Zalaegerszeg múltja és jelene talán sehol másutt nem fonódik össze szorosabban, mint a Deák téren. Évszázadokkal korábban ezen a helyen állt Zalaegerszeg vára, ennek helyén épült fel 1730-1732-ben a barokk megyeháza (ma a törvényszék) impozáns épülete. Itt láthatjuk az ország első Deák Ferencet ábrázoló szobrát, mellyel Zala megye tisztelgett a neves államférfi emléke előtt. A tér néhány épülete az új évezred hajnalán is egy polgári kisváros 19. század végi hangulatát árasztja.
Ha képzeletben visszarepülnénk a 16. századba, nem egy kőfallal körülvett erődítést látnánk magunk előtt, hanem a török korban kiépített erősséget, ahol 200–300 gyalogos katona és 100–150 lovas teljesített szolgálatot. Az 1568. évi leltár szemléletesen írja le a várat: a szerény méretű, földbástyás, fatornyos építményt, ahol mozsárágyúkkal és szakállas puskákkal védekeztek az ellenség ellen. Azt is tudjuk, hogy a várat nádas és mocsaras árterület határolta, mindössze egyetlen útja volt, amely délre, a mai Kossuth Lajos utca irányába vezetett. Ma a vár emlékét az írott és a régészeti leleteken kívül egy emléktábla, valamint a bíróság és a börtön tömbjét L alakban övező Várkör utca őrzi.
Wohin führte der einzige Weg der Erdburg?
Where did the only road of the castle lead to?
Würden wir in der Zeit ins 16. Jahrhundert zurückgehen, könnten wir keine von Steinmauern umgebene Festung sehen, sondern eine zur Türkenzeit ausgebaute Erdburg, in der 200-300 Infanteristen und 100-150 Mann der Kavallerie Dienst hatten. In einem Inventarverzeichnis aus dem Jahr 1568 wird die Erdburg sehr anschaulich beschrieben; ein Komplex von bescheidener Größe, mit Erdbasteien und Holztürmen, in dem man sich mit Mörsern und Wallbüchsen vor dem Feind schützte. Die Anlage war von einem mit Schilf bewachsenen sumpfigen Flutgelände umgeben, zu der aus südlicher Richtung (heutige Kossuth Straße) nur ein einziger Weg führte. Außer Aufzeichnungen und archäologischen Funden erinnern heute eine Gedenktafel sowie die Várkör (Burgring) Straße an die ehemalige Erdburg, die in einer L-Form das Gerichtsgebäude und den Gefängniskomplex umgab.
Should we fly back to the 16th century in our imagination, we would not see a rockwalled fortification in front of us, but a fort developed in the Turkish era, where 200–300 foot soldiers and 100–150 horsemen served. The inventory taken in 1568 gives a lively description of the fort as a modest edifice with earth bastions and a wooden tower, where soldiers were fighting the enemy with mortars and harquebuses. We also know that the castle was surrounded by a flood area with reedy marshes; it had only one road that lead to the south in the direction of today’s Kossuth Lajos utca (Street). Apart from written and other archaeological finds, the memory of the castle is today kept alive by a memorial tablet and in the name of the L shaped street, going past the block of the court and the prison buildings, named Várkör utca (Castle District Street).
1970. január 01. csütörtök
Array
Array
