A túraútvonalat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2025-ben. Három kiindulópontról is elkezdhetjük körtúránkat: a tó partján, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház előtt kialakított térről; az AquaTherma Termálfalu és Kemping parkolójából (Tó utca); valamint az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark és a Zalaegerszegi Termálfürdő közös parkolójából (Fürdő sétány). Az útvonal alig több mint három és fél kilométer, s mivel szintkülönbség nélküli a terep, kényelmes tempóban egy óra alatt körbesétálható a Gébárti-tó. A Diákok útja túraútvonal a víziparadicsom szinte minden nevezetessége mellett elhalad – érdemes időt szánni a látnivalók felkeresésére, nemcsak a csodálatos természeti környezet tájképi befogadására. Panoráma, hagyomány, örökség, művészet, lelki töltekezés, kikapcsolódás, aktív pihenés – mindent megtalálunk a Gébárti-tó környékén. Nem csoda, hogy víziparadicsomnak is nevezik a területet, hiszen tóstrand, aquapark, termálfürdő, de még kutyastrand is várja a vendégeket. A kézművesek házának is becézett intézmény bő negyven éve áll a népművészet szolgálatában, számos kiállítását egy kuriózum is gyarapítja: hazánk egyetlen, honfoglalás korát megidéző nemezsátrát lehet az épületben megtekinteni – sőt belépni oda. A Gébárti-tó körül egy tréfás kísérő szegődik mellénk: a Vidra tanösvény „főszereplője” táblákon keresztül mesél a környék növény- és állatvilágáról, valamint a patkó alakú állóvíz keletkezéséről. Némi adrenalint biztosítanak a kalandos átkelőnek tűnő, ám teljesen biztonságos pontonhidak. A gyermekeket klassz játszótér várja tó partján, a modern művészetkedvelők a Szoborparkban barangolhatnak, melynek közelében a Makovecz Imre-tervezte Boldogasszony kápolna invitálja a híveket.   Hasonlóan a Diákok útjához a város többi részén is találhatunk túralehetőségeket. Zalaegerszeg csácsi városrészében három túraútvonal várja a természet szerelmeseit. A Horhosok útja gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet. A Páfrányok útja túraútvonalai is várják a természet kedvelőit. A Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy gyönyörűséges vidékét fedezhetjük fel, amennyiben bejárjuk a három útvonal bármelyikét. Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

A Tölgyek útja hálózatot beszédes nevű „hegyek” (voltaképpen dombok) fogják közre: Egerszeghegy, Kápolnahegy, Gógánhegy, Becsalihegy, Jánkahegy, Lukahegy és Vakaroshegy. A természet minden szépsége megmutatkozik ezen a tájon: tanösvény, forrás, kert, völgy és magaslati torony egyaránt a barangolás részét képezi. A bakancsos túrázás mellett érdemes időt szánni az aktív élményekre is, hiszen bringapark, sport- és élménypark, valamint erdei tornapálya is található a közelben.

A Tölgyek útja három túraútvonalból áll, és azon területen vezet át, amelyet hazánkban a budai után a másodikként létesítettek parkerdőnek. A hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2023-ban, két kiindulóponttal: az egyik az Azáleás-völgy bejáratnál, míg a másik a TV-toronynál található.

Zöld túra: a legrövidebb, 7,5 kilométer hosszúságú szakasz felülnézetből egy pillangó alakját mutatja. Természeti szépségei közül kiemelkedik a város egyik legkedveltebb kirándulási célpontja, az Aranyoslapi forrás. Aki nyáron levendulát szeretne szüretelni, az alsóerdei Levendula Kertben bátran megteheti ezt. Az indítótábla közelében található a Madárerdő tanösvény, valamint szomszédságában a kalandokra csábító Alsóerdei Sport- és Élménypark várja az aktív kikapcsolódás szerelmeseit. Hogy az erdőt jelentős zarándokhelyként tartották nyilván, arról az egykori Mária képes fát felidéző tábla mesél. Kezdő túrázók is bátran nekivághatnak ennek a szakasznak, hiszen a szintkülönbség ezen az útvonalon mindössze 170 méter.

