ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Botfa

Az Ánglis

A településrész vadgesztenyesoráról is nevezetes: a botfai bekötőút mentén jelenleg 8, a Várberki utcában 7 és az „Ánglis”-ban további 13 idős fa képvisel jelentős esztétikai és növénytani értéket. Nem messze a vadgesztenyéktől, a kastély parkjában találjuk az úgynevezett Erzsébet emlékfákat (a három hársból kettő maradt meg), melyeket a magyar királyné, Sissi tiszteletére ültettek még 1890-ben. Nemhiába nevezik Botfát botanikus zarándokhelynek.

Fotók: Kaszás Ildikó.

Millenniumi emlékmű

Különös emlékmű áll az Erdődy-Hüvös kastély és a Mária Szent Neve templom előtt: egy román stílusú, boltívet utánzó faltöredéken bronz oklevél emlékezik a település első említésének 614. évfordulójára – a „pöcséttyen”egy dombormű feszületet láthatunk. Az emlékművet 2000-ben avatták fel. Az emlékoszlopot Jakab István terve alapján Kupó Imre műköves készítette. Az oklevél Botfa első pecsétjével Farkas Ferenc alkotása.

Botfa természeti értéktára

Zalaegerszeg legmagasabb pontját keresve utunk mindenképpen Botfára vezessen. A helyi erdőben található Karácsony-hegy a maga 304,9 méteres magasságával termetesebb még a Göcsej legmagasabb pontjaként nevezetes Kandikónál is.

Botfa területének 37 százalékát takarja erdő, így Zalaegerszeg legerdősültebb településrészének számít. Ma már nehéz elképzelni, de egykoron itt, ebben az észak-déli irányú völgyben folyt a Duna.
Botfát növénytani szempontból is érdemes bebarangolni: a hazánkban fellelhető félszáz, vadon élő orchideafajtából már egy tucatnyit fedeztek fel a környéken – közülük a méhbangó fokozottan védettnek számít.
Ám a fauna birodalma is szolgál meglepetésekkel Botfán: eddig ezer madarat gyűrűztek a körzetben (többek között 2016 év madarát, a harist is), a kastély kertjében (az „Ánglisban”) bőregerek élnek (2016 emlőse a denevér volt), a Válicka patakban négy védett halfajta úszkál, sőt, három védett gombafajt is felfedeztek az övezetben (egyikük neve – az égertinorú – szépen rímel Zalaegerszeg nevének eredeztetőjére, az égerfára).

Dr. Illyés Zoltán fotóin a méhbangót, a harist, az égertinorút, a fenékjáró küllőt és a kövicsíkot láthatjuk.

Mária Szent Neve templom

1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.

Ha nem ismernénk a nagyméretű, égetett téglából épült templom titulusát (Mária Szent Neve), akkor is felfedeznénk a templom védőszentjét: az oltár fölött, az egykori papi öltöző benyílójában és a kórusfeljáró oldalfalában is Szűz Mária szobrát találjuk. Isten botfai házát 1949-ben sekrestyével bővítették, a híveket két harang is szólítja. A templom szerves része a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária út Botfa érintésével éri el Zalaegerszeget. A zarándokszállásként is funkcionáló Mindszenty Ifjúsági Házból indulnak azok a „kincskereső” túrák, amelyek Botfa fából és kőből készült keresztjei mentén haladnak.

A Mindszenty Ifjúsági Ház fotóján madártávlatból láthatjuk az Erdődy-Hüvös kastélyt és a Mária Szent Neve templomot.

A botfai Erdődy-Hüvös kastély

Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), azt is tudjuk, hogy a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet („Ánglis”).

A neves família rövidebb megszakításokkal a XIX. század végéig maradt Botfán; 1880-ban Hirschler Áron, az új tulajdonos átalakította a kastélyt: kétoldalt megtoldotta és romantikus bástyát építtetett hozzá.
A birtokot később fia, Hüvös József örökölte, akit zsidó származása miatt 1944-ben elhurcoltak a haláltáborba. A II. világháborút követően a magára maradt uradalmi „palota” berendezését széthordták, miközben a helyiek igyekeztek neki funkciót találni: iskola, varroda, mozi és bérlakás otthonául is szolgált. A fénykorában több tucat cselédet foglalkoztató Erdődy-Hüvös kastély 2007 óta szálláshely, az épület 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik.

Fotónkon az Erdődy-Hüvös kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház) szerepel. Fotó: Mindszenty Ifjúsági Ház

Botfa története

Botfát nyugodt szívvel nevezhetjük Zalaegerszeg zarándokhelyének, akár a vallásos elmélyedést, akár a botanikai környezetet, akár a turisztikai lehetőségeket nézzük. Isten és a természet közötti kapcsolat talán sehol másutt nem jelenik meg ilyen koncentráltan Egerszeg településrészei között, mint ebben az 1981-ben „csatlakozott” városnegyedben.

Az egykor különálló település ma kastélyáról híres, ám az Árpád-korban a falu és a szomszédos Csatár között palánkvár állt, melyből ma már semmi sem maradt fent, Botfa Várberki utcája mégis megőrizte az építmény nevét. A község régmúltjába kalauzol bennünket a Szörnyű kút legendája (a kút vize máig elérhető), a helyi patak eredetét megörökítő néprege (Váliczka), valamint a mesék világába repítő Válicka kisasszony története. Ha Botfa történetében kalandozunk, feltűnik, hogy a település életfája teljes mértékben összefügg a XVI. században kialakult uradaloméval, melynek mai reprezentánsa az Erdődy-Hüvös kastély.

Képünkön Botfa városrész látható. Felvétel: Kaszás Ildikó.

Iratkozz fel hírlevelünkre!