Mamutcsontváz a Jánkahegyen

Megjelent a Magyar Paizs című újság 1902. augusztus 7-ei számában:

Megjelent a Magyar Paizs 1902. szeptember 25-ei lapszámában:

Megjelent a Magyar Paizs 1902. augusztus 14-ei lapszámában:

A mamutcsontváz utóélete:

• Kovács Gyula főgimnáziumi tanár a lakosság érdeklődése mellett és közadakozása segítségével feltárta a teljes csontvázat, amit 1904-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet Múzeumában állítottak ki.
• 1941-ben a csontvázat mint új mamutfaj paratípusát jelölték meg.
• A váz a II. világháborúban megsérült, sokáig raktárban hevert.
• A leleteket jelenleg a Természettudományi Múzeum raktárában őrzik, 2 csont pedig a múzeum Jégkorszak vándorkiállításán járja az országot.

A játékban felkeresett pontok

1. Bárány (a szálloda táblája) 


Hol találhatod?: Arany Bárány Hotel főbejárata

A több mint 100 éves eklektikus stílusú saroképületet 1750 és 1760 között építtette a város akkori földesura, a veszprémi püspök.

1755-től “Zala Egerszeg” mezővárosa földesurától a fogadót bérbe vette, és a megyeszékhellyé alakuló településen egyre keresettebb fogadó a város bevételeit jelentősen gyarapította. A megnövekedett forgalmat azonban a régi épület többszöri bővítése ellenére mind nehezebben tudta ellátni, ezért a régi püspöki fogadót lebontották és helyén épült fel az 1894-ben ma is látható formájában az új kétemeletes épület (tervezők: Györgyi Géza és Zuschmann János). 30 szobája és vendéglője a kor legmagasabb színvonalán állt, a társasági rendezvények többségét a rövid idő alatt híressé vált első emeleti dísztermében (a mai Télikertben) tartották.

A háromszintes saroktornyos hotel 1965-ben új szárnnyal bővítették, 2013-ban wellness részleget alakítottak ki benne.

2. Kagyló (Vénusz születése szobor)

Hol találhatod?: Göcseji Múzeum előtt

Kisfaludi Strobl Zsigmond Vénusz születése (1918) című munkája legsikeresebb akt szobrainak egyike, s több példánya látható ma is köztereken és múzeumokban, Zalaegerszegen 1976-ban állították fel. A “Vénusz születése” Kisfaludi Strobl tehetségét és a klasszikus formák iránti vonzódását tükrözi. A mű Vénuszt, a szépség és a szerelem római istennőjét ábrázolja, ahogy a tenger habjaiból kiemelkedik. A kompozíció dinamikus és kecses, Vénusz alakja finoman megformált, a hullámok mozgása élettel tölti meg a szobrot. A téma örökérvényűsége, a szépség és a teremtés allegóriája, időtállóvá teszi az alkotást.

3. Bárány (Mindszenty szobra)

Hol találhatod?: Plébániatemplom déli oldala

A Mária Magdolna Plébániatemplom déli oldalánál tekinthetjük meg Kiss Sándor alkotását, a Mindszenty József Esztergom érsekét, Magyarország utolsó hercegprímását ábrázoló szobrot, melyet 2000-ben helyeztek a középkori kápolna alapfalai közé.

4. Kígyó (Szentháromság szobor)

Hol találhatod?: Mindszenty tér

A Szentháromság-szobor a híres keszthelyi kőfaragó mester, Zitterbarth József műhelyében készült 1810-ben (újabb kutatások szerint egy évvel korábban), súlyos darabjait Zalabéren át szekéren szállították Zalaegerszegre. Pénzügyi fedezetét a városi céhek biztosították, s ebből oroszlánrészt vállaltak a zalaegerszegi csizmadiák.

A Szentháromság-szobor az idők folyamán hol itt, hol ott őrizte a plébániatemplomot. Eredeti helyéről 1937-ben került át a templom és a plébánia között kialakított kertbe, ezt követően pedig 1976-ban költöztették a templom sarkába a templomkertet átvágó 76-os főút építése miatt. A szobor gondos restaurálást követően, 2006 őszén került jelenlegi helyére, a plébániatemplom főbejárata előtt kialakított Mindszenty térre.

A lelki töltekezést szolgáló Szentháromság szoborkompozíció talapzatát Szent István, Szent Imre, Szent Péter és Szent Pál apostol, Szűz Mária, valamint bőségszarut tartó angyalok alakja díszíti.

5. Ló (Koronaőrző dombormű)

Hol találhatod?: Kvártélyház

Készítette: Németh János, Munkácsy-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze

Álló téglalap alakú, felül enyhén ívelt ablaknyílás vonalait követő mezőben színes kerámia dombormű. Az 1790-ben, a magyar korona Bécsből Budára szállításának tiszteletére szervezett megyei nemesi bandérium zalai egyenruhájába öltözött lovas katona alakja.
A magyar koronát II. József Bécsben őriztette, halála után, 1790 tavaszán nagy ünnepségek keretében szállították Budára. Ezen alkalomra minden vármegye külön egyenruhás nemesi bandériumot szervezett, melyek a következő hónapokban is részt vettek a korona őrzésében, az országgyűlési ünnepségeken.

