ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Zöld élmények

Horhosok útja – Túraútvonalak

Természet és épített környezet békés együttesének, harmóniájának lehetünk szemtanúi, amennyiben arra vállalkozunk, hogy bejárjuk – akár gyalog, akár biciklivel – a Horhosok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét: utunk gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.

A csácsi városkaputól kiindulva szinte a teljes város a lábunk alatt hever. Délnyugati irányba nézve, a TV-torony környékén a bazitai dombok zárják a kilátást, ám – ha szerencsénk van – akár az Alpokig is elláthatunk. A henyei kápolnadombról észak felé nyílik ki a táj a szemnek: jó időben a Tátika csúcsát, a Kab-hegyet, a Somlót, a Ság-hegyet és az Írott-kő bércét is felfedezhetjük a távolban.

A téli napsütésben is érdemes nekivágni a túraútvonalaknak, hisz’ a fák lombjai nem takarják el a kilátást, így Zalaegerszeg épített környezete „meztelenségében” is megmutatja magát…

 

A három túraútvonalból álló hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre, az útvonalak kiindulópontja minden esetben az Izsák Imre Általános Iskola előtti túraindító térkép (Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3.)

Zöld útvonal: a legrövidebb – mindössze nyolc kilométer hosszú – út, mely érinti a városrész legismertebb nevezetességeit: a Csácsi-hegyi és a Henye-hegyi kápolnákat, a Vari-kutat, az Állatsimogatót, valamint a peremkerület római katolikus, Szent Sebestyénnek keresztelt templomát. Kezdő túrázóknak kifejezetten ajánlott, hisz’ mindössze két és fél óra alatt bejárható ez az útvonal.

Kék útvonal: az előzőnél bővebb, 13,9 kilométer hosszú szakasz, mely érinti a dombok következő hármasát: Csortán, Pipa hegy, Hosszúhegy. Tapasztalt túrázók számára ajánljuk, mivel megtételéhez négy órát kell szánniuk. 

Piros útvonal: a leghosszabb túraútvonal a maga 23,1 kilométerével, mely érinti Pethőhenyét, ahol felkereshető a Makovecz Imre tervei alapján épült Szent István templom is. A piros szakasz elhalad a Kisfaludi-hegy közelében található, Csurgó kútként is ismert Mária-forrás mellett. Utóbbi környéke tavasszal, a medvehagyma kikeltével hosszú idő óta kedvelt kirándulóhelynek számít – nem csak a gasztronómia élvezői körében. Gyakorlott túrázók kb. hét óra alatt teljesíteni tudják a szakaszt.

Az eligazodást kihelyezett útbaigazító táblák segítik az útvonalak mentén. Az érdekességek bemutatásáról hét nagy tábla gondoskodik, melyeket tanulmányozva a turista bővebb információhoz juthat a Csácsi-hegyi kápolnáról, a Henye-hegyi imaházról, a Kisfaludi-vár legendájáról, a medvehagymáról, a Zala árteréről, a zalai erdők növény- és állatvilágáról.

Zalaegerszeg az erdők tekintetében

Ha a napsütéses órák számát vesszük alapul, akkor Zalaegerszeg az ország egyik legszegényebb területének számít – gyakori a felhős időszak, a völgyekben pedig rendszeres a ködképződés. Mindez azonban ideális az erdő növekedéséhez. Ebből a szempontból pedig városunk kedvező helyzetben van: déli és keleti oldalról összefüggő, nagy erdőségek határolják, csupán északon és nyugaton nyitottabb. További előny a túrázók, természetkedvelők számára, hogy parkerdeink viszonylag közel találhatóak a városközponthoz.

Jánkahegy története

„A mi szőlőnk a Jánka egyik fiadombján volt; apánk maga telepítette s gondozta; gyümölcsöst is ültetett hozzá, méhest létesített, nyaralót, vincellérházat épített rá, s az egészet bekerítette gledícsiasövénnyel. Ez a szőlőskert, a ‚hegy’ volt gyermekkorom legboldogabb tanyája. A verandáról tág kilátás nyílt a városra, a távoli dombokra, Göcsej felé, Besenyőn, Botfán túlra; a Jánka gerincén szólalt meg mindig a harangszó…” – idézi fel gyermekkorát Keresztury Dezső.

