élsportoló
A kiváló eredményei révén a versenyzők első sorába tartozó sportolókat nevezzük élsportolónak. Zalaegerszeg számos sportágban számos élsportolóval büszkélkedhet.

életfa
Az életfát az újjászületés szimbólumának tartják, mivel a fák télen elveszítik leveleiket, ám egyben az új élet kezdetét és az újrakezdést jelképezi. Zalaegerszegen Péterfy László szobrászművész és Szerdahelyi Károly építész közös alkotása viseli az Életfa címet. A szabálytalan alakú kőbe mozgalmas életjeleneteket véstek: a fából kinövő, indázó növények között népmesei és mitológiai figurák összefonódását tekinthetjük meg. Az alkotás napjainkban a Petőfi Sándor utcában, a Zala Megyei Vadászkamara udvarán található.
Zalaegerszeg andráshidai városrészének egyik körforgalmában Csodaszarvas-Életfa elnevezéssel is állítottak szobrot, Hadnagy György alkotását.

kockásliliom
Ha áprilisi, májusi időszakban kisétálunk a Zalavölgyi Parkerdőbe, félúton a belváros és Csácsbozsok településrész közötti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockásliliom mezejében gyönyörködhetünk. Ez a hagymás növény a lepelleveleinek sakktáblaszerű mintázatáról kapta a nevét. Legnagyobb állományai a Nyugat-Dunántúlon, Zala vármegyében vannak. Zalaegerszeg parkerdeje több tízezer példánynak ad otthont, nem csoda, hogy a megye és a város szimbolikus növényévé vált.

határjárás
Az egerszegiek erdei kirándulásainak története egészen a középkorig nyúlik vissza, és ez különleges, egyedi hagyományhoz, az úgynevezett húsvéti határjáráshoz kötődik. Városunkban a Május 1. ligetben álló alkotás, A török elleni harcok emlékműve idézi fel a régmúlt emlékeit, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Göcsej
Göcsejnek a Zala folyó, valamint a Kerka és a Válicka patakok által határolt 650 négyzetkilométer nagyságú területet nevezzük. Néprajzi története összefonódik a szomszédos Őrség és Hetés históriájával. Göcsej hazánk legarchaikusabb tájegysége, mely a legtovább fennmaradt ősi mivoltában. Hívták már görbe országnak, Gőbőcsének, Girgáciának a földhátak és buckák eme zalai otthonát, ám a Göcsej szó eredetére máig nem találtak a kutatók megnyugtató magyarázatot.

kosárfonó szakkör
A kosárfonás története a legrégibb időkig nyúlik vissza, alapanyagtól függően valamilyen formában szinte minden népnél jelen volt és van napjainkban is. A szakértők a kosárfonást a fa megmunkálásának egyik legősibb szerkezeti formájaként tartják számon. Zalaegerszegen a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban és a Göcseji Tudásközpontban is tartanak rendszeresen olyan szakköröket, melyek a népi kézműves mesterségekhez, így kosárfonáshoz is kötődnek.