ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Zöld élmények

Diákok útja – Túraútvonal

A Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat által javasolt turistaút igazi kincsesbánya a természet kedvelői számára. A túraútvonal mentén a Gébárti-tó növény- és állatvilága, természeti értékei fedezhetők fel. A sétát a Vidra tanösvény humoros tájékoztató táblái teszik szórakoztatóvá. A túra során kitérőt tehetünk egy mocsári pallóösvényre, megpihenhetünk stégeknél, két pontonhíd segítségével pedig lehetőség nyílik a tó körbejárására, a természet közvetlen megfigyelésére és a szabadidő aktív eltöltésére.

A túraútvonalat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2025-ben. Három kiindulópontról is elkezdhetjük körtúránkat: a tó partján, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház előtt kialakított térről; az AquaTherma Termálfalu és Kemping parkolójából (Tó utca); valamint az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark és a Zalaegerszegi Termálfürdő közös parkolójából (Fürdő sétány).

Az útvonal alig több mint három és fél kilométer, s mivel szintkülönbség nélküli a terep, kényelmes tempóban egy óra alatt körbesétálható a Gébárti-tó. A Diákok útja túraútvonal a víziparadicsom szinte minden nevezetessége mellett elhalad – érdemes időt szánni a látnivalók felkeresésére, nemcsak a csodálatos természeti környezet tájképi befogadására.

Panoráma, hagyomány, örökség, művészet, lelki töltekezés, kikapcsolódás, aktív pihenés – mindent megtalálunk a Gébárti-tó környékén. Nem csoda, hogy víziparadicsomnak is nevezik a területet, hiszen tóstrand, aquapark, termálfürdő, de még kutyastrand is várja a vendégeket. A kézművesek házának is becézett intézmény bő negyven éve áll a népművészet szolgálatában, számos kiállítását egy kuriózum is gyarapítja: hazánk egyetlen, honfoglalás korát megidéző nemezsátrát lehet az épületben megtekinteni – sőt belépni oda. A Gébárti-tó körül egy tréfás kísérő szegődik mellénk: a Vidra tanösvény „főszereplője” táblákon keresztül mesél a környék növény- és állatvilágáról, valamint a patkó alakú állóvíz keletkezéséről. Némi adrenalint biztosítanak a kalandos átkelőnek tűnő, ám teljesen biztonságos pontonhidak. A gyermekeket klassz játszótér várja tó partján, a modern művészetkedvelők a Szoborparkban barangolhatnak, melynek közelében a Makovecz Imre-tervezte Boldogasszony kápolna invitálja a híveket.

 

Hasonlóan a Diákok útjához a város többi részén is találhatunk túralehetőségeket.

Zalaegerszeg csácsi városrészében három túraútvonal várja a természet szerelmeseit. A Horhosok útja gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.

A Páfrányok útja túraútvonalai is várják a természet kedvelőit. A Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy gyönyörűséges vidékét fedezhetjük fel, amennyiben bejárjuk a három útvonal bármelyikét.

Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

Mesél az erdő

Válicka kisasszony és Göcsej úrfi meséje 

Honfoglaló őseink idején Zalán fejedelem népei, a szlávok éltek ezen a vidéken. A fejedelem lánya, Válicka volt a legszebb mindközül. Őt leste Göcsej úrfi, aki a dombokon túl élt és nem tudott a szépség közelébe férkőzni. Szellőt küldött neki, hogy simogassa meg orcáját. Egyik tavaszon zöldellő pázsiton táncoltak a szláv lányok, amikor egyszer csak Tas vezér katonai elrabolták őket. Miközben a magyarok a zsákmánynak örülve lakomát ültek, Válicka kisasszony hajkoronájából egy szellő magával ragadott egy szálat és a fűbe ejtette. Ott délre már egy szomorúfűz bólogatott. A fa lelógó ágai között meglátták Válicka kisasszony könnybe lábadt két szemét, amiből forrásként csordogált a könnye. Lábánál patak keletkezett és folydogálni kezdett felfelé, a Zala folyó irányába. Tas vezér és csapata követték a patak folyását, magukkal hurcolván a rabul ejtett lányokat. Többé nem látta őket senki. Göcsej úrfi sokáig lejárt a Válickához, ott búslakodott szerelme után. Soha nem ment át a keleti oldalra, bánatában elbujdosott a róla elnevezett táj, Göcsej szívében.