Jánkahegy ma is olyan, amilyennek a híres irodalmár egykoron látta: ha szeretnénk belefeledkezni a zalai táj szépségeibe, sétáljunk el a nevét 1974 óta viselő Jánkahegyi útra, s megbizonyosodhatunk róla, hogy nemcsak a tekintetünk, hanem a szívünk is táplálékra lel. Gyakorlott kirándulók már ismerik ezt az érzést, hisz’ a domb csücskén otthonra talált jánkahegyi kereszt több túraútvonal tájékozódási pontjául is szolgál.

SZŐLŐKERTEK A JÁNKAHEGYEN
Ma Jánkahegyen hangulatosabbnál hangulatosabb szőlőkerteket láthatunk, ám ha visszautazunk az időben néhány évszázadot, erdőség köszöntene ránk. Ma már mutatóba sem maradt belőle – az erdőirtások miatt hasonlóan tűntek el Egerszeghegy és a Zala-völgye nagy erdei is. A XIX. század utolsó negyedében Jánkahegyet már a dűlők közé sorolták.

Medvehagyma túrák Csácsbozsokon

Tavasszal rengetegen keresik fel Csácsbozsokot, hogy medvehagymát gyűjtsenek, bizonyos napokon túrát is szerveznek a városrész növényszakértői.

A közelmúltban közkedveltté vált medvehagyma szezonjában a zalaiak kedvelt fűszernövénye. A barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, olykor még a föld alól is kiássák – erről kapta a nevét ez az évelő növény, mely április-májusban virágzik. Erősen fokhagymaillatú leveleit virágzás előtt szedik és használják fel. Gyűjtésekor fontos az óvatosság, mert a medvehagyma könnyen összetéveszthető a mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel.

Seres Péter fotóján a Mária-kútat, előtérben pedig a fehér virágú medvehagymát láthatjuk.

Az Ánglis

A településrész vadgesztenyesoráról is nevezetes: a botfai bekötőút mentén jelenleg 8, a Várberki utcában 7 és az „Ánglis”-ban további 13 idős fa képvisel jelentős esztétikai és növénytani értéket. Nem messze a vadgesztenyéktől, a kastély parkjában találjuk az úgynevezett Erzsébet emlékfákat (a három hársból kettő maradt meg), melyeket a magyar királyné, Sissi tiszteletére ültettek még 1890-ben. Nemhiába nevezik Botfát botanikus zarándokhelynek.

Fotók: Kaszás Ildikó.

Botfa természeti értéktára

Zalaegerszeg legmagasabb pontját keresve utunk mindenképpen Botfára vezessen. A helyi erdőben található Karácsony-hegy a maga 304,9 méteres magasságával termetesebb még a Göcsej legmagasabb pontjaként nevezetes Kandikónál is.

Botfa területének 37 százalékát takarja erdő, így Zalaegerszeg legerdősültebb településrészének számít. Ma már nehéz elképzelni, de egykoron itt, ebben az észak-déli irányú völgyben folyt a Duna.
Botfát növénytani szempontból is érdemes bebarangolni: a hazánkban fellelhető félszáz, vadon élő orchideafajtából már egy tucatnyit fedeztek fel a környéken – közülük a méhbangó fokozottan védettnek számít.
Ám a fauna birodalma is szolgál meglepetésekkel Botfán: eddig ezer madarat gyűrűztek a körzetben (többek között 2016 év madarát, a harist is), a kastély kertjében (az „Ánglisban”) bőregerek élnek (2016 emlőse a denevér volt), a Válicka patakban négy védett halfajta úszkál, sőt, három védett gombafajt is felfedeztek az övezetben (egyikük neve – az égertinorú – szépen rímel Zalaegerszeg nevének eredeztetőjére, az égerfára).

Dr. Illyés Zoltán fotóin a méhbangót, a harist, az égertinorút, a fenékjáró küllőt és a kövicsíkot láthatjuk.

Zalavölgyi Parkerdő

Ha a magasból tekintünk a Zalavölgyi Parkerdőre, azonnal szemünkbe tűnik, hogy a ligetes növényvilág alakja tölgyfalevelet formáz.

