ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Terek, ligetek

Vizslapark

Sokunk kedvelt pihenőhelyének területét 1800-ban Visla Hidgyai Kaszáló-ként írták, jóval később – 1927-ben – egy kisebb területet lekanyarintva itt alakították ki a Szent István teret. A második világháborút követően a területet lecsapolták és az itt folyó Vizsla-patakot (mely egykoron Egerszeg váráig, a mai Deák térig tartott) befedték. Ezt követően kezdődött meg a környék parkosítása. A Vizslaparkot 1969-ben Ifjúság parkra keresztelték át: a „fiatalok” nemcsak emlékkövet, hanem szobrot is kaptak a nagy zöldkertben. A park később visszakapta eredeti nevét. 1997-ben, a város első írásos említésének 750. évfordulójára emlékezve itt épült fel a címerház és IV. Béla szobrát is e jeles alkalomból avatták fel.

Napjainkban Zalaegerszeg zöld oázisa, a közel 6,5 hektáros parkban a természet, a kultúra mellett számos sport- és szabadidős lehetőség egyaránt helyet kapott. Felújított labdapálya, felnőtt játszótér, street workout erősítő eszközök várják a sportolni vágyókat, a futást kedvelők örömére egy 400 méteres futókör is készült. A parkot átszelő kerékpárút mentén kerékpáros pihenő és szervizpont található. A gyermekes családokat a Kisvizsla megújult, árnyas játszótere várja. Szomszédságában fedett teraszú pavilon várja az felfrissülni vágyókat fagyizóval, mosdóval, pelenkázóval, nyilvános illemhellyel. A kutyával érkezők pedig az elkerített kutyaberekben engedhetik szabadon négylábú kedvenceiket.

A park egyik kedvelt látnivalója a Pajtások című szobor, ami Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrász munkáját dicséri. A gyerekeket és kis kedvenceiket ábrázoló, kedves köztéri alkotás egy újabb találkozási pontja a belvárosnak.

Mindszenty-kert

A Jézus Szíve Ferences Plébánia mellett alakították ki a Mindszenty-kertet, a város egykori plébánosa, a magyar katolikus egyház egyik legjelentősebb 20. századi személyisége, Mindszenty József bíboros tiszteletére.

A fákkal, virágokkal, padokkal és sétányokkal díszített kert egy igazi ékszerdoboz a templom mellett, azzal szoros egységet képez. A parkban található életnagyságú Mindszenty-szobor (Párkányi Raab Péter alkotása), valamint és a hely szakrális jellegét erősítő és a vallásos elmélyülést szolgáló keresztút találkozási pontként szolgálhat minden lélek számára.

 

Május 1. liget

A Május 1. liget történetének kezdete 1904 decemberére nyúlik vissza, amikor a Zalaegerszegi Szépítő Egyesület azt javasolta a városnak, hogy a Kálvária dombról a Jánkahegyre vezető út szélét is ültessék be fákkal.

Az elkészült díszkertet a volt főispánra (Jankovics Géza) emlékezvén Jankovics-ligetként vagy -sétányként emlegették, egészen 1959-ig, amikor is megváltoztatták a nevét, „címszereplővé” téve a munka ünnepének napját (a mellette lévő utcát is Május 1-ről nevezték el ). Tehát a lakóházak mentén megbújó árnyas-játszóteres liget több mint százéves, ám az ott helyet kapó emlékmű révén jóval régebbi korokba repít vissza bennünket. A török elleni harcok emlékműve (Németh János keramikusművész és Szerdahelyi Károly építész 2001-es alkotása) felidézi a húsvéti határjárás szép hagyományát, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Mindszenty tér

Zalaegerszegen az idő múlását talán a Mindszenty téren lehet a legjobban felmérni, ahol állandónak a Mária Magdolna Plébániatemplomot (Mindszenty tér 1.) tekinthetjük, míg változó tényezőnek a templom környékét. Jöhetett tűzvész, átépítés, új autóút, a templom mindvégig „kitartott”. A plébániatemplom déli oldalánál tekinthetjük meg Kiss Sándor alkotását, a Mindszenty (Pehm) József (1892–1975) Esztergom érsekét (Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros) ábrázoló szobrot, melyet 2000-ben helyeztek a középkori kápolna alapfalai közé.

A téren 2017-től látható a város első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából falavatott vármakett, melynek alapjául Johannes Ledentu hadmérnök 1640 körül készített metszete szolgált. Az alkotást Farkas Ferenc szobrászművész készítette. 