Kék túra: majd’ egy kilométerrel hosszabb, 8,3 kilométer hosszúságú a Tölgyek útja második túraszakasza, viszont a szintkülönbség meredekebb az előzőnél, 230 méter, így felkészültebb túrázók számára ajánljuk. A Mária képes fa tábláját érintő és az Azáleás-völgyön átvezető útszakasz dél felé haladva idézi fel a hazai olajbányászat kezdetét és Zala fekete aranyának történetét.

Piros túra: a leghosszabb, 290 méter szintkülönbségű túraútvonal kalandozik legmesszebb az Alsóerdőtől. Erdőkkel borított dombhátak, zöldellő mezők és hegyhátakra épült hajlékok mentén járva ismerhető meg a vidék szépsége. Egerszeghegy kápolnájánál, valamint a bazitai TV-toronynál a gyönyörűséges panoráma kifejezés értelmet nyer.

Az útvonalak mentén tájékoztató táblák segítségével a növény- és állatvilágról, valamint a látnivalók történetéről olvashatunk érdekességeket. Többek között azt is megtudhatjuk, hogy itt időről-időre felkacagnak a kecskebékák, merre uralkodik leginkább a kocsányos tölgy, milyen szánkópályát építettek ki majd’ száz éve, hogyan vált Zala hét természeti csodájának egyikévé az Azáleás-völgy, illetve hol állt a TV-torony „elődje”, a Bődy-kilátó.

Hasonlóan a Tölgyek útjához, Zalaegerszeg csácsi, valamint bozsoki és botfai városrészeiben is három-három túraútvonal várja a természetjárókat. A hálózat nevei ebben az esetben is beszédesek: a Horhosok útja szőlőskertek mentén, erdős mélyutakon keresztül vezet, míg a Páfrányok útja elkalauzol Zalaegerszeg legmagasabb pontjára, a Karácsony-hegyre is.

Ha a közelbe tekintünk, rájövünk, hogy a zalaegerszegi „hegyek” között is különlegességekre bukkanhatunk: beszédes nevű fák, templom, kastély és kút is szerepel a felkereshető látnivalók között. Mindemellett a kilátás páratlan: szép időben még az Alpok csúcsait is felfedezhetjük a távolban.

A három túraútvonalból álló hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2020-ban, két kiindulóponttal: az egyik Zalaegerszeg-Botfán található a Várberki utcában, míg a másik a bozsoki városrészen, a Szabadság utcában.

Zöld túra: a legrövidebb, 6,6 kilométer hosszúságú szakasza érinti Zalaegerszeg legmagasabb pontját, a 305 méter magasságú Karácsony-hegyet, továbbá a környék pihenőhelyét, a Hideg-kutat. Kezdő túrázóknak ajánljuk a 180 méteres szintkülönbségű útvonalat.

Kék túra: az előzőnél bővebb, 12,5 kilométer hosszúságú túraútvonal, mely érinti a Karácsony-hegy legmagasabb pontját, továbbá az Erdődy-Hüvös kastély és a Mária Szent Neve templom épületét is. Az Avashegyen és Öreg-hegyen átívelő szakasz mentén több útszéli keresztet is találhatunk. Az átlagos fittségű túrázók bátran nekivághatnak az útvonalnak, ahol a szintkülönbség 240 méteres.

Piros túra: a leghosszabb, 400 méteres szintkülönbségű túraútvonal érinti a szomszédos települést, Nemeshetést, ahol a Szentlélek templomot és az Angyalok Kútját ajánljuk a túrázók figyelmébe. A környék flórája is az érdekességek között szerepel: az Öreg-hegyi szelídgesztenyéssel, és a régmúlt idők történetét felidéző „keserves tölggyel”. Tapasztalt túrázók számára javasoljuk ezt a 16,5 kilométer hosszúságú túrát, mivel megtételére bő 4 és fél órát kell szánniuk.