Forrás: Zalai Nagy Lajos

Tipp: Járd végig a Páfrányok útjának kék és piros túraútvonalát, hogy megismerd a legendás, a mesében szereplő tájat!

 

A Képes Fa története

A 20. században hosszú évtizedekig késztette megállásra Alsóerdő látogatóit egy hatalmas tölgy, melyen egy képet helyeztek el, középpontban Szűz Máriával, a Magyarok Védőasszonyával. A fához kapcsolódóan az a legenda is elterjedt, hogy az egyik portyázó török csapatot itt semmisítette meg a helyi várőrség. Az idők folyamán a kép és a helyszín is változott: a festményt többször kicserélték, az eredeti tölgyet pedig 1962-ben villámcsapás pusztította el. Ekkor az aktuális festmény a szomszédos tölgyre került, ám a zarándokhelyszín ereklyéjét az 1970-es évek végéig tudták csak megőrizni.

Tipp: Járd be a Tölgyek útját, utad mentén információs tábla emlékezik meg a Képes Fáról.

 

A Vérmalom eredete 

Hátborzongató nevével akár a katasztrófaturisták egyik kedvelt célpontja is lehete a Vérmalom területe Zalaegerszeg Parkerdejében. A rabszolgatársadalom egyik legkegyetlenebb munkaeszközének bizonyultak azok az őrlőmalmok, amelyeket „vérmalom” néven őrzött meg a szakirodalom. Ma már ugyan nyoma sincs, de egykoron az egerszegi rengeteg belsejében működött egy malom, melyet már a 14. század második felében említenek a fennmaradt dokumentumok. Hírhedtségét tovább növelte, hogy egykoron nyomortanya működött az azóta lebontott gazdasági épületekben. Nevének eredete a 20. század közepéig vezet vissza bennünket, ugyanis a malom utolsó üzemeltetője a Vér család feje, József volt. Pedig a terület valóban megér egy sétát: a Vérmalom melletti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockásliliom mezejében gyönyörködhetünk – több tízezer példány is található belőlük.

Tipp: A kockásliliom mező mellett vezet el a Mária Út zalaegerszegi szakasza.

 

A botfai fa-traktor titka 

Igazi látványosságra bukkanhatunk Botfa városrész határában, ahol egy olyan szerkezet várja elsősorban a gyerekes családokat, amely traktor is, meg nem is. Ha jobban megfigyeljük a 2018 óta álló installációt, egy MTZ-traktor alakját vélhetjük felfedezni, s noha élethűen kerreg-berreg, sem mozgásra, nem mezőgazdasági munkálatokra nem alkalmas. Ugyanis kábeldobokból, konzervdobozokból készült, igaz a kormány és a műszerfal valódi. További érdekesség, hogy elöl kurblival lehet rásegíteni, s a zajszint jelzi, hogy mikor is kel „életre” a szerkezet.

Tipp: a Páfrányok útja túraindító táblája felé haladva Botfa határában állj meg a traktornál!

Gébárti Tóstrand

Zalaegerszegtől északra, két kis patak felduzzasztásával keletkezett a város legnagyobb mesterséges tava.

A tó félszigetén szabadtéri strand található.

Tölgyek útja – Túraútvonalak

Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét. Az egyszerre üdülő-, panoráma- és sétaerdőként nyilvántartott Alsóerdőn és körzetében sajátosan fonódik össze a város múltja és jelene: a 14. századtól kezdve egészen napjainkig tudjuk felidézni a környék egykori nevezetességeit és egyúttal megismerhetjük mai turisztikai attrakcióit.

A Tölgyek útja hálózatot beszédes nevű „hegyek” (voltaképpen dombok) fogják közre: Egerszeghegy, Kápolnahegy, Gógánhegy, Becsalihegy, Jánkahegy, Lukahegy és Vakaroshegy. A természet minden szépsége megmutatkozik ezen a tájon: tanösvény, forrás, kert, völgy és magaslati torony egyaránt a barangolás részét képezi. A bakancsos túrázás mellett érdemes időt szánni az aktív élményekre is, hiszen bringapark, sport- és élménypark, valamint erdei tornapálya is található a közelben.

