Nálunk nemcsak olvasni, tanulni lehet, hanem közösséggé formálódni is. Közel 40 ezer dokumentummal (könyv, folyóirat, hangoskönyv,stb.) rendelkezünk, melyek közül biztosan talál olyat, amire éppen szüksége van.
Keressen fel minket, szeretettel várjuk Önöket!
A landorhegyi épületben minden tevékenység egy térben történt: a tanulás, az elmélyültebb olvasás, a gyermekfoglalkozások, a rendezvények és a könyvtárosi munkavégzés egyaránt.
A könyvtár közvetlen vonzáskörébe tartozik a város nyugati lakóterülete – két általános, négy középiskola, két fõiskola, négy diákotthon – mintegy húszezer lakossal. A helyi könyvtárhasználat mellett a város peremkerületein működő fiókkönyvtáraknak is a központja, valamint a zalaegerszegi kistérségi társulás könyvtárainak gondozója.
A könyvtár feladata a Keresztury-hagyaték gondozása és szakmai felügyelete is.
Könyvtárunk ma több mint 340 ezer dokumentumával áll az olvasók rendelkezésére. Az állomány döntő többségét a könyvek teszik ki, melyben a nagy értékű muzeális példányok éppúgy megtalálhatók, mint a fontos helyismereti kiadványok, vagy a legújabb szak- és szépirodalom. A könyvek mellett a legfrissebb tájékozódást a napi és hetilapok, folyóiratok kínálják, melyekből több mint 250 félét vehetnek kézbe olvasóink. A zenei gyűjteményben hagyományos és CD-lemezek várják az érdeklődőket. Látássérült olvasók számára speciális hangoskönyveket biztosítanak.
A Művelődési Ház tevékenységének vázát a több éves múltra visszatekintő, helyi városrészben szerveződött felnőtt csoportok adják: a Szélrózsa Tánckör, Borbarát Kör, Gazd’asszony Klub és az „Igazgyöngyök”. Ehhez csatlakozik az Andráshidai Óvoda, valamint az Andráshidai Idősek Klubjának aktív gárdája.
A Művelődési Ház tevékenységével a kulturális igényeket szem előtt tartva az andráshidai lakosok közösségének még szorosabbá kovácsolását tartja legfontosabb feladatának.
A Csácsbozsoki Művelődési Házban élénk közösségi és kulturális élet zajlik, az itt működő intézmények és civil egyesületek aktív részvételével és a helyi lakosság széleskörű bevonásával.
A Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ telephelyeként működik közművelődési funkcióval Zalaegerszeg kertvárosi városrészében.
A művelődési ház elsősorban lakótelepi feladatokat lát el. Baba-mama klub, zenebölcsi, karate, ovis jazz balett heti rendszerességgel, családi délutánok, kézműves foglalkozások havonta várják az érdeklődő gyerekeket. Pódiumműsorok, játszóházak, kiállítások, zenei, irodalmi rendezvények szerepelnek kínálatunkban az óvodás, általános iskolás, középiskolás és a felnőtt korosztály számára.
A Keresztury Dezső VMK megalakulása óta valamennyi intézményében az innovációt és a teljes nyitást tűzte célul maga elé. Munkaterve összeállításánál nagy hangsúlyt fektet az újdonságok, a város eddigi kulturális kínálatában még nem szereplő összművészeti fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására, mindezt természetesen a nézők, a hallgatóság igényeire építve!
Egy olyan hely a történelmi belváros közelében a zalaegerszegi piacon, melynek missziója igazán különleges. Bemutatja, élteti és átörökíti a helyiek sok száz éves tudását. Itt megvásárolhatjuk vagy meg is kóstolhatjuk a helyi, göcseji kézműves termékeket, élelmiszereket, sőt, képzések keretében a készítésüket el is sajátíthatjuk.
A PANORÁMA Népművészeti Galéria elsősorban Zala megyei –zalai, göcseji, hetési– tárgyi kultúra és a népi mesterségek bemutatását, továbbadását biztosítja rendszeres mesterség bemutatókkal.
