ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Szenterzsébethegy

Katonai léghajó Zala-Egerszegen

A Mikszáth Kálmán szerkesztésében megjelent fővárosi újság, az Országos Hírlap 1898. szeptember 6-ai lapszámában arról tudósítottak, miszerint az Erzsébethegyre vezető út mellett katonai léghajó szállt le, amely egyenesen Bécsből érkezett.

Szenterzsébethegyi szelídgesztenyefa

A Város Fája; „az öreg matuzsálem”; a fa, amelyet hét ember tud körbeölelni – a hangzatos jelzők Zalaegerszeg legjelentősebb természeti értékére, a szenterzsébethegyi kápolna közelében lévő szelídgesztenyefára utalnak. Az adatok impozánsak: 1550-1560 körül ültethették (vagyis több mint 450 éves), törzsvastagsága közel 7 méter, magassága pedig 13 méter.

Jóval nagyobb volt ennél, ám 1978-ban villámcsapás miatt több koronaága leszakadt. A Zalában őshonosnak számító fa ma magántulajdonban lévő területen áll, az önkormányzat emléktáblát helyezett el a közelében, egyúttal jelezve, hogy a szelídgesztenyét tanúfaként korlátlan ideig kívánják megőrizni.

A szenterzsébethegyi gesztenyefa hírnevét legendák is táplálják: egyes mondák szerint maga Mátyás király is megpihent a tövében, más hiedelem szerint évente 300 kilogramm gesztenye termett rajta.

Fotó: Nyakas József

Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna

Az „örzsehegyi” domb kiugró peremén találjuk a kívül-belül felújított Árpád-házi Szent Erzsébet kápolnát. Keletkezéséről kevés információ áll rendelkezésre, valamikor az 1880-as években épült. Az újabb kutatások bizonyítják: a kápolnát megelőzően fából készült, egyharangos templomocska állott – ennek építési ideje az 1720-as évekre tehető.

Bejárata felett, a toronyban két harang is imádkozásra invitálja a hívőket: a kisebb 60, a nagyobb 120 kilogrammot nyom. Miután a régi oltárképet egy betörés alkalmával ellopták, új Szent Erzsébet festmény készült a kápolnába, melynek egykori mellékoltáránál Péter és Pál apostolokat ábrázoló kép késztet bennünket elmélyedésre.

Szenterzsébethegy története

A zalai táj szívében, Göcsej szélén – két szelíd dombháton – találjuk Szenterzsébethegyet, mely 1969 óta része Zalaegerszeg életének. A gyönyörű panorámával bíró településrészen kedvelt turistaútvonal vezet végig, s miközben szőlők, gyümölcsösök között sétálunk, kirajzolódik előttünk a Kőszegi-hegység és az Alpok körvonala is.

Sokunk kedvelt „Örzsehegyét” 1372-ben említik először egy határjárás alkalmával, ám egyes kutatások arra utalnak, hogy a falu már az Árpád-korban létezett. Ez a vélhetően templomos település valószínűleg elpusztult a XVI. század végén, később régi helyétől keletebbre települt újra.

Öreghegy és Újhegy alkotják Szenterzsébethegyet, melyet jelentős bortermelő településként tartottak nyilván a XIX. században (érdekesség, hogy a Göcseji Falumúzeum szenterzsébethegyi kamrája az újhegyi oldalról került a skanzenba). A ma közösségi házként működő, egykori iskola falán 2012 óta tábla emlékezik Mindszenty József apátplébánosra, aki sokat tett az intézmény alapításáért és felépítéséért (az iskola falán találjuk még az I. és II. világháborús emlékművet is). Nevezetes még az 1843-ban épített, s legutóbb 2006-ban megújult harangláb a gyönyörű nevű Virágszer utcában.

Iratkozz fel hírlevelünkre!