Ma már semmi sem emlékeztet arra a marhalegelőre, amelynek helyén 1969 és 1977 között kialakították a gazdag vegetációjú, 65 hektáros összefüggő zöldterületet. Telepítése egyben a Zala-völgy legnagyobb erdőnövekedését is jelentette – több mint 80 fafaj és számos védett növény található benne.

A nagyközönség előtt 1976. április 23-án nyitották meg a Zalavölgyi Parkerdőt. A tanösvény mellett dombocska és játszótér várja a gyermekeket. Az erdő kedvelt helye a sportolóknak is: sokan futnak, bicikliznek errefelé, egy tisztáson futballozni is lehet, kutyák és gazdáik is szívesen sétálnak a zöldben.

Ha április-május időszakban kisétálunk a Zalavölgyi Parkerdőbe, félúton a belváros és Csácsbozsok településrész között, a Vérmalom melletti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockásliliom mezejében gyönyörködhetünk (a területen több tízezer példánya található). A mocsári kockásliliomnak vagy kotuliliomnak is nevezett növény 2016-ban elnyerte az Év Vadvirága címet, s mivel sok helyen a kihalás veszélye fenyegeti, Magyarországon védettnek számít.

Madárerdő tanösvény

Az Alsóerdőn építették ki 2014-ben a Madárerdő tanösvényt abból a célból, hogy az ide látogatók megismerjék hazánk fészkelő, illetve vonuló madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó, 1200 méter hosszúságú pályán összesen tizenegy nagyméretű, színes információs táblát helyeztek el, melyeken a hazai és átvonuló szárnyasokról olvashatunk.

Az erdészeti szakemberek a táblákon túl egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha ügyesek, szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe. A tanösvény egyaránt alkalmas családi és iskolai kirándulásra, hiszen szép környezetben tudnak egyszerre ismereteket szerezni és üdülni. A különleges erdőút mindezek mellett tananyag „csapásvonalául” is szolgál, hiszen a diákok egy-egy környezetismeret vagy biológia tanóra keretében ismerkedhetek meg a természet értékeivel.

Erdei tanösvény a Zalavölgyi Parkerdőben

A Zalavölgyi Parkerdő területe a Zala folyó jobb parti árterületének része, melyet északról a Zala, keletről a Felső-Válicka patak, nyugatról a vasúti töltés határol. A 2000-es években tanösvénnyel bővült az erdő.

A tanösvényen rövid útvonal 12 állomást tartalmaz, míg a hosszabb szakaszt további 11 stációval bővítették – a nyomvonalakon mindegyiket számozott oszlopok jelzik. Az érdeklődők többek között bepillantást nyerhetnek az erdei hangyaboly, az erdőlakó madarak és a mókusok életébe; megtudhatják, mely növényeket jelölik a Quercus rubra és az Alnus glutinosa latin kifejezések; illetve fény derül a gyógynövények titkára és Zala megye erdőgazdálkodására is.

Csácsbozsoki Mária-kút

A Kisfaludi-hegy nyugati lábánál, évszázados bükkfák árnyékában három forrás csordogált egykor, ezek találkozásánál hozták létre a Mária oltárt 1934-ben, mely napjainkban már kiránduló-, búcsújáróhely.

A kirándulóhely létrehozását Mindszenty József egerszegi plébános is támogatta, a Szűzmária szobor Vörös János alkotása, . A természetjárók szívesen keresték fel e szép környéket, majd szokássá vált, hogy vasárnaponként litániát mondtak itt és énekkel köszöntötték a Boldogságos Szüzet. A forrás jelképe az örök élet kútforrásának és a fiatalság erkölcsi tisztaságának. 1978-ban a szobrot vandálok ledöntötték, majd Szabolcs Péter szobrász restaurálása után ismét visszakerült eredeti helyére. 1990-ben  a forrást és környékét helyreállították, erről tábla is megemlékezik.

A forrás vizét 2008. augusztusában bevizsgálták Bálizs József kántor megrendelésére, a forrás vize kitűnő ásványvíz minőségű.

