ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Zalaegerszegi legek

Szenterzsébethegyi szelídgesztenyefa

A Város Fája; „az öreg matuzsálem”; a fa, amelyet hét ember tud körbeölelni – a hangzatos jelzők Zalaegerszeg legjelentősebb természeti értékére, a szenterzsébethegyi kápolna közelében lévő szelídgesztenyefára utalnak. Az adatok impozánsak: 1550-1560 körül ültethették (vagyis több mint 450 éves), törzsvastagsága közel 7 méter, magassága pedig 13 méter.

Jóval nagyobb volt ennél, ám 1978-ban villámcsapás miatt több koronaága leszakadt. A Zalában őshonosnak számító fa ma magántulajdonban lévő területen áll, az önkormányzat emléktáblát helyezett el a közelében, egyúttal jelezve, hogy a szelídgesztenyét tanúfaként korlátlan ideig kívánják megőrizni.

A szenterzsébethegyi gesztenyefa hírnevét legendák is táplálják: egyes mondák szerint maga Mátyás király is megpihent a tövében, más hiedelem szerint évente 300 kilogramm gesztenye termett rajta.

Fotó: Nyakas József

Magyarország legrégebbi bányászzászlója

Egy zászló egy adott közösség összetartozását szimbolizáló jelkép. Minthogy a bányászatban a közösségi érzésnek különösen nagy fontossága volt, így nem véletlen, hogy bányászzászlók is készültek már évszázadok óta.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Történeti Gyűjteményében található egy 1759-ben készült bányászzászló, mely jelenlegi ismereteink szerint Magyarország legrégebbi bányászlobogója. A zászló anyaga sárga színű, virág és geometriai mintájú selyemdamaszt, közepén, két oldalán festett, ovális képbetéttel. A festett betét alsó része hiányos. Alapanyaga három részből szabott, az eredetileg rúdra erősített felső részén jól láthatók még a dísz-szegecsek nyomatai. Az ovális képbetét egyik oldala egymást keresztező vésőt és kalapácsot ábrázol, 1759-es évszámmal, barokkos mintadíszítéssel. Felette a selyemanyagon az ovális ívet körbevevő német nyelvű felirat („…er Maria Hüeff Stollner Gewerck Haff…”). A zászló másik oldalán Szűz Mária ábrázolás látható karján a kisded Jézussal.

Valószínűleg Nagybánya környéki bányavidékről származik a szépen restaurált zászló.

Az első film Zalaegerszegen

Az Arany Bárány Szálloda díszterme, az ún. Télikert számos alkalommal helyszínéül szolgált (s szolgál napjainkban is) a város társasági rendezvényeinek. Ebben a helyiségben láthattak Zalaegerszeg polgárai először mozgófilmet.

A Zalamegye című újság 1903. november 8-ai beharangozója szerint a székelyföldi tudományos színház előadása újdonságok egész garmadáját mutatja be a közönségnek, többek között az orléans-i szűz történetét, ahogy azt a párizsi színpadon előadták. Mint a lap beszámolt róla: „ez az első alkalom Magyarországon, hogy mozgó fényképen egy teljes színdarabot végig lehet élvezni”.

Bóbita – Hazánk első integrált játszótere

Igazi gyerekparadicsom várja a lurkókat és szüleiket az Apáczai Csere János téren. Itt építették fel 2008-ban Magyarország (sőt, Közép-Európa) első integrált játszóterét. „Játékban együtt korlátok nélkül” – ez a mottója a gyermekek bekerített, őrzött birodalmának.

Már a nagysága is impozáns: 3.500 négyzetméter, ahol a biztonságos és készségfejlesztő játékelemeken kívül padok, kerékpártároló, ivókút, szeméttárolók és akadálymentes vizesblokk is található.
A Bóbita játszótér ideális látogató létszáma: egyidejűleg 20 fő 12 év alatti gyermek és 10 fő felnőtt kísérő. A Bóbita játszótér nyitva tartása: április 1-től október 31-ig: 8.00-20.00, november 1-től március 31-ig: 8.00-18.00.