Az útvonalak mentén útbaigazító táblák segítik a tájékozódást, az érdekességek bemutatásáról pedig több nagy tábla gondoskodik. Ezeket tanulmányozva a turista bővebb információhoz juthat az Erdődy-Hüvös kastély történetéről, annak parkjáról, az ún. Ánglisról, a páfrányokról, a gímszarvasról, a Karácsony-hegyi tetőről, a szelídgesztenyéről és a már említett „keserves tölgyről”.

Hasonlóan a Páfrányok útjához, Zalaegerszeg csácsi városrészében is három túraútvonal várja a természet szerelmeseit. A Horhosok útja gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.
Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

„Edd körbe” a várost – Gasztrotúra: a hagyományostól a street foodig

Prósza, dödölle, lángos, zalai finomfalatok…és mit szólnál egy jó kézműves burgerhez? Mielőtt azonban ez utóbbiig eljutnánk, tisztázzuk, hogy mi is az a „prósza”? Ezt a krumpliból készült népi eledelt kevesen ismerik. Legalábbis ezen a néven. Pedig más vidékeken is honos, csak ott tócsninak, lapcsánkának hívják; és hasonlóság ide-vagy oda, azért a receptek sem teljesen egyformák. Hiába, ahány ház (tájegység), annyi szokás – épp ezért az eredeti és hamisítatlan zalai krumpliprószáért bizony Zalába kell jönni! Annál is inkább, mert a sertéshúsból készült zalai finomfalatok is ezt a krumplis-kefíres-lisztes masszát kapja bundaként. A húsimádók így duplán jól járnak.

Ezek a hagyományos ételek a legtöbb klasszikus étteremben megtalálhatók, és nemcsak a belvárosban. Sőt! Egyre inkább az jellemző, hogy a „magyaros” és táj-jellegű (itt főleg vad és gomba) ételekkel a Zalaegerszeg körüli völgyek, dombok panorámás vendéglőiben (Gyuri csárda, Hegyalja csárda, Vándor vigadó, Pitvar, Erdőgyöngye) találkozhat a betérő.

Aki viszont az alapoknál akarja kezdeni, mindenképpen indítson a piacon. Főleg amennyiben szereti a bőséges és kalóriadús reggelit: fokhagymás-tejfölös-sajtos lángos, hurka vagy kolbász mustárral, fehérkenyérrel. Persze, van szolidabb menü is, hiszen több pékség ropogós portékájából választhat a betérő, legyen szó sós, sajtos, magvas, vagy édes pékáruról. Sőt, akár az ebédidőt is megvárhatjuk ha magyaros és kiadós ételekre várunk: a piac bisztrója ugyanis bővelkedik a klasszikus (zsíros, húsos) fogásokban. A helyi termék piac épületében pedig a Parázs bisztró várja a vendégeket, ahol számos tradicionális zalai fogás újragondolt változata található meg az étlapon, de mindenféle „füstös”, „tépett” burgereket és tortillákat is árulnak. Ennek szomszédságában nyílt meg néhány éve a Portéka, ahol a környék termelőinek friss portékáival (lekvárok, befőttek, tejtermékek, felvágottak, péksütemények) találkozhat a betérő, melyeket haza is vihet, de ha csak kávézna egyet, arra is van lehetősége.

Apropó kávé: ha valaki igazi 21. századi kávéházi hangulatra vágyna, átsétálhat a piaccal szomszédos utcába. A Kávélaborban különböző termőterületekről származó, és különböző eljárással készült exkluzív kávékat kóstolhat a vendég, amiket szakavatott baristák készítenek. Az italok mellé „homemade” sütiket, croissant-okat, ízletes szendvicseket, tojásételeket és más finomságokat is vásárolhatunk. De még angol reggeli is került a kínálatba.