 

Aranyoslapi forrás

Népszerű kirándulóhelyünk az Aranyoslapi forrás, ám ha visszalapozunk a történelem könyvében, kiderül, hogy mindig is pihenőhely volt, ahol ember (és állat is) felfrissülhetett, ivóvízhez juthatott. Az őskorba vezetnek vissza azok a maradványok, melyeket a feltáráskor találtak itt a régészek.

A vízfolyást Aranyoskút néven egy 1381-es oklevél említi először. A török kort idéző húsvéti határjárás alkalmával a város polgárai itt szusszantak egyet. 1972-ben merült fel, hogy hivatalosan is védett természeti értékké nyilvánítják a területet. Az Aranyoslapi forrás lett Zalaegerszeg legelső helyi jelentőségű természetvédelmi területe 1974-ben, később országos védettségűvé vált.

 

Gébárti-tó és Tóstrand

Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. A patkó alakú tó két vége bokrokkal, akadókkal teli (0,5-3 méter mély), a tó középső része a gátnál 8-10 méter mély. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára.

Zalaegerszegtől északra, két kis patak felduzzasztásával keletkezett a város legnagyobb mesterséges tava, melynek névadója egy eltűnt középkori település. Az 1976-ban megkezdett munkálatokat követően, a városi összefogással épült tározót 1979. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek.

Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára. A tó körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált. A tó közelében, festői környezetben helyezkedik el egy rönkfa apartmanházakból álló, lakóautó-parcellákkal és sátorhelyekkel rendelkező, egész évben üzemelő modern igényeket kielégítő kemping.

Megközelíthető a 76-os út felől Andráshidán keresztül, vagy a 74-es út felől Ságodon, vagy Neszelén keresztül.

Jánkahegyi kilátó, harangláb, kápolna és Kálvária

A csodálatos panorámájú Jánkahegyen kilátót, haranglábat, kápolnát is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

KILÁTÓ A JÁNKAHEGYEN

A kilenc és fél méter magas jánkahegyi kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején (ingyenesen látogatható egész évben). A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra.

 

JÁNKAHEGYI HARANGLÁB, KÁLVÁRIA ÉS KÁPOLNA

Már a két világháború között harangláb állt a Jánkahegy csúcsán, melyet a környék lakói és birtokosai helyi összefogással alkottak újra 1995-96-ban, melléje pedig kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas helyen járunk a Kálvária központjában: a 14 – fehér alapzaton álló – szobrot Hadnagy György képzőművész faragta ki fából; Jézus szenvedéstörténetének hátterét dimbes-dombos, lélekemelő tájkép adja.

Csácsbozsoki Arborétum

Zala megye erdősült vidékének világát fedezhetjük fel a Csácsbozsoki Arborétumban: a kapun belépve mélyebb, lápos területre érünk, ahol mocsártölgyek, mocsárciprusok élnek, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesek, bükkösök találhatók. Utunkat gyönyörű növények, ligetes fenyvesek, örökzöldek, továbbá a hazai lombhullató vegetáció számos faja keresztezi; közben két hangulatos tó, valamint forrás mellett pihenhetünk le.

Az utóbbi években a cserjeszint látványosan bővült, a Zalaegerszegi Erdészet több foltban telepített havasszépe (azálea) fajokat.
Ha visszautaznánk a két világháború közötti időbe, a 83 hektáros arborétum helyén lucfenyvest találnánk. Igaz, a fák nagy részét 1923-ban kitermelték, a városiak mégis kedvelt kirándulóhelyként tartották számon a hegyvidéki bájjal felvértezett területet, mely 1945 előtt a Zalavári Apátság birtokában volt.
A háborút követően a terület egy részén csemetekert létesült, másik részén az erdészet örökzöldeket, számos lombos- és cserjefajt ültetett, továbbá egy parcellán 16 jegenyefenyő fajból álló, kísérleti célokat is szolgáló gyűjteményt létesített. A csemetekertet az 1960-as évek végén megszüntették, ekkor bekerítették a területet és néhány év múlva kialakították az arborétumot.
A jelentős számú védett növényfajjal rendelkező botanikus kertet a városi önkormányzat 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította.