A Tölgyek útja három túraútvonalból áll, és azon területen vezet át, amelyet hazánkban a budai után a másodikként létesítettek parkerdőnek. A hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2023-ban, két kiindulóponttal: az egyik az Azáleás-völgy bejáratnál, míg a másik a TV-toronynál található.

Zöld túra: a legrövidebb, 7,5 kilométer hosszúságú szakasz felülnézetből egy pillangó alakját mutatja. Természeti szépségei közül kiemelkedik a város egyik legkedveltebb kirándulási célpontja, az Aranyoslapi forrás. Aki nyáron levendulát szeretne szüretelni, az alsóerdei Levendula Kertben bátran megteheti ezt. Az indítótábla közelében található a Madárerdő tanösvény, valamint szomszédságában a kalandokra csábító Alsóerdei Sport- és Élménypark várja az aktív kikapcsolódás szerelmeseit. Hogy az erdőt jelentős zarándokhelyként tartották nyilván, arról az egykori Mária képes fát felidéző tábla mesél. Kezdő túrázók is bátran nekivághatnak ennek a szakasznak, hiszen a szintkülönbség ezen az útvonalon mindössze 170 méter.

Kék túra: majd’ egy kilométerrel hosszabb, 8,3 kilométer hosszúságú a Tölgyek útja második túraszakasza, viszont a szintkülönbség meredekebb az előzőnél, 230 méter, így felkészültebb túrázók számára ajánljuk. A Mária képes fa tábláját érintő és az Azáleás-völgyön átvezető útszakasz dél felé haladva idézi fel a hazai olajbányászat kezdetét és Zala fekete aranyának történetét.

Piros túra: a leghosszabb, 290 méter szintkülönbségű túraútvonal kalandozik legmesszebb az Alsóerdőtől. Erdőkkel borított dombhátak, zöldellő mezők és hegyhátakra épült hajlékok mentén járva ismerhető meg a vidék szépsége. Egerszeghegy kápolnájánál, valamint a bazitai TV-toronynál a gyönyörűséges panoráma kifejezés értelmet nyer.

Az útvonalak mentén tájékoztató táblák segítségével a növény- és állatvilágról, valamint a látnivalók történetéről olvashatunk érdekességeket. Többek között azt is megtudhatjuk, hogy itt időről-időre felkacagnak a kecskebékák, merre uralkodik leginkább a kocsányos tölgy, milyen szánkópályát építettek ki majd’ száz éve, hogyan vált Zala hét természeti csodájának egyikévé az Azáleás-völgy, illetve hol állt a TV-torony „elődje”, a Bődy-kilátó.

Hasonlóan a Tölgyek útjához, Zalaegerszeg csácsi, valamint bozsoki és botfai városrészeiben is három-három túraútvonal várja a természetjárókat. A hálózat nevei ebben az esetben is beszédesek: a Horhosok útja szőlőskertek mentén, erdős mélyutakon keresztül vezet, míg a Páfrányok útja elkalauzol Zalaegerszeg legmagasabb pontjára, a Karácsony-hegyre is.

Vizslapark

Sokunk kedvelt pihenőhelyének területét 1800-ban Visla Hidgyai Kaszáló-ként írták, jóval később – 1927-ben – egy kisebb területet lekanyarintva itt alakították ki a Szent István teret. A második világháborút követően a területet lecsapolták és az itt folyó Vizsla-patakot (mely egykoron Egerszeg váráig, a mai Deák térig tartott) befedték. Ezt követően kezdődött meg a környék parkosítása. A Vizslaparkot 1969-ben Ifjúság parkra keresztelték át: a „fiatalok” nemcsak emlékkövet, hanem szobrot is kaptak a nagy zöldkertben. A park később visszakapta eredeti nevét. 1997-ben, a város első írásos említésének 750. évfordulójára emlékezve itt épült fel a címerház és IV. Béla szobrát is e jeles alkalomból avatták fel.

