A helyiek felismerték, hogy a ságodi-neszelei fennsíkon gazdaságosan lehet folytatni a földművelést. Ságod neve 1336-ban tűnik fel a ság (domb) köznév képzős alakjaként. A XVI. századi források két helységet különböztetnek meg: Nemesságodot és Pórságodot.
Az első jelentős erdei majálisok egyikét a ságodi erdőben rendezték meg 1843 májusában. Erről a Regélő és Honderű lapok is beszámoltak, kiemelve: az ünnep alkalmából hat-hétszáz főre becsült társaság jelenlétében 12 taracklövéssel köszöntötték „Zala csillagát”, Deák Ferencet a természet „szabad templomában”. Itt, a fák között tálalták fel a vacsorát, miközben zenészek fokozták a jókedvet. A vigadalom végét tűzijáték előzte meg: „A légűrben nagy durrogás közt elpattanó s tündefényű csillagokká változó röppentyűk, görögtüzek, tűzkúpok, vezúvhegy… kellemes szemléletül szolgáltak a fényes társaságnak.”
Az 1969-ben Zalaegerszeghez csatolt városrész – hasonlóan Gébárthoz – ma a legdinamikusabban fejlődő turistaközpont, köszönhetően a határos fürdőkomplexumnak.
Üdvözlünk
Zalaegerszegen
Ami itt élmény nekünk, az élmény lehet neked is!