ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Landorhegy

Ruhagyári emlékek

Magyarország első ötéves tervének eredményeként avatták fel 1951. december 18-án a zalaegerszegi Ruhagyárat az egykori Átlós (később Lenin) úton, melyet ma Platán sornak hívunk. A könnyűipari nagyüzemmel szemben a dolgozók részére épített lakóház két bejárata felett láthatóak Vörös János 1952-ben elkészült domborművei, melyek nemes egyszerűséggel a következő nevet kapták: Ruhaipar.

A 2003-ban megszűnt Ruhagyár további emléke a Deák Ferenc iskola előkertjében található Ollós nő szobra (1958, Erdey Dezső alkotását Illés Gyula fejezte be), mely 2005-ben került oda a Ruhagyár parkjából.

Herszon lakótelep

A Zalai Építők 1982 januári lapszáma egész oldalas összeállításban foglalkozott Landorhegy születésével. A városnegyed bázisát képező Landorhegyi út 1963-ban kapta nevét, e kampó formájú szakasz köré építették ki az utcákat. Maga a lakásépítés az 1970-es években zajlott a legnagyobb ütemben a körzetben.

Landorhegyről sokaknak a „Herszon” jut az eszükbe: a Herszon lakótelep tábláját 1967. július 22-én avatták fel. Herszon és Zalaegerszeg az 1970-es években teremtett kapcsolatot egymással, ennek jegyében a mai Landorhegyi lakótelep 1989-ig a Herszon lakótelep nevet viselte.
(Herszon ukrán kikötőváros a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál, fontos kikötője a Fekete-tengernek és a Dnyeper folyónak. Herszon városán kívül Zalaegerszeg további tizenhárom külföldi településsel tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.)

Petőfi Landorhegyen

Zalaegerszeg a II. világháborút követően Magyarország egyik legnagyobb katonai központja lett az 1949-ben létesített Petőfi Laktanyával.

A 47 hektár területet elfoglaló, egykor népes kaszárnya életére a Magyar Honvédség zalaegerszegi toborzóirodája (Zala megye 12. KATONAI IGAZGATÁSI ÉS ÉRDEKVÉDELMI IRODA), az előtte felállított emlékkő, valamint a számviteli főiskola kertjében található Petőfiszobor utal. Az átalakított és felújított egykori körletekbe az 1971-ben alapított számviteli főiskola pedagógusai és diákjai költöztek be 2000-ben. Nem messze a kampusztól a kaland szerelmesei paintball- és gokartpályákon is tölthetik a szabadidejüket.

„ZALA”-GYAKORLAT
Magyar oldalról nagyrészt zalaegerszegi katonai egységek vettek részt a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai intervenciójában. A bevonulás hivatalos fedőneve „Zala”-gyakorlatként híresült el a történelemben. Az akció két halálos áldozatot követelt – többek között az ő emléküket is őrzi a Gasparich úti kő.

Landorhegy története

Zalaegerszeg egyik legnépesebb városrésze, a Landorhegy termőföldből „született”. A XVIII. században nagyrészt erdő volt itt, a területet 1803-ban Landor Hegyi fordulóként jegyezték, 1875-ben pedig már dűlőként szerepelt – így dokumentálták még 1960-ban is.

A landorhegyi lakótelep helyén 1962-ben kukoricás zöldellt, a mai Csiszár-kút környékén még az évtized végén is művelték a földet. A mezők helyén néhány év alatt kisváros méretű központ nőtt ki a földből. Ha rálépünk az idővonalra, elsuhan mellettünk a Ruhagyár és a Petőfi Laktanya emléke.
Ma Landorhegy az egyetemi képzés fellegvára, a számviteli és egészségügyi főiskolák neves intézményeivel. Tekintsük a híres Platán sort a városrész bejáratának, s barangoljunk egyet a kerületben. Megéri, már csak azért is, mert Zalaegerszeg szobrainak jelentős hányada itt található – megbújva az épületek között, a ligetek fái mellett…

ZALAEGERSZEG UTCA BUDAPESTEN
A Kispest utcát városunk viszonzásképpen nevezte el 1974-ben, mivel Budapest kispesti negyedében (a 19. kerületben) utcát neveztek el Zalaegerszegről. A Kispest utca a Landorhegyi és a Madách Imre utcákat köti össze. További érdekesség, hogy Hódmezővásárhelyen teret neveztek el városunkról.

Iratkozz fel hírlevelünkre!