Utóbbi azt is jelzi, hogy a belvárosban a hagyományos ízek mellett hódítanak a „multikulturális” étkek is. Olaszos, mexikói jellegű és kínai ihletésű menüket éppúgy találunk, mint belga sörözőt, a hozzá illő fogásokkal. Néhány helyen megjelentek az egyre divatosabb reform, vega és paleo ételek is az étlapokon. Sok zöldséggel, gyümölccsel, roston sült húsokkal, grillezett fogásokkal színesítve a kínálatot. A nyári melegben érdemes megpihenni például a Belga söröző kertjében, vagy a Piccolo, illetve a Robinson étterem árnyas teraszán. Ha viszont elhagynánk a belvárosi forgatagot, látogassunk el a Gébárti-tó partjára, ahol igényes, szép környezetben a Hattyú büféből átváltozott Fehér Hattyú bisztróban foglalhatunk helyet; legyen szó ebédszünetről, vagy romantikus tóparti vacsoráról.

Az utóbbi egy-két évben Zalaegerszegre is betört a street-food; vagyis megjelentek azok a vendéglátóhelyek, ahol gyorsan elkészíthető – akár el is vihető – és kézzel is elfogyasztható ételeket árulnak. Ezeken a helyeken különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy közeli termelőktől vásárolt alapanyagokból dolgozzanak. A hamburgeren kívül a kulturált (és minőségi!) borivásnak is óriási divatja lett napjainkban. Ez a zalai megyeszékhely belvárosán is látszik, hiszen már több fröccs-és borteraszra is kiülhetünk… a téliesítésnek köszönhetően még a szezonon túl is. Ilyen például a Contrast bisztró, ahol a fancy fogások és a minőségi italok találkoznak egymással, de a Spájzba is érdemes ellátogatni gasztro-élményekért.

Ha pedig visszakanyarodunk a piac felé, munkabeszüntetésre hajlamos egyének, vagy lézengő turisták jobb, ha betérnek a Strike nevű helyre, ahol szintén ütős hamburgerekkel lehet találkozni.

Pánczél Petra

Sokan nem is gondolnak arra, hogy egy-egy fárasztó munkanap után milyen gyors, ám annál eredményesebb kikapcsolódásban lehet részük, ha van egy biciklijük; és még a várost sem kell elhagyni hozzá. Csak fel kell tekerni valamelyik belvárost övező dombtetőre…

Csend, friss levegő, gyér forgalom és nem utolsó sorban gyönyörű panoráma várja a megfáradt elméket a város fölött magasodó, szőlőkkel és erdőkkel borított vidékeken. A belvárosból a legtöbb helyszín 15-20 perc alatt elérhető; kényelmes tempóban. Persze a látványért néhol meg kell dolgozni egy kicsit, mert nem ritka a 16%-os emelkedő sem. Összességében azonban barátságos lankák ezek, hiszen Zala mégiscsak dombvidék, hiába hívjuk a szőlőbirtokokat „hegynek”. Egy átlagos kondíciójú gyerek és felnőtt, simán leküzdi az emelkedőket; de kezdőknek nyilván nem szégyen az sem, ha a meredekebb szakaszokon feltolják a biciklit.

A következőkben néhány olyan útvonalról lesz szó, melyhez nem kell semmi komolyabb felkészültség, vagy felszerelés, és a táv egy egyszerű hétköznap délután is teljesíthető – tempótól függően – egy-másfél óra alatt.

Az egyik legkedveltebb célpont a zalaegerszegiek körében az Alsóerdő (legyen szó sétáról, biciklizésről, vagy akár rollerezésről), ami nem véletlen, hiszen a város első kiépített kerékpárútja vezet erre. A szokásos szabadidőcentrum és Aranyoslapi-forrás célpontnál ezúttal tekintsünk (illetve tekerjünk) tovább.

Választhatjuk a forrástól keletre eső Sugár utat (az említett 16%-os emelkedő épp itt van), innen pedig balra a Lukahegyi úton, majd a Hosszú-Jánkán át a Gyuri csárda és a Mátyás király út felé vissza lehet kerekezni a városba. Ha nem fordulunk be a forráshoz, hanem a kerékpárút folytatásaként az Olajfa utcát, majd balra a Gálafeji utat válasszuk, ugyanarra a hegygerince érünk fel, mint az előbbi esetben, csak így a gálafeji, vakaroshegyi birtokokat is szemrevételezhetjük. Erről a domboldalról egyébként szinte teljes hosszában nagyon szép kilátás nyílik a kertvárosra, a Landorhegyre, illetve a szemközti, egerszeghegyi dombokra. Jobbról pedig a város Zrínyi út felőli szakasza látszik (egyedül a kőolajfinomító komplexuma nem illik a tájba). Menet közben régi útszéli kereszteket, valamint a Jánkahegyi kápolna stációt is megtekinthetjük. Ha mindeközben megszomjaznánk, innen már csak egy gurulásnyira van a Gyuri csárda.