A művet Németh János ajánlotta fel a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából.
Forrás: Németh József – Egerszegi örökség

Alul írott betűs szöveg:
SZALA Vármegyei Koronaőrző 1791.

6. Oroszlán (Levéltár homlokzata)

Hol találhatod?: Zala Megyei Levéltár

Mivel a vármegye hivatalai idővel kinőtték a teljes épületet, ezért 1891-ben a Kvártélyház melletti telken építették fel – Rauscher Miksa tervei alapján – a kétszintes, eklektikus, neoreneszánsz stílusú „kismegyeházát” az alispáni hivatal és a megyei levéltár számára, díszes közgyűlési teremmel (Széchenyi tér 3.). Az épülettömb belső udvarára néznek a neoklasszicista közgyűlési terem ablakai – ma a város közgyűlési, valamint házasságkötő teremként hasznosítja. E helyszínen és az épület előtti téren zajlottak a megyeszékhely legfontosabb közéleti eseményei a 20. század első felében.

7. Kutya (Szent Rókus dombormű)

   
Hol találhatod?: Hagymasisakos Ispita

Az épület helyén eredetileg szegényház, majd kórház, ispita állt. 1900-ban emelték a ma is álló házat, melynek kápolnáját 1930-ig használták, utána azt is átalakították. Az épületben különféle hivatalok működtek, a 20. század második felében elsősorban egészségügyi intézmények. 1995-ben a Postabank állította helyre saját székházul.
A dombormű az épület eredeti szerepére utal. Színes kerámiából készült, Szent Rókust ábrázolja.

Alkotója ugyancsak Németh János, Munkácsy-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze.

Rókus: 1295-1327 között élt francia szent, életét a pestisben megbetegedettek ápolásának szentelte, maga is megbetegedett, de csodálatos módon meggyógyult. A pestis, s általában mindenféle betegség ellen védő szentként tisztelik. Vándorként ábrázolják, bottal, övén kulaccsal, egyes műveken beteg, sebes testtel. A budapesti Rókus kórház névadója.
Forrás: Németh József – Egerszegi örökség

Alul, írott betűs szöveg:

E HÁZBAN VOLT AZ ISPOTÁLY 1848-86. SZT. RÓKUS DOMBORMŰ A POSTABANK ADOMÁNYA 1995.

8. Méh (Méhkaptár dombormű)

Hol találhatod?: Eötvös u. 4. szám alatti épület

Az Eötvös u. 4. szám alatti épület a XX. században épült, egy időben itt is takarékpénztár működött – erre utal az ablakok feletti méhkaptárt ábrázoló dombormű. A különös díszítettségű házban különböző üzletek működnek.

9. Lepke (Lepkeház, fémintarzia)

Hol találhatod?: Lakóház a Millennium közben

A Lepke fémintarzia Hadnagy György formatervező iparművész, szobrász alkotása. Számos köztéri alkotása mellett hazánkban és külföldön is egyaránt számtalan egyéni kiállítást tudhat maga mögött. 2000-ben önálló kötete jelent meg  Az intarzia művészete címmel, 2002-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjat kapott.

10. Ló (Sakkozók szobra)

Hol találhatod?: Dísz tér

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, 2016 májusában avatták, a város napja alkalmából. A szobor két olyan kiváló sportembert – Portisch Lajost és Horváth Tamást – jelenít meg, akik sokat tettek a táblajáték hazai népszerűsítéséért. Mind a ketten Zalaegerszegen születtek, és már fiatal korukban elköteleződtek a sakk iránt. Egész életükben azon dolgoztak, hogy a hazai sakk-sportot a világ élvonalába emeljék; s ez sikerült is.

11. Sárkány (Testvérvárosi címer)

Hol találhatod?: Dísz tér

Zalaegerszeg – egyre bővülő körben – immár tizennégy várossal tart fenn testvérvárosi és további hárommal baráti kapcsolatot. Ezek között találhatóak több évtizedre visszanyúló és mindössze néhány évre visszatekintő kötődések egyaránt.

12. Bálna (Bálnás-erkélyes ház)

Hol találhatod?: Kossuth u. 15. szám alatti ház

Nem tudni biztosan, ki nevezte először Bálnás háznak, ami viszont bizonyos, hogy az erkélyek alakzatában lehet észrevenni a víziemlősök formavilágát.

13. Galamb (Madonna dombormű)

Hol találhatod?: Csipke Üzletház, Kossuth utca

Az 1930-as évek második felében Takáts Dezső Kossuth utca elején épült egyemeletes családi háza déli homlokzatára helyezték el a kis fülkében álló, színes terrakotta Madonna szobrot.
Szignó jobbra lenn: Madarassy.

Az 1980-as évek végén a házat lebontották, a helyén felépített, Vadász György által tervezett üzletház Kossuth utcai, nyugati homlokzatára helyezték a művet.

Madarassy Walter (1909-1994) Budapesten élt szobrászművész. Az 1930-as évek végén több, az itt elhelyezetthez hasonló Madonnát készített.

Források:
Németh József, Egerszegi örökség, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalaegerszeg, 2001.