A trianoni traumát követően nagyobb figyelem fordult hazánk szép vidékei felé, sokan az idegenforgalom fellendítésében látták az elzárt tájegységek, perifériára szorult városok felvirágoztatását. A Zala Vármegyei Iskolán kívüli Népművelési Bizottság felkérte Fára Józsefet, a megye tudós levéltárosát, készítsen ismertetőt Göcsejről. Ezt a munkát segítette Serényi Árpád fényképész, aki számtalan felvételt, színezett diát készített a göcseji dombos tájról, a jellegzetes, zsúppal fedett épületekről és az itt élőkről. Turisztikai kiadványok is ajánlották már Göcsej szépségeit. Ez időben festőművészek, mint Muhoray Mihály, építészek, így Antal Dezső, írók, mint Kosztolányi Dezső keresték fel Göcsejt, műveikben felhasználva, bemutatva az itt látottakat. 1935-ben és 1936-ban Zalaegerszegen Göcseji Hetet rendeztek, a gazdag programra az egész országból várták a látogatókat.