Az Ánglis
Fotók: Kaszás Ildikó.

Fotók: Kaszás Ildikó.
A magaslati pont a Páfrányok útja túraútvonalon is elérhető.
Botfa területének 37 százalékát takarja erdő, így Zalaegerszeg legerdősültebb településrészének számít. Ma már nehéz elképzelni, de egykoron itt, ebben az észak-déli irányú völgyben folyt a Duna.
Botfát növénytani szempontból is érdemes bebarangolni: a hazánkban fellelhető félszáz, vadon élő orchideafajtából már egy tucatnyit fedeztek fel a környéken – közülük a méhbangó fokozottan védettnek számít.
Ám a fauna birodalma is szolgál meglepetésekkel Botfán: eddig ezer madarat gyűrűztek a körzetben (többek között 2016 év madarát, a harist is), a kastély kertjében (az „Ánglisban”) bőregerek élnek (2016 emlőse a denevér volt), a Válicka patakban négy védett halfajta úszkál, sőt, három védett gombafajt is felfedeztek az övezetben (egyikük neve – az égertinorú – szépen rímel Zalaegerszeg nevének eredeztetőjére, az égerfára).
Dr. Illyés Zoltán fotóin a méhbangót, a harist, az égertinorút, a fenékjáró küllőt és a kövicsíkot láthatjuk.
Ha nem ismernénk a nagyméretű, égetett téglából épült templom titulusát (Mária Szent Neve), akkor is felfedeznénk a templom védőszentjét: az oltár fölött, az egykori papi öltöző benyílójában és a kórusfeljáró oldalfalában is Szűz Mária szobrát találjuk. Isten botfai házát 1949-ben sekrestyével bővítették, a híveket két harang is szólítja. A templom szerves része a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária út Botfa érintésével éri el Zalaegerszeget. A zarándokszállásként is funkcionáló Mindszenty Ifjúsági Házból indulnak azok a „kincskereső” túrák, amelyek Botfa fából és kőből készült keresztjei mentén haladnak.
A Mindszenty Ifjúsági Ház fotóján madártávlatból láthatjuk az Erdődy-Hüvös kastélyt és a Mária Szent Neve templomot.
A neves família rövidebb megszakításokkal a XIX. század végéig maradt Botfán; 1880-ban Hirschler Áron, az új tulajdonos átalakította a kastélyt: kétoldalt megtoldotta és romantikus bástyát építtetett hozzá.
A birtokot később fia, Hüvös József örökölte, akit zsidó származása miatt 1944-ben elhurcoltak a haláltáborba. A II. világháborút követően a magára maradt uradalmi „palota” berendezését széthordták, miközben a helyiek igyekeztek neki funkciót találni: iskola, varroda, mozi és bérlakás otthonául is szolgált. A fénykorában több tucat cselédet foglalkoztató Erdődy-Hüvös kastély 2007 óta szálláshely, az épület 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik.
Fotónkon az Erdődy-Hüvös kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház) szerepel. Fotó: Mindszenty Ifjúsági Ház
Az egykor különálló település ma kastélyáról híres, ám az Árpád-korban a falu és a szomszédos Csatár között palánkvár állt, melyből ma már semmi sem maradt fent, Botfa Várberki utcája mégis megőrizte az építmény nevét. A község régmúltjába kalauzol bennünket a Szörnyű kút legendája (a kút vize máig elérhető), a helyi patak eredetét megörökítő néprege (Váliczka), valamint a mesék világába repítő Válicka kisasszony története. Ha Botfa történetében kalandozunk, feltűnik, hogy a település életfája teljes mértékben összefügg a XVI. században kialakult uradaloméval, melynek mai reprezentánsa az Erdődy-Hüvös kastély.
Képünkön Botfa városrész látható. Felvétel: Kaszás Ildikó.