Dr. habil. Türk Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészettudományi Intézet, Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék) előadása a keleten maradt magyarság nyomairól, a magyar őstörténet és honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményeiről.

A korai magyar történelem ‒ közkeletűbb nevén a magyar őstörténet ‒ az írott adatokat tekintve forrásszegény kutatási terület. Így a régészet, mint rohamosan gyarapodó forrásanyagú tudományág, kiemelkedő jelentőséggel bír e téren. A régészet számára a korai magyar történelemmel kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy Eurázsia kora középkori régészeti anyagából mi kapcsolható a magyarság elődeihez?

A tárgyi hagyaték történeti értékelése természetesen számos nehézséget rejt magában. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a régészet esetében nem pusztán a forrásanyag, hanem a kutatási módszerek terén is jelentős bővülésével számolhatunk, elsősorban bioarcheológiai kutatásoknak köszönhetően.

Az utóbbi évek régészeti eredményei alapján az Urál és a Kárpátok közötti régió hagyatékában olyan, jól körülhatárolható lelőhelycsoportok rajzolódnak ki, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence, illetve a Volga-Urál régió kora középkori hagyatékával. Ezek alapján újabb információkat kapcsolhatunk a magyarok elődeinek feltételezett vándorútjához. A keleten maradt magyarok kérdése eddig kevésbé volt kutatott, de nemrégiben jelentős eredmények születtek itt is.

Az előadásból megismerheti az elmúlt 10 évben született rendkívül fontos tudományos eredményeit a magyarság elődeinek kutatásában.

A rendezvényen való részvétel térítésmentes. Kérjük segítse kollégáink munkáját azzal, hogy regisztrál az előadásra!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Online regisztráció IDE kattintva.