revíziós torony: Nagymagyarországba veteti hitünket és Nagymagyarország megteremtésére irányuló töretlen akaratunkat.” Herczeg Ferenc szavai ezek, melyeket az író 1935-ben mondott az úgynevezett hősök tornya avatásakor.

Az építményt (tervező: Antal Dezső építész) a nemesnépi harangláb mintájára állították fel a Mátyás király és a Tomori Pál (akkor: Kemény Zsigmond) utcák találkozásánál. A magyar népies erő jelképének gondolt emléket elnyűtte az idő, az 1950-es évek elején végleg eltűnt Alsójánkáról.

Május 1. liget

A Május 1. liget történetének kezdete 1904 decemberére nyúlik vissza, amikor a Zalaegerszegi Szépítő Egyesület azt javasolta a városnak, hogy a Kálvária dombról a Jánkahegyre vezető út szélét is ültessék be fákkal.

Az elkészült díszkertet a volt főispánra (Jankovics Géza) emlékezvén Jankovics-ligetként vagy -sétányként emlegették, egészen 1959-ig, amikor is megváltoztatták a nevét, „címszereplővé” téve a munka ünnepének napját (a mellette lévő utcát is Május 1-ről nevezték el ). Tehát a lakóházak mentén megbújó árnyas-játszóteres liget több mint százéves, ám az ott helyet kapó emlékmű révén jóval régebbi korokba repít vissza bennünket. A török elleni harcok emlékműve (Németh János keramikusművész és Szerdahelyi Károly építész 2001-es alkotása) felidézi a húsvéti határjárás szép hagyományát, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Mindszenty iskola

Mint egy várkastély emelkedik a magasba, írták a Notre Dame rend számára 1927–29 között (Csáky István tervei alapján) építtetett zárdáról, melyre kitűnő kilátás nyílik az egykori ONCSA-telepről. Kalandos, viharos évtizedeknek voltak tanúi a vaskos falak.

Az épületben elemi iskola és tanítóképző is működött a békeidőkben, majd 1948-ban államosították, s a nővérek helyére új pedagógusok kerültek (a tanárok egy része a hatalom kiszolgálójaként ateista propagandával igyekezett meggyőzni azokat a végzős növendékeket, akiket korábban az apácák oktattak). A „várkastély” az ezt követő évtizedekben tanítóképzőnek, főiskolának és gimnáziumnak adott otthont.

A zárda létrehozásában jelentős szerepet játszó Mindszenty Józsefről nevezték el az 1990-es években alapított iskolát (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium). A rend 2000-re visszakapta az impozáns, terjedelmében is tiszteletet parancsoló épületet.

Iratkozz fel hírlevelünkre!