Napjainkban Zalaegerszeg zöld oázisa, a közel 6,5 hektáros parkban a természet, a kultúra mellett számos sport- és szabadidős lehetőség egyaránt helyet kapott. Felújított labdapálya, felnőtt játszótér, street workout erősítő eszközök várják a sportolni vágyókat, a futást kedvelők örömére egy 400 méteres futókör is készült. A parkot átszelő kerékpárút mentén kerékpáros pihenő és szervizpont található. A gyermekes családokat a Kisvizsla megújult, árnyas játszótere várja. Szomszédságában fedett teraszú pavilon várja az felfrissülni vágyókat fagyizóval, mosdóval, pelenkázóval, nyilvános illemhellyel. A kutyával érkezők pedig az elkerített kutyaberekben engedhetik szabadon négylábú kedvenceiket.

A park egyik kedvelt látnivalója a Pajtások című szobor, ami Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrász munkáját dicséri. A gyerekeket és kis kedvenceiket ábrázoló, kedves köztéri alkotás egy újabb találkozási pontja a belvárosnak.

Páfrányok útja – Túraútvonalak

A Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy gyönyörűséges vidékét fedezhetjük fel, amennyiben bejárjuk a Páfrányok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét. A hegyre utaló elnevezés ne tévesszen meg bennünket: a zalai emberek hívják „hegynek” a szőlőkkel, gyümölcsösökkel, erdőkkel hívogató dombokat.

Ha a közelbe tekintünk, rájövünk, hogy a zalaegerszegi „hegyek” között is különlegességekre bukkanhatunk: beszédes nevű fák, templom, kastély és kút is szerepel a felkereshető látnivalók között. Mindemellett a kilátás páratlan: szép időben még az Alpok csúcsait is felfedezhetjük a távolban.

A három túraútvonalból álló hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre 2020-ban, két kiindulóponttal: az egyik Zalaegerszeg-Botfán található a Várberki utcában, míg a másik a bozsoki városrészen, a Szabadság utcában.

Zöld túra: a legrövidebb, 6,6 kilométer hosszúságú szakasza érinti Zalaegerszeg legmagasabb pontját, a 305 méter magasságú Karácsony-hegyet, továbbá a környék pihenőhelyét, a Hideg-kutat. Kezdő túrázóknak ajánljuk a 180 méteres szintkülönbségű útvonalat.

Kék túra: az előzőnél bővebb, 12,5 kilométer hosszúságú túraútvonal, mely érinti a Karácsony-hegy legmagasabb pontját, továbbá az Erdődy-Hüvös kastély és a Mária Szent Neve templom épületét is. Az Avashegyen és Öreg-hegyen átívelő szakasz mentén több útszéli keresztet is találhatunk. Az átlagos fittségű túrázók bátran nekivághatnak az útvonalnak, ahol a szintkülönbség 240 méteres.

Piros túra: a leghosszabb, 400 méteres szintkülönbségű túraútvonal érinti a szomszédos települést, Nemeshetést, ahol a Szentlélek templomot és az Angyalok Kútját ajánljuk a túrázók figyelmébe. A környék flórája is az érdekességek között szerepel: az Öreg-hegyi szelídgesztenyéssel, és a régmúlt idők történetét felidéző „keserves tölggyel”. Tapasztalt túrázók számára javasoljuk ezt a 16,5 kilométer hosszúságú túrát, mivel megtételére bő 4 és fél órát kell szánniuk.

Az útvonalak mentén útbaigazító táblák segítik a tájékozódást, az érdekességek bemutatásáról pedig több nagy tábla gondoskodik. Ezeket tanulmányozva a turista bővebb információhoz juthat az Erdődy-Hüvös kastély történetéről, annak parkjáról, az ún. Ánglisról, a páfrányokról, a gímszarvasról, a Karácsony-hegyi tetőről, a szelídgesztenyéről és a már említett „keserves tölgyről”.

Hasonlóan a Páfrányok útjához, Zalaegerszeg csácsi városrészében is három túraútvonal várja a természet szerelmeseit. A Horhosok útja gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.
Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

Horhosok útja – Túraútvonalak

Természet és épített környezet békés együttesének, harmóniájának lehetünk szemtanúi, amennyiben arra vállalkozunk, hogy bejárjuk – akár gyalog, akár biciklivel – a Horhosok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét: utunk gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.