Kazinczy tér

A Kazinczy tér elnevezése és funkciója többször is változott az idők során: 1826-ban Piatzi utcának hívták, majd piactérnek, városháztérnek; nevezték a Széchenyi térrel együtt Fő térnek is. A teret 1859-ben nevezték el Kazinczy Ferencről. A szocializmus idején a házak falán lévő táblákra Marx Károly neve került, 1991-től ismét a híres költő nevét viseli.

Széchenyi tér

A hangulatos, tavasztól őszig virágba borult Széchenyi tér Zalaegerszeg két forgalmas területét köti össze egymással: a Kazinczy teret és a Kossuth Lajos utcát.

A Széchenyi tér impozáns, szép stílusú épületei méltóságteljesen regélnek egy régi Zalaegerszegről, hisz’ a téren sétálva olyan emblematikus házakat figyelhetünk meg, amelyek falai több évtizedes, olykor évszázados események tanúi voltak. Láthatjuk az egykoron Szálloda az Arany Bárányhoz címként elhíresült mai Arany Bárány Hotelt, a római katolikus plébániaházat, az Art mozi épületét (homlokzatán a filmművészet jelképeivel), a levéltárat, a Kvártélyházat, a Hagymasisakos ispitát, valamint a Postapalotát. 

Európa tér

A Dísz tér közvetlen szomszédságában található az Európa tér. Közepén egy kopjafa mutatja Zalaegerszeg testvérvárosainak irányát és távolságát.

A különleges hangulatú belvárosi tér, apró dombjaival, buja növényzetével a városlakók egyik legkedveltebb pihenőhelye. Az árnyas lombok között, szinte megbújik Fischer György szobrászművész jellegzetes alkotása, az ivókút.

Centrum tér – Keresztury tér – Széchenyi tér

A Pontházzal szemben egy apró, virágos térre bukkanunk. A korábban az áruházáról Centrum térnek nevezett tér 2004-ben vette fel Keresztury Dezső nevét, amikor is az író születésének 100. évfordulója alkalmából felavatták a róla készült mellszobrot, Szórádi Zsigmond alkotását. A közterületet 2025 végén hozzácsatolták a Széchenyi térhez, így korábbi elnevezése megszűnt. 

Kálvária tér

A Csány tértől nyugati irányban haladva hangulatos kis térre jutunk, ahol a szökőkút közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond A kis makrancos című, 1966-ban elhelyezett szobrát láthatjuk. A parkot keletről a református templom és a villaszerű lelkészlak, délről az evangélikus lelkészi hivatal, nyugatról a Kálvária kápolna határolja. A reprezentatív evangélikus lelkészi hivatal 1928-ban épült fel, tervezője Lomjánszky István. A Rózsák tere 2025-ben új nevet kapott: Kálvária tér. 

Baross liget

A vasútállomástól északnyugati irányban találjuk a Baross ligetet. A Baross Gábor kereskedelmi miniszterről elnevezett parkot azért építették a vasútállomás elkészülte (1890) után, hogy az állomásról érkezők kellemes benyomást szerezzenek, míg beérnek a belvárosba (a liget 1948-tól 2015 januárjáig Dózsa György nevét viselte).

A zalaegerszegiek körében is népszerű volt a díszkert, olyannyira, hogy az 1930-as években a nyugdíjasok „sétáló-kaszinójának” nevezték. Idővel vendéglő épült a fák közé, az 1920-as években a közeli kórház különböző osztályai kaptak benne helyet, az 1980-as évektől ismét vendéglőként működik. A téren kapott helyet Wass Albert író szobra, melyet 2008-ban állítottak és Bálint Károly munkája.

Rózsa liget

A díszkertet kialakításakor, az 1930-as években még Rózsa ligetnek hívták. A név büszkén utalt Zalaegerszeg „virágos város” státuszára. A virágok valóban otthonra találtak itt, ugyanúgy, mint később Pándi Kiss János 1966-ban elhelyezett Tavasz című szobra. Régi fényképeken még látható, hogy itt állították fel az Antal Dezső tervei alapján készült, fából faragott Országzászlót, amit azonban az 1940-es években lebontottak, makettjét ma a Göcseji Múzeum őrzi. Az évtizedekig Béke nevet viselő kert 2025-ben visszakapta eredeti nevét, így ismét Rózsa ligetként ismert. 

