ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Gébárt és Ságod

Ságod története

Ságodon, hasonlóan Zalaegerszeg városrészeinek többségéhez, őskori és középkori településnyomok árulkodnak arról, hogy az emberek szívesen vették birtokukba ezt a dimbes-dombos vidéket.

A helyiek felismerték, hogy a ságodi-neszelei fennsíkon gazdaságosan lehet folytatni a földművelést. Ságod neve 1336-ban tűnik fel a ság (domb) köznév képzős alakjaként. A XVI. századi források két helységet különböztetnek meg: Nemesságodot és Pórságodot.
Az első jelentős erdei majálisok egyikét a ságodi erdőben rendezték meg 1843 májusában. Erről a Regélő és Honderű lapok is beszámoltak, kiemelve: az ünnep alkalmából hat-hétszáz főre becsült társaság jelenlétében 12 taracklövéssel köszöntötték „Zala csillagát”, Deák Ferencet a természet „szabad templomában”. Itt, a fák között tálalták fel a vacsorát, miközben zenészek fokozták a jókedvet. A vigadalom végét tűzijáték előzte meg: „A légűrben nagy durrogás közt elpattanó s tündefényű csillagokká változó röppentyűk, görögtüzek, tűzkúpok, vezúvhegy… kellemes szemléletül szolgáltak a fényes társaságnak.”
Az 1969-ben Zalaegerszeghez csatolt városrész – hasonlóan Gébárthoz – ma a legdinamikusabban fejlődő turistaközpont, köszönhetően a határos fürdőkomplexumnak.

Gébárt története

Gébárt mindig is egy névvel bírt a suhanó évszázadok során; igaz, ezt a nevet többféle változatban őrizték meg a dokumentumok az utókor számára. Csupán néhány példa: Gebarth, Gybarth, Givard, Gewart.

Egyes vélemények szerint a településnév eredete a német Gebhard személynévre vezethető vissza. Már az Árpád-korban lakták a helyet, erről tanúskodnak az előkerült edénytöredékek, ám az a falu keletebbre feküdt a mainál. Egyébként a Gébárti-tó mellett őskori maradványokat is találtak. Zalaegerszeg városrészei között Gébárt okleveles említése a legkorábbi: 1211-ben írták alá azt a pergament, melyben II. András két hűséges szolgálójának adományozza királyi várbirtokainak egyikét, a ligetes, bokros Gébártot. A falu sorsa a későbbi évszázadokban összefüggött más városrészekével: a XV. század közepétől Neszelével együtt említik, 1899-ben vele együtt csatolták Kaszaházához, majd Gébárt 1938-ban kivált, hogy Andráshida része lehessen.

Gébárti szabadidőközpont története

A Szentmártoni- és a Ságodi-patak vize táplálják a Gébárti-tavat, mely amellett, hogy Zalaegerszeg legnagyobb vízfelületét jelenti, egyben a város turisztikai motorja is. Az 1976-79 között mesterségesen kialakított állóvíz és környezete olyan fürdőkomplexumot foglal magában, mely szintén egyedülálló: aquapark, termálfürdő és strandfürdő is megtalálható a Gébárt és Ságod közötti területen.

Az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark számos élményelem mellett az ország legnagyobb hullámmedencéjével várja a lubickolni vágyókat. Aki másfajta vízi élményre vágyik, szívesen keresi fel a szomszédos Zalaegerszegi Termálfürdőt, mely éjszakai fürdőzéssel, fényterápiával és szaunaházzal áll rendelkezésre. A hagyományos lidó kedvelői nyáron a Gébárti Tóstrandot látogatják. A Gébárti-tavat a horgászok is szívesen felkeresik télen-nyáron.

Ha két évszázadot visszautaznánk az időbe, meglátnánk a Gébárti-tó „elődjét”, mely nem volt más, mint egy mesterségesen felduzzasztott malomtó, melyet ugyanaz a két patak táplált, melyek a mai víztározót is éltetik. Ennél a Szentmártoni- (más nevén Bukicsai-) és a Ságodi-patak találkozásánál kialakított tavacskánál egy kisebb őrlőház működött a XVIII. században.

Gébárti szoborpark

Kőből, fémből és fából készültek azok az alkotások, melyeket 1995-től helyeztek el a Gébárti-tó környezetében. A szobrok az 1992 óta évente megrendezett „GébArt” Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep alkotásai, a természettel harmóniában jelennek meg, ám a „kapcsolat” visszafelé is működik, hisz’ a környezet kiemeli a művészi alkotások szépségét, alátámasztva azok esztétikai értékét.