A csácsi városkaputól kiindulva szinte a teljes város a lábunk alatt hever. Délnyugati irányba nézve, a TV-torony környékén a bazitai dombok zárják a kilátást, ám – ha szerencsénk van – akár az Alpokig is elláthatunk. A henyei kápolnadombról észak felé nyílik ki a táj a szemnek: jó időben a Tátika csúcsát, a Kab-hegyet, a Somlót, a Ság-hegyet és az Írott-kő bércét is felfedezhetjük a távolban.

A téli napsütésben is érdemes nekivágni a túraútvonalaknak, hisz’ a fák lombjai nem takarják el a kilátást, így Zalaegerszeg épített környezete „meztelenségében” is megmutatja magát…

 

A három túraútvonalból álló hálózatot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre, az útvonalak kiindulópontja minden esetben az Izsák Imre Általános Iskola előtti túraindító térkép (Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3.)

Zöld útvonal: a legrövidebb – mindössze nyolc kilométer hosszú – út, mely érinti a városrész legismertebb nevezetességeit: a Csácsi-hegyi és a Henye-hegyi kápolnákat, a Vari-kutat, az Állatsimogatót, valamint a peremkerület római katolikus, Szent Sebestyénnek keresztelt templomát. Kezdő túrázóknak kifejezetten ajánlott, hisz’ mindössze két és fél óra alatt bejárható ez az útvonal.

Kék útvonal: az előzőnél bővebb, 13,9 kilométer hosszú szakasz, mely érinti a dombok következő hármasát: Csortán, Pipa hegy, Hosszúhegy. Tapasztalt túrázók számára ajánljuk, mivel megtételéhez négy órát kell szánniuk. 

Piros útvonal: a leghosszabb túraútvonal a maga 23,1 kilométerével, mely érinti Pethőhenyét, ahol felkereshető a Makovecz Imre tervei alapján épült Szent István templom is. A piros szakasz elhalad a Kisfaludi-hegy közelében található, Csurgó kútként is ismert Mária-forrás mellett. Utóbbi környéke tavasszal, a medvehagyma kikeltével hosszú idő óta kedvelt kirándulóhelynek számít – nem csak a gasztronómia élvezői körében. Gyakorlott túrázók kb. hét óra alatt teljesíteni tudják a szakaszt.

Az eligazodást kihelyezett útbaigazító táblák segítik az útvonalak mentén. Az érdekességek bemutatásáról hét nagy tábla gondoskodik, melyeket tanulmányozva a turista bővebb információhoz juthat a Csácsi-hegyi kápolnáról, a Henye-hegyi imaházról, a Kisfaludi-vár legendájáról, a medvehagymáról, a Zala árteréről, a zalai erdők növény- és állatvilágáról.

A Horhosok útjához haonlóan a Páfrányok útja túraútvonalai is várják a természet kedvelőit. A Bozsoki-hegy, a Karácsony-hegy, az Öreg-hegy, a Fehér-hegy és az Avashegy gyönyörűséges vidékét fedezhetjük fel, amennyiben bejárjuk a három útvonal bármelyikét. 
Zalaegerszeg déli területének, különösen az Alsóerdőnek vadregényes, festői szépségű, romantikus részleteiben gyönyörködhetünk, amennyiben bebarangoljuk a Tölgyek útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét.

 

Zalaegerszeg az erdők tekintetében

Ha a napsütéses órák számát vesszük alapul, akkor Zalaegerszeg az ország egyik legszegényebb területének számít – gyakori a felhős időszak, a völgyekben pedig rendszeres a ködképződés. Mindez azonban ideális az erdő növekedéséhez. Ebből a szempontból pedig városunk kedvező helyzetben van: déli és keleti oldalról összefüggő, nagy erdőségek határolják, csupán északon és nyugaton nyitottabb. További előny a túrázók, természetkedvelők számára, hogy parkerdeink viszonylag közel találhatóak a városközponthoz.

Medvehagyma túrák Csácsbozsokon

Tavasszal rengetegen keresik fel Csácsbozsokot, hogy medvehagymát gyűjtsenek, bizonyos napokon túrát is szerveznek a városrész növényszakértői.