Alsóerdő

Ha az Alsóerdőben sétálunk, jusson eszünkbe, hogy Zalaegerszeg azon rengetegében járunk, mely évszázadokig egységes tudott maradni – akkor hasítottak ki belőle egy nagyobb területet, amikor az 1826-os városi tűzvészt követően téglagyárat építettek benne.

Mindig is kedvelt kirándulóhely volt, erről Pesthy Pál, az Egerszeg múltja és jelene című 1931-es útikalauzában ír szépségesen: „Az Alsóerdő vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.” A 240 hektáros terület a közjóléti erdők szinte valamennyi fajtáját magán viseli: egyszerre üdülőerdő, panorámaerdő és sétaerdő.

Szakszerű kialakítása 1965-től huszonöt éven keresztül történt; a kezdési dátum azért fontos, mert hazánkban a budai után az Alsóerdő volt a másodikként létesített parkerdő. Az Alsóerdőn (hivatalos nevén: Zalaegerszegi Parkerdő) 35 lomblevelű fafaj, 29 fenyőféle fordul elő, magas (29) a védett növényfajok száma is. Már a XX. század elején itt majálisoztak a diákok.

Azáleás-völgy

Ha igazi tündérekkel nem is találkozunk az Azáleás-völgyben, az bizonyos, hogy tündérkertbe érkezünk. Az országos hírnevű díszpark 2010 óta büszkén szerepel Zala megye 7 természeti csodája között. 1973-tól kezdve – egy sűrű akácos helyére – fokozatosan több ezer havasszépét (azáleát) telepítettek a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói.

Az Azáleás-völgy (melyet először Doboskúti völgynek emlegettek, de nevezik Róka völgynek és Kígyó völgynek is) április végén, május elején borul színkavalkádba: a legtöbbet a sárga kaukázusiból láthatunk (ez illatos fajta), ám a fehér, a piros és a lila számtalan árnyalatát is felfedezhetjük még. A pompás „rododendronszurdokban” szigorúan védett növényeket, s számos fenyőfajt is találhatunk.

TV-torony

Az Alsóerdő felett, a bazitai tetőn áll a 95 m magas, kilátóként és kávézóként üzemelő TV-torony, ahol 53 m-es magasságban körpanorámás presszó működik.

Bazitáról (mely 1969 óta Zalaegerszeg része) ma elsősorban a híres TV-torony és a páratlan szépségű panoráma jut az eszünkbe: ragyogó napsütésben, tiszta időben nemcsak a Ság és a Somló tanúhegyéig, hanem az Alpok vonulatáig is elláthatunk.

Az 1960-as években határozták el, hogy Zalaegerszeg körzetében televízió adás fogadására alkalmas tornyot építenek, ehhez helyszínül a már ismert, 293 méter magas bazitai tetőt választották – itt épült fel 1970 és 1973 között a 95 méter magas TV-torony (antennarendszerével együtt eléri a 100 métert is). Az építkezés országos viszonylatban is számottevő volt, mind a határidőt, mind pedig a megvalósítás módját tekintve.

A Zalai Építők című havilap 1972. szeptemberi száma a következőképpen tudósít a munkálatokról beszédes, „Építkezés 65 méter magasban” című cikkében: „Jó ütemben halad a zalaegerszegi-bazitai tévé relé építési munkálatai. Jelenleg a 21 tonnás „körgallér” zsaluzat helyre-emelésén munkálkodnak az építők. Három – hajszálpontos együttműködést kívánó – csörlő berendezés emeli méterről-méterre a zsaluzatot, mellyel 65 m magasságban kezdődhet el a „körgallér” betonozása.”

A bazitai TV-toronyban 53 méter magasan kávézó, alatta kilátó működik, s azért is nevezetes, mert egyike annak a három TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon – a másik kettő Pécsett és a Mátrában, Kékestetőn található. Az erdőből kiemelkedő, turisztikai látványossággá vált műszaki objektumhoz természetesen szépséges környezet társult, így a TV-torony környékét parkszerűen építették be az erdészet szakemberei – a túrázók által is jól ismert Panoráma utat 1974-ben például két kilométer hosszan építették ki, összekötve a tornyot az erdővel.

Iratkozz fel hírlevelünkre!