Akik szívesen megismernék azt, hogyan készül el egy-egy népművészeti remek, hogyan válik láthatóvá az alkotás folyamata, annak mindenképp érdemes felkeresnie a Panoráma Népművészeti Galériát, ahol kiállítások megszervezésén túl rendszeresen tartanak workshopokat is.
A gébárti liget látnivalója a 2019 nyarán felavatott kápolna, melyet a neves építész, Makovecz Imre halála előtt néhány évvel tervezett. Az épület az organikus építészet jegyeit viseli. A kápolna a fák lombkoronája közül kibukkanó, felfelé keskenyedő, hatszögletű tornyával hívogat. Érdemes megcsodálni különleges belső terét is, melyet ritmikusan ismétlődő pieta-körvonal díszít.
Komoly tervező munka, a közösségi tudás mozgósítása előzte meg azt az alkotási folyamatot, aminek az eredményeként 106 fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját. A sírjelek többsége protestáns fejfa és néhány katolikus kereszt. Két emlékoszlop is készült: egy a Reformáció 500 éves évfordulójára, egy az 1956-os Forradalom tiszteletére, valamint egy göcseji harangláb, mely Zala Megye jellegzetes népi építészeti darabja.
2022-ben a kézművesház 40 éves jubileumi ünnepsége keretében 7 új kopjafát, emlékoszlopot avattak a sírjelparkban az elődök előtt tisztelegve.
A park bármikor szabadon látogatható.
A Keresztury Dezső VMK 2004-es felújítását követően alakult meg a Gönczi Galéria, mely két teremből álló, zárt tért alkotó helység 130 nm alapterülettel, középen kettéválasztható. A hófehér falak homogenitása, világítási rendszere, kellő nagyságú tere révén a város egyik legjobb adottságú kiállítóterévé vált.
A „Kvártélyház – színház, zene, tánc” kulturális, nyári sorozatának népszerűsége pedig a 2007-es indulástól kezdve töretlen. A nyári programkavalkád 2013-tól a „ZAKO – ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál” előadásaival bővült.
A színházi esték szervezője a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft.
4 terem, közel 800 férőhely, a legkorszerűbb 3D technika.
A filmszínházban jelenleg naponta három előadást tartanak: a premierfilmektől kezdve a közönségsikereken át a művészfilmekig mindenki megtalálhatja számítását. A földszinten a mozi hőskorát megidéző szerkezeteket, relikviákat, plakátokat és filmtekercseket lehet megtekinteni. A 66 férőhelyes, légkondicionált moziteremben a legkorszerűbb vetítéstechnika és hangberendezés áll rendelkezésre. Ahogy az Art mozi szlogenje is mondja: „Régi értékek, új technika – a mi mozink!’
A mozi nagyterme 628 fő befogadására alkalmas, itt havonta több alkalommal különböző programokat, előadásokat tartanak: Dr. Bagdy Emőke professztortól kezdve a Showder Klub sztárjain át Csernus Imréig számos híresség is fellépett már az Art mozi „színpadán”.
Kezdetben a Városi Művelődési Központban működött, jelenleg a Hevesi Sándor Színház épületében tartja előadásait. A színház vezetése komoly hangsúlyt fektet a gyermekek zenei nevelésére, ezért nagyon sok zenés mesejáték kerül színre.
A színház megnyitóját, s egyben Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának bemutatóját 1983. október 11-én tartották a szépen felújított épületben. A színházi előadások mellett az utánpótlásról való gondoskodást is célul tűzte ki az intézmény, 1984-től Nádasdy Kálmán néven színészképző stúdió üzemel a színház épületében. A 2004-ben alapított Griff Bábszínház is itt tartja előadásait. Az épület bejáratánál tekinthetjük meg a színház örökös tagjainak emléktábláját.
A Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között: aki városunk szülöttének élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.