A közelmúltban közkedveltté vált medvehagyma szezonjában a zalaiak kedvelt fűszernövénye. A barnamedvék előszeretettel fogyasztják terméseit, olykor még a föld alól is kiássák – erről kapta a nevét ez az évelő növény, mely április-májusban virágzik. Erősen fokhagymaillatú leveleit virágzás előtt szedik és használják fel. Gyűjtésekor fontos az óvatosság, mert a medvehagyma könnyen összetéveszthető a mérgező májusi gyöngyvirággal, illetve az őszi kikericcsel.

Seres Péter fotóján a Mária-kútat, előtérben pedig a fehér virágú medvehagymát láthatjuk.

Az Ánglis

A településrész vadgesztenyesoráról is nevezetes: a botfai bekötőút mentén jelenleg 8, a Várberki utcában 7 és az „Ánglis”-ban további 13 idős fa képvisel jelentős esztétikai és növénytani értéket. Nem messze a vadgesztenyéktől, a kastély parkjában találjuk az úgynevezett Erzsébet emlékfákat (a három hársból kettő maradt meg), melyeket a magyar királyné, Sissi tiszteletére ültettek még 1890-ben. Nemhiába nevezik Botfát botanikus zarándokhelynek.

Fotók: Kaszás Ildikó.

Botfa természeti értéktára

Zalaegerszeg legmagasabb pontját keresve utunk mindenképpen Botfára vezessen. A helyi erdőben található Karácsony-hegy a maga 304,9 méteres magasságával termetesebb még a Göcsej legmagasabb pontjaként nevezetes Kandikónál is.

Botfa területének 37 százalékát takarja erdő, így Zalaegerszeg legerdősültebb településrészének számít. Ma már nehéz elképzelni, de egykoron itt, ebben az észak-déli irányú völgyben folyt a Duna.
Botfát növénytani szempontból is érdemes bebarangolni: a hazánkban fellelhető félszáz, vadon élő orchideafajtából már egy tucatnyit fedeztek fel a környéken – közülük a méhbangó fokozottan védettnek számít.
Ám a fauna birodalma is szolgál meglepetésekkel Botfán: eddig ezer madarat gyűrűztek a körzetben (többek között 2016 év madarát, a harist is), a kastély kertjében (az „Ánglisban”) bőregerek élnek (2016 emlőse a denevér volt), a Válicka patakban négy védett halfajta úszkál, sőt, három védett gombafajt is felfedeztek az övezetben (egyikük neve – az égertinorú – szépen rímel Zalaegerszeg nevének eredeztetőjére, az égerfára).

Dr. Illyés Zoltán fotóin a méhbangót, a harist, az égertinorút, a fenékjáró küllőt és a kövicsíkot láthatjuk.

Zalavölgyi Parkerdő

Ha a magasból tekintünk a Zalavölgyi Parkerdőre, azonnal szemünkbe tűnik, hogy a ligetes növényvilág alakja tölgyfalevelet formáz.

Ma már semmi sem emlékeztet arra a marhalegelőre, amelynek helyén 1969 és 1977 között kialakították a gazdag vegetációjú, 65 hektáros összefüggő zöldterületet. Telepítése egyben a Zala-völgy legnagyobb erdőnövekedését is jelentette – több mint 80 fafaj és számos védett növény található benne.

A nagyközönség előtt 1976. április 23-án nyitották meg a Zalavölgyi Parkerdőt. A tanösvény mellett dombocska és játszótér várja a gyermekeket. Az erdő kedvelt helye a sportolóknak is: sokan futnak, bicikliznek errefelé, egy tisztáson futballozni is lehet, kutyák és gazdáik is szívesen sétálnak a zöldben.

Ha április-május időszakban kisétálunk a Zalavölgyi Parkerdőbe, félúton a belváros és Csácsbozsok településrész között, a Vérmalom melletti tisztáson hazánk egyik legjelentősebb, természetvédelmi szempontból pedig legértékesebb kockásliliom mezejében gyönyörködhetünk (a területen több tízezer példánya található). A mocsári kockásliliomnak vagy kotuliliomnak is nevezett növény 2016-ban elnyerte az Év Vadvirága címet, s mivel sok helyen a kihalás veszélye fenyegeti, Magyarországon védettnek számít.

