Sokan nem is gondolnak arra, hogy egy-egy fárasztó munkanap után milyen gyors, ám annál eredményesebb kikapcsolódásban lehet részük, ha van egy biciklijük; és még a várost sem kell elhagyni hozzá. Csak fel kell tekerni valamelyik belvárost övező dombtetőre…
Csend, friss levegő, gyér forgalom és nem utolsó sorban gyönyörű panoráma várja a megfáradt elméket a város fölött magasodó, szőlőkkel és erdőkkel borított vidékeken. A belvárosból a legtöbb helyszín 15-20 perc alatt elérhető; kényelmes tempóban. Persze a látványért néhol meg kell dolgozni egy kicsit, mert nem ritka a 16%-os emelkedő sem. Összességében azonban barátságos lankák ezek, hiszen Zala mégiscsak dombvidék, hiába hívjuk a szőlőbirtokokat „hegynek”. Egy átlagos kondíciójú gyerek és felnőtt, simán leküzdi az emelkedőket; de kezdőknek nyilván nem szégyen az sem, ha a meredekebb szakaszokon feltolják a biciklit.
A következőkben néhány olyan útvonalról lesz szó, melyhez nem kell semmi komolyabb felkészültség, vagy felszerelés, és a táv egy egyszerű hétköznap délután is teljesíthető – tempótól függően – egy-másfél óra alatt.
Az egyik legkedveltebb célpont a zalaegerszegiek körében az Alsóerdő (legyen szó sétáról, biciklizésről, vagy akár rollerezésről), ami nem véletlen, hiszen a város első kiépített kerékpárútja vezet erre. A szokásos szabadidőcentrum és Aranyoslapi-forrás célpontnál ezúttal tekintsünk (illetve tekerjünk) tovább.
Választhatjuk a forrástól keletre eső Sugár utat (az említett 16%-os emelkedő épp itt van), innen pedig balra a Lukahegyi úton, majd a Hosszú-Jánkán át a Gyuri csárda és a Mátyás király út felé vissza lehet kerekezni a városba. Ha nem fordulunk be a forráshoz, hanem a kerékpárút folytatásaként az Olajfa utcát, majd balra a Gálafeji utat válasszuk, ugyanarra a hegygerince érünk fel, mint az előbbi esetben, csak így a gálafeji, vakaroshegyi birtokokat is szemrevételezhetjük. Erről a domboldalról egyébként szinte teljes hosszában nagyon szép kilátás nyílik a kertvárosra, a Landorhegyre, illetve a szemközti, egerszeghegyi dombokra. Jobbról pedig a város Zrínyi út felőli szakasza látszik (egyedül a kőolajfinomító komplexuma nem illik a tájba). Menet közben régi útszéli kereszteket, valamint a Jánkahegyi kápolna stációt is megtekinthetjük. Ha mindeközben megszomjaznánk, innen már csak egy gurulásnyira van a Gyuri csárda.
Szintén kellemes túra a csácsi hegy is, amit legegyszerűbben a Parkerdő mentén érhetünk el; ennek ellenére kevesen tudnak erről az útról. A Damjanich úton haladva (melynek egy szakasza az erdőn át vezet), áttekerünk a Felső-Válicka patak hídján, majd egy rövid emelkedő után máris Csácsban vagyunk. Az iskola mögött akár balra, akár egyenesen (és kicsit felfelé) kerekezve hamar csodás kilátás tárul elénk. Belátni szinte az egész Zala-völgyét, illetve a szomszédos bozsoki dombokra is rálátni. Ha már itt vagyunk, a Csácsi-hegy kis kápolnájáig érdemes elbiciklizni, hogy aztán kicsit megpihenhessünk az árnyékban. A sportteljesítményért cserébe visszafelé már csak gurulni kell.
A kicsit bátrabbak és edzettebbek megpróbálkozhatnak a bazitai, illetve az ebergényi vagy egerszeghegyi dombokkal is. Ezek sem annyira vészesen meredekek, de kicsit hosszabbak az emelkedők, mint az előbbi esetekben. Ha Bazitát választjuk, akkor az természetesen egyet jelent a TV-toronnyal, ahol májustól őszig kávézó is üzemel; úgyhogy itt akár frissíthetünk is egyet. Ebergény és Egerszeghegy pedig – azon túl, hogy szép időben az Alpokig is ellátni – tele van zegzugos kis hegyi utakkal, ösvényekkel, melyek nemcsak kikapcsolódásnak, hanem edzésnek is kiválóak. (A kerékpározás egészségre gyakorolt jótékony hatását talán nem kell külön elemezni.) Persze mint minden esetben, itt is fontos a fokozatosság elve. A kezdők ne a leghosszabb, legmeredekebb emelkedőkkel indítsanak; és azért kezdésnek nem árt egy Google maps-es tájékozódás sem.
Nem véletlen, hogy az utóbbi években pont errefelé jöttek létre azok az új, kijelölt túraútvonalak, melyek kerékpározásra és gyaloglásra egyaránt alkalmasak. A Horhosok útja a csácsi és petőhenyei dombok között kalauzolja a túrázókat, a Páfrányok útja a Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy lankáin halad egészen Botfáig. A legújabb pedig, ami a Tölgyek útja nevet kapta, az Alsóerdő körüli természeti szépségekkel ismerteti meg a látogatót. Mindhárom útvonalon választható több nehézségi fokozat (zöld, kék, piros), így a túrázók felkészültségüktől és egészségi állapotuktól függően dönthetnek arról, hogy könnyedebb, vagy épp hosszabb és meredekebb szakaszt választanak. (Az egyes útvonalakról és szakaszokról külön leírások és térképek is találhatók a zalaegerszegturizmus.hu oldalon.)
Hogy azok se csalódjanak – hanem inkább pattanjanak nyeregbe – akik nem kedvelik a dombokat, vegyék célba a Gébárti-tavat. A belvárostól 15 perc alatt elérhető kerékpárúton, és csak a töltésre kell feltekerni. Délutáni, kora esti pihenésre, szellemi, fizikai felfrissülésre tökéletes a város melletti tó partja és csendje. Annál is inkább, mert az utóbbi időben itt is sok fejlesztés történt. A tó immár körbejárható (-és biciklizhető): az átkelést a két oldal között két új híd biztosítja. Emellett tájékoztató táblák, esőbeállók, padok/pihenőhelyek létesültek, de a keleti oldalon a nádasba is beleshetünk, hiszen egy kanyargós palló épült, ami látványos hangulateleme lett ennek a partszakasznak.
Pánczél Petra írása
1970. január 01. csütörtök
