Két fotós sajátos szemszögből mutatja be a Dunántúl elhagyott helyeit, elfeledett épületeit és pusztuló tereit. Képeik az „urbex” – azaz urban exploration – univerzumába vezetnek: oda, ahol a csend beszédes, a romlás pedig szépséggé válik.
Aki ilyen tájakon jár, többet lát, mint omladozó falakat. Érzi, hogy ezek között az épületek között valaha éltek, nevettek, sírtak; és ahogy a nyomukban jár, vigyáz arra is, hogy ne tapossa el az emlékeket. A felvételek csendes főhajtások a múlt emberi pillanatai előtt.
Az amatőr fényképészek a közösségi médiában is aktívan megosztják feltárásaikat, így a kiállítás látogatói nemcsak bepillantást nyerhetnek alkotásaik világába, hanem tovább is követhetik útjukat oda, ahol a városok és falvak peremén a feledés a felfedezéssel találkozik.

A kiállítást megnyitja: Tóth Zoltán, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház díszletfestő műtermének vezetője

A tárlat 2026. február 18-ig látogatható az intézmény nyitvatartási idejében.