2016 tavaszán a tér északi részén, mintegy 1.700 négyzetméteren alakítottak ki kutyafuttatót (játszóteret négylábúaknak).

 

A három látogatható TV-torony egyike

A 93 méter magas zalaegerszegi TV-torony egyike annak a három TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon (a másik kettő Pécsett és a Mátrában, Kékestetőn található).

Hazánk legnagyobb hullámmedencéje

Az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark területén található az ország legnagyobb, fokozatosan mélyülő, 25-27 °C fokos hullámmedencéje.

Egész éven át működő népi kézműves alkotóház

A Gébárti-tó partján található Kézművesek Háza az egyetlen egész éven át működő népi kézműves alkotóház Magyarországon.

Az első Deák Ferenc szobor

Hazánk legelső Deák Ferenc szobrát Zalaegerszegen, a Deák téren avatták fel 1879-ben.

A legnagyobb szabadtéri műszaki múzeum

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma, továbbá Európa második legjelentősebb olaj- és gázipari múzeuma.

A világ legkisebb könyvei

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (MOGIM) harminc évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a miskolci Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubjával és annak vezetőjével, Tóth Pál bányamérnök iskolaigazgatóval. A jó együttműködés eredményeként 1987-ben megjelent a Magyar Olajipari Múzeum történetét bemutató minikönyv (4 x 5 cm) magyar-angol nyelven. A jó kapcsolat és gyűjtőmunka eredményeként a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeuem ma már több mint ezer minikönyvvel rendelkezik különböző témakörökben.

Több ritkaság is a múzeum birtokában van, a legkülönlegesebb a Japánból származó relikvia. Bőr tokban, illetve bőr tartóban három darab – barna, kék és piros borítójú – 2 x 2 x 1 mm méretű, 16 oldalas, angol nyelvű könyvecske található – ezeket tekintik a világ legkisebb könyveinek. A könyvecskék mellett három darab, azonos borítójú 20 x 20 x 2 mm méretű „olvasó példány” is található.

A kék könyv címe: Virágnyelv; a pirosé: Születési hónapra utaló drágakő; a barnáé: Állatövi jelek és szimbólumaik.

A világ legkisebb könyvei a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban tekinthetők meg.

Európa legrégebbi türelemüvege

Bizonyosan Selmecbányán (ma: Banska Stiavnica, Szlovákia) készült a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum tulajdonában lévő 12 x 10 cm szelvényű, 20 cm magas türelemüveg, az úgynevezett “selmeci türelemüveg”. A stílusjegyek alapján Petrus Czinkraut készíthette. A 300 évvel ezelőtti nemesércbányászati jelenet, korabeli eszközöket ábrázoló három szintes bányászpalack valószínűleg Európa legrégebbi bányász türelemüvege. A jól olvasható készítési dátum: 1737. február 22. A palackban kvarc, kalcit, gipsz, kalkopirit, argentit és markazit ásványok találhatók.

Forrás: Benke István-Peter Huber: Palackba zárt bányászat/Bergmannische Geduldflaschen, Magyarországi bányász türelemüvegek/Bergbauflaschen aus Ungarischen Sammlungen, Magyar Olajipari Múzeum – Érc- és Ásványbányászati Múzeum alapítvány, Zalaegerszeg, 2006

 

A világ egyetlen földön működő toronyórája

A világ egyetlen földön működő toronyórája a Hevesi Sándor Színház előtt, a Kosztolányi téren elhelyezett “Földönjáró toronyóra”.

Az ország legelső szabadtéri múzeuma

Az ország legelső szabadtéri múzeuma az 1968. augusztus 19-én megnyílt Göcseji Falumúzeum. A skanzen egy 19. századi göcseji települést mutat be: a sárral tapasztott, zsúpszalmával fedett házakat igéző természeti környezetben járhatjuk be.

Iratkozz fel hírlevelünkre!