ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Páterdomb

Az olajipari múzeum páterdombi gyűjteményei

Akkor mondhatjuk teljes szívből, hogy igazán megismertük a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot, ha a Falumúzeum melletti kiállításokat követően végigtanulmányozzuk az intézmény Wlassics Gyula utcai gazdag gyűjteményét is. A páterdombi „szekcióban” az az érzésünk támad, hogy több szempontból is a legek múzeumába érkeztünk.

Kérésre bemutatják a múzeum birtokában lévő kincseket. Ugyan rengeteg minikönyve van az intézménynek, a legkülönlegesebb mégis a Japánból származó relikvia, amely három darab 2 x 2 x1 mm (!) méretű, 16 oldalas könyvecskét tartalmaz – a barna, kék és piros borítójú példányok számítanak a világ legkisebb könyveinek. Figyelemreméltó a Várak című, metszetek reprodukcióit tartalmazó apróság, melyből mindössze tíz darab készült hazánkban.

A Wlassics Gyula utcai irodaházban tárolják Magyarország legrégebbi bányászzászlóját (az 1759-es keltezésű ereklye valószínűleg Nagybánya környékéről származik). Itt nézhetjük meg Dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanár emlékszobáját – az akadémikust a magyarországi nagyipari méretű szénhidrogén-bányászat megteremtőjeként is tisztelhetjük. Ugyanitt látogatható a Zsigmondy Vilmos-emlékszoba is, mely a Zsigmondy família és a hazai vízbányászat kapcsolatát mutatja be. A kutatóknak érdemes tudni, hogy Zala megye legnagyobb állományú szakkönyvtárát is itt találják. És ha legek, akkor folytassuk a sort: 600 féle bányász söröskorsó, 1600 érmeplakett is „megbújik” az épületben, az ország legtöbb Szent Borbálát ábrázoló gyűjteményével egyetemben.

A további legekről az 1969-ben megnyitott múzeumi kiállítások regélnek a Falumúzeum utcában…

Páterdomb története

Zalaegerszegen az egyre szaporodó terek és utcák a XIX. század második felétől új neveket kaptak – némelyiket a tulajdonosáról nevezték el, így Páterdombot is, hiszen itt voltak a katolikus egyházi birtokok, a püspök uradalmi földjei (a páter szó jelentése: katolikus pap, atya). A városrész lassan formálódott, majd’ egy évszázadba telt, míg mai alakját elnyerte.

Egyik legrégebbi utcája 1903-tól viseli Kinizsi Pál nevét, bár a kezdetekkor még nem épült ki ma ismert, teljes hosszúságában. A XIX-XX. század fordulójának lakosai mezőket láttak a Bíró Márton utcától keletre. 1928 óta láthatjuk térképeken a – teljes egészében a két világháború között kiépült – Farkas Dávid utcát; a névadó sokat tett a településért, hiszen a páterdombi és a zalaegerszegi határban lévő összes ingatlanát a szegénysorú tanulók segélyezésére adományozta. 1943-ban avatták fel Páterdombon a nevezetes ONCSA-házakat.

Nem messze a jellegzetes házaktól, a mai Holub József utca környékére tervezték az új klinikát (erről árulkodik, hogy 1955-ben Új kórház utcának hívták a szakaszt), ám a Külsőkórházat végül a pózvai városrészben építették fel. Az évtizedek folyamán többször változtak az utcanevek Páterdombon: a Juhász Gyula utca egy szakaszát 1928-ban – érthetően – Vasút utcának nevezték, a Radnóti utcára 1937-ben még Csáktornyai utcaként hivatkoztak. Míg a Báthori István utca 1963-ra épült ki teljes egészében, addig a Baross Gábor utca beépülése csak az 1960-as évek végén kezdődött el. A nyugalmas, gyönyörű tájképekben nem szűkölködő körzet egyik látványossága volt a vasútállomás mögött, a Juhász Gyula utcában évekig működő Zalai Fazekasház (Czúgh Dezső fazekas, mint népművész 1979-től dolgozott ott gyermekeivel, önálló kiállítóterme is volt – 1995-ben hunyt el), ám idővel a kézművesek új otthonra leltek a Gébárti-tó partján…

ONCSA-házak az egykori „Göcsejszegben”

Volt idő, amikor az érdeklődők egy „mini falura” bukkanhattak a megyeszékhelyen belül. Ez volt a páterdombi városrész ONCSA-telepe, ahol 1943-ban 39 családi házat építettek fel a mai Honvéd és Gönczi Ferenc utcában (a helyszínt a Béke liget végén található aluljárón átkelve közelíthetjük meg). A tervezők a göcseji népi stílust követték: a házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal és szeglábas tornáccal rendelkeztek. Avatásakor a Göcsejszeg név került az alkalmi, nemzeti színű díszkapura, az elnevezés a zalai falvakra jellemző szeges falutípusra utalt. A város külön idegenforgalmi nevezetességnek is
szánhatta a telepet (erre utalnak a korabeli híradások), ám az ezzel kapcsolatos elképzelések nem teljesültek.

Az ONCSA-program
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében családi házas lakótelepek épültek szerte az országban. 1941 és 1945 között körülbelül 12 ezer ház épült fel. Az épületeket sokgyermekes, szegény, de munkát szívesen vállaló, a hitelt törleszteni tudó családoknak juttatták. Zalaegerszegen a Páterdombon kívül Kaszaházán épült fel hét ház 1942-ben, majd egy évvel később Olában 20, amihez 1944-ben még négy társasházat építettek.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre!