LOG IN _ ID
A performansz a hamis önazonosság kérdésével foglalkozik. Azzal a muvi világgal, amit a modern technológia
(pl. a Photoshop, közösségi média) segítségével teremtenek maguknak az emberek. Ezek az eszközök
lehetové teszik, hogy megváltoztassuk a megjelenésünket, mást mutassunk a személyiségünkbol, annak
megfeleloen, hogy milyennek szeretnénk mutatni magunkat a külvilág számára. Ez egyfajta önelégültséget hoz
létre, ami átmeneti és hamis, mégis arra szolgál, hogy kitöltse a rést az érzelmi elidegenedés és az egyre
személytelenebb társadalom között. Ráadásul ugyanettol virtuális világtól, a közösségi médiától várjuk az
azonnali visszejelzéseket. Az így kapott kép sokszor szembe kerül a valódi énünkkel.
A muvészek erre a koncepcióra reflektálnak élo festéssel és valós ideju vetítéssel. Az eloadás során Michael
átfest egy önmagáról kivetített képet, amit Sam fényképez és újra Michaelre vetít az openFrameworks
számítógépes program használatával. A festéssel és a vetítéssel egészen addig raknak egymásra rétegeket,
amíg Michael eredeti fényképe kivehetetlenné válik. A végeredmény egy élo szobor, ami rövid életu, és csak a
kiállítás ideje alatt létezik, így képvisel egy a modern technológiával létrehozott, átmeneti megelégedettséget
teremto, hamis identitást. A performanszból megmaradó festmény egyfajta ereklyeként szolgál, ugyanúgy,
mint egy hamis személyiség emléke, amit az emberek mutatnak a világnak.