Október 6. tér – Hősök kertje

Az Október 6. tér mellett három emlékművet is láthatunk. Az első világháborúban elesettek emlékére állították a 6. Honvéd Huszárezred katonáinak turulmadaras emlékművét; egy haranglábat a II. világháborúban elesett polgárok emlékére készítettek; 2002-ben került a térre Szabolcs Péter szobrászművész alkotása, egy, a Hősök kertjét mintegy megnyitó kőkapu, tetején Mária, a magyarok Nagyasszonya, ölében a gyermek Jézussal.

Az Október 6. teret Árok utcaként találjuk meg a XIX. század végi iratokban, 1921-ben vette fel Horthy Miklós nevét (ekkor avatták térré), majd 1946-tól a rendszerváltásig Somogyi-Bacsó térként hivatkoztak rá.

 

Dísz tér

Az 1970-es években kialakított Dísz tér a város legnagyobb tere, s egyúttal Zalaegerszeg mai központja.

1985-ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulóján itt állították fel a Tulipános szökőkutat, Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész alkotását.

Zalaegerszeg 1975-ben Hild János-díjat kapott a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a településfejlesztésben elért eredményeinek köszönhetően, az emléktáblát a Dísz tér nyugati oldalán elhelyezkedő Polgármesteri Hivatal falán találjuk.

A tér délnyugati sarkában állították fel Farkas Ferenc szobrát, a Zalai nemest; az északnyugati szegletébe pedig Szabolcs Péter Sakkozók című alkotását, utalva a város sikeres sakkozóira. A kávézókkal, bisztrókkal, padokkal és egy játszótérrel övezett Dísz téren hatalmas ZALAEGERSZEG betűk jelzik, hogy a város nagy rendezvényeinek is otthonául szolgál – emellett fotózkodásra, szelfizésre is csábítanak.

Csány tér

Csány László reformkori politikus szobra emelkedik a róla elnevezett tér fölé. Istók János alkotását 1931-ben állították fel.

A szobornak két mellékalakja van; egyik egy rohamra induló 48-as katona, mögötte családjától búcsúzó honvédújonc; míg a másik egy követ emelő férfi. Ez utóbbi érdekessége, hogy 1919. május 1-jén a Parlament előtt állt, mint a munka jelképe.

A szobor mögött a megyei kórház épülettömbje, előtte az 1906-1907-ben épített evangélikus templom áll.

Deák tér

Zalaegerszeg múltja és jelene talán sehol másutt nem fonódik össze szorosabban, mint itt. Évszázadokkal korábban ezen a helyen állt Zalaegerszeg vára, ennek helyén épült fel a barokk megyeháza impozáns épülete. Itt láthatjuk az ország első Deák Ferencet ábrázoló szobrát, mellyel Zala megye tisztelgett a neves államférfi emléke előtt. A tér néhány épülete az új évezred hajnalán is egy polgári kisváros XIX. század végi hangulatát árasztja.

A DEÁK TÉR TÖRTÉNETE
Az 1819-es dokumentumokban Nemes Vármegye tömlötzeire néző uttza-ként hivatkoztak rá, noha már a XIX. század első felében is inkább tér jellegűnek tűnt a széles, öblös utca, melyet hívtak Várkertnek és Piac térnek is – 1888 óta pedig hivatalosan Deák tér. Sem a név-, sem a helyválasztás nem véletlen: 1879-ben állították fel Vay Miklós Deák Ferencet (1803-1876) ábrázoló szobrát a törvényszék előtt, ahol a „haza bölcse” elmondta nagyhatású beszédét a közteherviselésről 1843-ban. A szobrot az 1930-as években valamivel nyugatabbra, a Göcseji Múzeum elé kívánták áthelyezni, mondván, hogy „…a Deák szobor úgy van elhelyezve, hogy arról a nagyközönség, de különösen az idegenek alig szerezhetnek tudomást…”. Mivel a Vármegye nem hagyta jóvá a városi képviselő-testület határozatát, a szobor maradt az eredeti helyén. 1948-at követően a terület nevét Szabadság térre változtatták – az évtizedek során játszótér, szabadtéri színpad és szökőkút is díszítette. A tér napjainkban ismét a Söjtörön született politikus, államférfi, országgyűlési képviselő nevét viseli, ahol 2016-ban két szobrot is avattak: Farkas Ferenc kétalakos, Fiatalok című kompozícióját, valamint Béres János Díszkútját, melynek káváját 18 agancsos szarvas tartja a magasba.
A Deák téren (a Göcseji Múzeum déli bejárata előtt) találjuk Szent Flórián szobrát. Az eredetileg színes szobrot 1765-ben állították feltehetően a város lakói, védelmet remélve tőle a tűzvészek ellen.