A több könyvészeti remeknek otthont adó épület szalonja voltaképpen időkapszula egy letűnt korszakba: itt láthatjuk a különleges „zsiráf-zongorát”, Keresztury Dezső saját – Budapesten használt – íróasztalát, továbbá azt az állóórát, amely Keresztury József polgármestersége idején mérte az időt a városatya irodájában. A könyvtárban találjuk azt a híres portréképet, amelyet Agárdy Gábor színművész festett a költő 80. születésnapjára a következő ajánlással: „Gábor – aktor – piktor”.
A polcok őrzik a díjakat és a kitüntetéseket, így Keresztury Dezső Széchenyi-díját, a Magyar Örökség-díjat, az 1975-ben neki adományozott zalaegerszegi díszpolgári oklevelet, ami mellé a város pecsétnyomóját is mellékelték. Számtalan fotó, színházi plakát, levél árulkodik az utolsó nagy polihisztorok egyikéről, aki minden művészeti ágról értekezett, s aki az ötvenes éveiben érett költővé.
A város alkotószobát is fenntart, idevárja a Zalából elindult írókat, költőket és tudósokat, bíztatni kívánja mindazokat, akik e táj iránt vonzódnak s művészi, irodalmi alkotókedvvel vagy tudományos kutatás céljából érkeznek Zalaegerszegre.
A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület. A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt. A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette. A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont. A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját kapta.
2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot. A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer. Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt. A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1.800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak. A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.
A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be A zalaegerszegi zsidóság múltja című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.
A „Zsini” mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez. A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják. A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújtunk a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is. A intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is. Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.
Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES, Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér, Snétberger Trió, Budapest Bár, stb.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:
JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!
Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok- Rost Andrea, Miklósa Erika –léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára.
Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.
Forrás:
– Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete (Zalai Múzeum 13, 2004)
– Emlékezem – A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 20 éves jubileumi kiadványa (2003)ű
– Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében (2015)
– Összeállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem rendezvényeiről
Talán egyik zalaegerszegi házat sem vették annyiszor birtokba, mint ezt. Takarékpénztárnak avatták fel 1890-ben, Hencz Antal és Schadl János tervei alapján emelték (máig a városi polgárosodás szimbólumaként tartják nyilván az eklektikus stílusú épületet), majd a II. világháborút követően szinte minden és mindenki otthonra talált benne: városházi irodák, orvosi rendelő, napközis étkezde, varroda, házasságkötő terem, ifjúsági klub, sajtóiroda. 1973-ban Zalaegerszeg és Zala megye múltjának gyűjteményes tárházává vált.
Az intézmény megújult épületében Zalaegerszeg város múltjának világa tárul fel. Az Elődeink élete című állandó kiállítás Zalaegerszeg hajdani polgárainak évszázadokon átnyúló történetét mutatja be. A közönség megismerheti, hol és hogyan éltek, mivel foglalkoztak, milyen közösségi tereket használtak elődeink.
Az érdeklődők megtekinthetik továbbá Kisfaludi Strobl Zsigmond, a XX. század egyik legsikeresebb, kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményét, aki négy évtizeden keresztül a hazai szobrászképzés egyik meghatározó szereplője volt. A klasszikus szépség mestere című kiállítás a művész Zalaegerszegre került hagyatékának legszebb darabjait mutatja be.
Németh János Kossuth-díjas keramikusművész Az agyag életre álmodója című állandó kiállítása a Nemzet Művésze életművéből kínál keresztmetszetet. Alkotásain megjelennek a göcseji táj jellegzetes motívumai és az itteni falvak lakói.
Fekete György, a Nemzet Művészének Az elhivatottság mozaikjai című állandó kiállításán fából, nagy aprólékossággal készült művei tekinthetők meg, melyre a tárgykollázs meghatározás is illik.
Az órák bűvöletében címen látogatható a Göcseji Múzeum legújabb állandó kiállítása, mely Preisz József zalaegerszegi órásmester gyűjteményét reprezentálja. A kiállítás célja, hogy méltó helyet adjon a hat évtizeden át gyűjtött óra-kollekciónak, amelyben számos ritkaság is található. A mester nevéhez fűződik a Mária Magdolna Plébániatemplom óraszerkezetének karbantartása és a Hevesi Sándor Színház előtti toronyóra ötlete is.
