ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Jánkahegy

Jánkahegy története

„A mi szőlőnk a Jánka egyik fiadombján volt; apánk maga telepítette s gondozta; gyümölcsöst is ültetett hozzá, méhest létesített, nyaralót, vincellérházat épített rá, s az egészet bekerítette gledícsiasövénnyel. Ez a szőlőskert, a ‚hegy’ volt gyermekkorom legboldogabb tanyája. A verandáról tág kilátás nyílt a városra, a távoli dombokra, Göcsej felé, Besenyőn, Botfán túlra; a Jánka gerincén szólalt meg mindig a harangszó…” – idézi fel gyermekkorát Keresztury Dezső.

Jánkahegy ma is olyan, amilyennek a híres irodalmár egykoron látta: ha szeretnénk belefeledkezni a zalai táj szépségeibe, sétáljunk el a nevét 1974 óta viselő Jánkahegyi útra, s megbizonyosodhatunk róla, hogy nemcsak a tekintetünk, hanem a szívünk is táplálékra lel. Gyakorlott kirándulók már ismerik ezt az érzést, hisz’ a domb csücskén otthonra talált jánkahegyi kereszt több túraútvonal tájékozódási pontjául is szolgál.

SZŐLŐKERTEK A JÁNKAHEGYEN
Ma Jánkahegyen hangulatosabbnál hangulatosabb szőlőkerteket láthatunk, ám ha visszautazunk az időben néhány évszázadot, erdőség köszöntene ránk. Ma már mutatóba sem maradt belőle – az erdőirtások miatt hasonlóan tűntek el Egerszeghegy és a Zala-völgye nagy erdei is. A XIX. század utolsó negyedében Jánkahegyet már a dűlők közé sorolták.

Keresztury Ház

A villaszerű borházat, melyről Keresztury Dezső olyan szépen megemlékezett, a költő édesapja, dr. Keresztury József ügyvéd (egykoron városunk polgármestere) építtette 1902 és 1904 között. Miután a család elköltözött a városból, a „hegyi hajlék” sokáig gazdátlanul tűrte az enyészetet, mígnem 1978-ban a városi tanács helyreállíttatta.

A Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között: aki városunk szülöttének élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

A több könyvészeti remeknek otthont adó épület szalonja voltaképpen időkapszula egy letűnt korszakba: itt láthatjuk a különleges „zsiráf-zongorát”, Keresztury Dezső saját – Budapesten használt – íróasztalát, továbbá azt az állóórát, amely Keresztury József polgármestersége idején mérte az időt a városatya irodájában. A könyvtárban találjuk azt a híres portréképet, amelyet Agárdy Gábor színművész festett a költő 80. születésnapjára a következő ajánlással: „Gábor – aktor – piktor”.

A polcok őrzik a díjakat és a kitüntetéseket, így Keresztury Dezső Széchenyi-díját, a Magyar Örökség-díjat, az 1975-ben neki adományozott zalaegerszegi díszpolgári oklevelet, ami mellé a város pecsétnyomóját is mellékelték. Számtalan fotó, színházi plakát, levél árulkodik az utolsó nagy polihisztorok egyikéről, aki minden művészeti ágról értekezett, s aki az ötvenes éveiben érett költővé.

A város alkotószobát is fenntart, idevárja a Zalából elindult írókat, költőket és tudósokat, bíztatni kívánja mindazokat, akik e táj iránt vonzódnak s művészi, irodalmi alkotókedvvel vagy tudományos kutatás céljából érkeznek Zalaegerszegre.

 

 

Jánkahegyi kilátó, harangláb, kápolna és Kálvária

A csodálatos panorámájú Jánkahegyen kilátót, haranglábat, kápolnát is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

KILÁTÓ A JÁNKAHEGYEN

A kilenc és fél méter magas jánkahegyi kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején (ingyenesen látogatható egész évben). A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra.

 

JÁNKAHEGYI HARANGLÁB, KÁLVÁRIA ÉS KÁPOLNA

Már a két világháború között harangláb állt a Jánkahegy csúcsán, melyet a környék lakói és birtokosai helyi összefogással alkottak újra 1995-96-ban, melléje pedig kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas helyen járunk a Kálvária központjában: a 14 – fehér alapzaton álló – szobrot Hadnagy György képzőművész faragta ki fából; Jézus szenvedéstörténetének hátterét dimbes-dombos, lélekemelő tájkép adja.

Iratkozz fel hírlevelünkre!