Szintén kellemes túra a csácsi hegy is, amit legegyszerűbben a Parkerdő mentén érhetünk el; ennek ellenére kevesen tudnak erről az útról. A Damjanich úton haladva (melynek egy szakasza az erdőn át vezet), áttekerünk a Felső-Válicka patak hídján, majd egy rövid emelkedő után máris Csácsban vagyunk. Az iskola mögött akár balra, akár egyenesen (és kicsit felfelé) kerekezve hamar csodás kilátás tárul elénk. Belátni szinte az egész Zala-völgyét, illetve a szomszédos bozsoki dombokra is rálátni. Ha már itt vagyunk, a Csácsi-hegy kis kápolnájáig érdemes elbiciklizni, hogy aztán kicsit megpihenhessünk az árnyékban. A sportteljesítményért cserébe visszafelé már csak gurulni kell.

A kicsit bátrabbak és edzettebbek megpróbálkozhatnak a bazitai, illetve az ebergényi vagy egerszeghegyi dombokkal is. Ezek sem annyira vészesen meredekek, de kicsit hosszabbak az emelkedők, mint az előbbi esetekben. Ha Bazitát választjuk, akkor az természetesen egyet jelent a TV-toronnyal, ahol májustól őszig kávézó is üzemel; úgyhogy itt akár frissíthetünk is egyet. Ebergény és Egerszeghegy pedig – azon túl, hogy szép időben az Alpokig is ellátni – tele van zegzugos kis hegyi utakkal, ösvényekkel, melyek nemcsak kikapcsolódásnak, hanem edzésnek is kiválóak. (A kerékpározás egészségre gyakorolt jótékony hatását talán nem kell külön elemezni.) Persze mint minden esetben, itt is fontos a fokozatosság elve. A kezdők ne a leghosszabb, legmeredekebb emelkedőkkel indítsanak; és azért kezdésnek nem árt egy Google maps-es tájékozódás sem.

Nem véletlen, hogy az utóbbi években pont errefelé jöttek létre azok az új, kijelölt túraútvonalak, melyek kerékpározásra és gyaloglásra egyaránt alkalmasak. A Horhosok útja a csácsi és petőhenyei dombok között kalauzolja a túrázókat, a Páfrányok útja a Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy lankáin halad egészen Botfáig. A legújabb pedig, ami a Tölgyek útja nevet kapta, az Alsóerdő körüli természeti szépségekkel ismerteti meg a látogatót. Mindhárom útvonalon választható több nehézségi fokozat (zöld, kék, piros), így a túrázók felkészültségüktől és egészségi állapotuktól függően dönthetnek arról, hogy könnyedebb, vagy épp hosszabb és meredekebb szakaszt választanak. (Az egyes útvonalakról és szakaszokról külön leírások és térképek is találhatók a zalaegerszegturizmus.hu oldalon.)

Hogy azok se csalódjanak – hanem inkább pattanjanak nyeregbe – akik nem kedvelik a dombokat, vegyék célba a Gébárti-tavat. A belvárostól 15 perc alatt elérhető kerékpárúton, és csak a töltésre kell feltekerni. Délutáni, kora esti pihenésre, szellemi, fizikai felfrissülésre tökéletes a város melletti tó partja és csendje. Annál is inkább, mert az utóbbi időben itt is sok fejlesztés történt. A tó immár körbejárható (-és biciklizhető): az átkelést a két oldal között két új híd biztosítja. Emellett tájékoztató táblák, esőbeállók, padok/pihenőhelyek létesültek, de a keleti oldalon a nádasba is beleshetünk, hiszen egy kanyargós palló épült, ami látványos hangulateleme lett ennek a partszakasznak.