Gébárti Tóstrand

Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. A patkó alakú tó két vége bokrokkal, akadókkal teli (0,5-3 méter mély), a tó középső része a gátnál 8-10 méter mély. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára.

Zalaegerszegtől északra, két kis patak felduzzasztásával keletkezett a város legnagyobb mesterséges tava, melynek névadója egy eltűnt középkori település. Az 1976-ban megkezdett munkálatokat követően, a városi összefogással épült tározót 1979. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek.

Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára. A tó körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált. A tó közelében, festői környezetben helyezkedik el egy rönkfa apartmanházakból álló, lakóautó-parcellákkal és sátorhelyekkel rendelkező, egész évben üzemelő modern igényeket kielégítő kemping.

Megközelíthető a 76-os út felől Andráshidán keresztül, vagy a 74-es út felől Ságodon, vagy Neszelén keresztül.

Zalaegerszegi Termálfürdő

Az egyedülálló stílusban épült fürdő boltíves kupolás szerkezete csodálatos látványt nyújt. Az épületbe áradó természetes fényt hétvégenként éjjel fényterápiás világítás váltja fel, amit több mint 10.000 izzó biztosít, millió különböző színben pompázva, felejthetetlenné varázsolva az itt eltöltött időt.

A három vízeséssel összekötött 33-36 °C-os élménymedence különböző vízi kényeztető lehetőséget rejt, a gyermek várban szivárványcsúszda és vízi játékok várják a kicsiket. Péntek és szombat esténként éjszakai fürdőzésre is van lehetőség.

AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark

A páratlan élményeket, önfeledt szórakozást kínáló AquaCity Vízicsúszda és Élménypark festői környezetben, Zalaegerszegen, a Gébárti-tó partján helyezkedik el, mintegy 7,5 ha területen. A Vízi paradicsom Közép-Európa legnagyobb víztömegével, 6000 m2 vízfelülettel, számos medencével, csúszdával, vízi és szárazföldi attrakcióval várja korosztálytól függetlenül a vízi élmények szerelemeseit.

Próbálja ki 9 óriáscsúszdánk egyikét, vagy akár mindegyiket! Merüljön el az ország legnagyobb hullámmedencéjének habjaiban, ringatózzon matraccal vagy anélkül a lassú folyó lágy sodrásán, tegye próbára bátorságát az ugrómedencében vagy a mászó falon, relaxáljon a jakuzzi medencék valamelyikében, vagy hűtse le magát a strandmedencében. Az AquaCity nem csak a nagyobbak vízi paradicsoma, hiszen mi a legkisebbekre is gondoltunk. Gyermek és bébi medencénk különböző attrakciókkal várja a lurkókat.  Az AquaCityben szárazföldi élményelemekben sincs hiány, strandröplabda-, strandfoci pálya és egy szabadtéri fitness park is várja mindazokat, akik unják a vizes kalandokat.

Az AquaCityben minden adott ahhoz, hogy az itt eltöltött idő legyen a legjobb nap a nyáron.

Győződjön meg Ön is személyesen arról, hogy élményparkunkban minden együtt van ahhoz, hogy egy vagy akár több felejthetetlen élményekben gazdag napot töltsön el, legyen Ön akár gyermek akár felnőtt.

Látogasson el hozzánk, garantáltan nem felejti el az itt eltöltött napot!

Programjainkról tájékozódjon ide kattintva.

 

Gébárti Kézművesek Háza

Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet.

Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely. Az Y alakú házat 1982-83-ban építették fel egy kis dombocskán, így az alsó szint földfedéses, míg a felső emelet a tulajdonképpeni „földszint”.
A Gébárti Kézművesek Háza az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” Magyarországon, ám abból a szempontból is kiemelkedik, hogy azon kevés építmények egyike, mely kimondottan alkotóháznak épült. Erről regélnek a berendezési tárgyak is, azok a szőttesek, bútorok, használati eszközök, melyeket a ház voltaképpeni felépítői, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai alkottak. A múlt szeretete és a hagyományok tisztelete szinte tapintható a sajátos építményben, melyet mindenestül magukénak éreznek a kézműves alkotók – hogy a művészeknek szíve, a műalkotásoknak pedig lelke van, azt az odalátogató turisták és városlakók is megsejthetik.
A Gébárti Kézművesek Háza főként a kisgyermekes családok kánaánja, nem csoda, hogy a 2005 óta ősztől tavaszig havonta működő Nyitott Műhelygaléria program országosan is mintaként szolgált más alkotóházak számára. A Kézművesek Háza egyben székhelye a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének is.

Iratkozz fel hírlevelünkre!