Pánczél Petra írása

A csácsi városkaputól kiindulva szinte a teljes város a lábunk alatt hever. Délnyugati irányba nézve, a TV-torony környékén a bazitai dombok zárják a kilátást, ám – ha szerencsénk van – akár az Alpokig is elláthatunk. A henyei kápolnadombról észak felé nyílik ki a táj a szemnek: jó időben a Tátika csúcsát, a Kab-hegyet, a Somlót, a Ság-hegyet és az Írott-kő bércét is felfedezhetjük a távolban.

A téli napsütésben is érdemes nekivágni a túraútvonalaknak, hisz’ a fák lombjai nem takarják el a kilátást, így Zalaegerszeg épített környezete „meztelenségében” is megmutatja magát…

A három túraútvonalból álló hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre, az útvonalak kiindulópontja minden esetben az Izsák Imre Általános Iskola előtti túraindító térkép (Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3.)

Zöld útvonal: a legrövidebb – mindössze nyolc kilométer hosszú – út, mely érinti a városrész legismertebb nevezetességeit: a Csácsi-hegyi és a Henye-hegyi kápolnákat, a Vari-kutat, az Állatsimogatót, valamint a peremkerület római katolikus, Szent Sebestyénnek keresztelt templomát. Kezdő túrázóknak kifejezetten ajánlott, hisz’ mindössze két és fél óra alatt bejárható ez az útvonal.

Kék útvonal: az előzőnél bővebb, 13,9 kilométer hosszú szakasz, mely érinti a dombok következő hármasát: Csortán, Pipa hegy, Hosszúhegy. Tapasztalt túrázók számára ajánljuk, mivel megtételéhez négy órát kell szánniuk. 

Piros útvonal: a leghosszabb túraútvonal a maga 23,1 kilométerével, mely érinti Pethőhenyét, ahol felkereshető a Makovecz Imre tervei alapján épült Szent István templom is. A piros szakasz elhalad a Kisfaludi-hegy közelében található, Csurgó kútként is ismert Mária-forrás mellett. Utóbbi környéke tavasszal, a medvehagyma kikeltével hosszú idő óta kedvelt kirándulóhelynek számít – nem csak a gasztronómia élvezői körében. Gyakorlott túrázók kb. hét óra alatt teljesíteni tudják a szakaszt.

Az eligazodást kihelyezett útbaigazító táblák segítik az útvonalak mentén. Az érdekességek bemutatásáról hét nagy tábla gondoskodik, melyeket tanulmányozva a turista bővebb információhoz juthat a Csácsi-hegyi kápolnáról, a Henye-hegyi imaházról, a Kisfaludi-vár legendájáról, a medvehagymáról, a Zala árteréről, a zalai erdők növény- és állatvilágáról.

A Horhosok útjához haonlóan a Páfrányok útja túraútvonalai is várják a természet kedvelőit. A Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy gyönyörűséges vidékét fedezhetjük fel, amennyiben bejárjuk a három útvonal bármelyikét. 
Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

A közelmúltban közkedveltté vált medvehagyma szezonjában a zalaiak kedvelt fűszernövénye. A barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, olykor még a föld alól is kiássák – erről kapta a nevét ez az évelő növény, mely április-májusban virágzik. Erősen fokhagymaillatú leveleit virágzás előtt szedik és használják fel. Gyűjtésekor fontos az óvatosság, mert a medvehagyma könnyen összetéveszthető a mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel.

Seres Péter fotóján a Mária-kútat, előtérben pedig a fehér virágú medvehagymát láthatjuk.

Az erdészeti szakemberek a táblákon túl egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha ügyesek, szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe. A tanösvény egyaránt alkalmas családi és iskolai kirándulásra, hiszen szép környezetben tudnak egyszerre ismereteket szerezni és üdülni. A különleges erdőút mindezek mellett tananyag „csapásvonalául” is szolgál, hiszen a diákok egy-egy környezetismeret vagy biológia tanóra keretében ismerkedhetek meg a természet értékeivel.