Madárerdő tanösvény

Az Alsóerdőn építették ki 2014-ben a Madárerdő tanösvényt abból a célból, hogy az ide látogatók megismerjék hazánk fészkelő, illetve vonuló madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó, 1200 méter hosszúságú pályán összesen tizenegy nagyméretű, színes információs táblát helyeztek el, melyeken a hazai és átvonuló szárnyasokról olvashatunk.

Az erdészeti szakemberek a táblákon túl egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha ügyesek, szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe. A tanösvény egyaránt alkalmas családi és iskolai kirándulásra, hiszen szép környezetben tudnak egyszerre ismereteket szerezni és üdülni. A különleges erdőút mindezek mellett tananyag „csapásvonalául” is szolgál, hiszen a diákok egy-egy környezetismeret vagy biológia tanóra keretében ismerkedhetek meg a természet értékeivel.

Erdei tanösvény a Zalavölgyi Parkerdőben

A Zalavölgyi Parkerdő területe a Zala folyó jobb parti árterületének része, melyet északról a Zala, keletről a Felső-Válicka patak, nyugatról a vasúti töltés határol. A 2000-es években tanösvénnyel bővült az erdő.

A tanösvényen rövid útvonal 12 állomást tartalmaz, míg a hosszabb szakaszt további 11 stációval bővítették – a nyomvonalakon mindegyiket számozott oszlopok jelzik. Az érdeklődők többek között bepillantást nyerhetnek az erdei hangyaboly, az erdőlakó madarak és a mókusok életébe; megtudhatják, mely növényeket jelölik a Quercus rubra és az Alnus glutinosa latin kifejezések; illetve fény derül a gyógynövények titkára és Zala megye erdőgazdálkodására is.

Csácsbozsoki Mária-kút

A Kisfaludi-hegy nyugati lábánál, évszázados bükkfák árnyékában három forrás csordogált egykor, ezek találkozásánál hozták létre a Mária oltárt 1934-ben, mely napjainkban már kiránduló-, búcsújáróhely.

A kirándulóhely létrehozását Mindszenty József egerszegi plébános is támogatta, a Szűzmária szobor Vörös János alkotása, . A természetjárók szívesen keresték fel e szép környéket, majd szokássá vált, hogy vasárnaponként litániát mondtak itt és énekkel köszöntötték a Boldogságos Szüzet. A forrás jelképe az örök élet kútforrásának és a fiatalság erkölcsi tisztaságának. 1978-ban a szobrot vandálok ledöntötték, majd Szabolcs Péter szobrász restaurálása után ismét visszakerült eredeti helyére. 1990-ben  a forrást és környékét helyreállították, erről tábla is megemlékezik.

A forrás vizét 2008. augusztusában bevizsgálták Bálizs József kántor megrendelésére, a forrás vize kitűnő ásványvíz minőségű.

 

A Gébárti-tó és környéke

Séta a Gébárti-tó környékén, illetve a szoborparkban (44), majd ezt követően

a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház (45) és műhelyeinek, népművészeti kiállításainak megtekintése – bejelentkezés esetén mesterség bemutatók (fazekasság, kovácsolás, fafaragás, stb.).

Időtartam: 1 – 3 óra.

Fürdőzés az AquaCity-ben (46), a Fedett Termálfürdőben (47), vagy a Gébárti tóstrandon (48).

Időtartam: 3-8 óra.

Tudta-e? A Fedett Termálfürdő 84°C fokos vizét le kell hűteni. A Gébárti-tóstrand mellett találjuk az egész évben működő Aquatherma Termálfalu és Kemping (49) létesítményét, amelyet termálvízzel fűtenek.

Aranyoslapi forrás

Népszerű kirándulóhelyünk az Aranyoslapi forrás, ám ha visszalapozunk a történelem könyvében, kiderül, hogy mindig is pihenőhely volt, ahol ember (és állat is) felfrissülhetett, ivóvízhez juthatott. Az őskorba vezetnek vissza azok a maradványok, melyeket a feltáráskor találtak itt a régészek.

A vízfolyást Aranyoskút néven egy 1381-es oklevél említi először. A török kort idéző húsvéti határjárás alkalmával a város polgárai itt szusszantak egyet. 1972-ben merült fel, hogy hivatalosan is védett természeti értékké nyilvánítják a területet. Az Aranyoslapi forrás lett Zalaegerszeg legelső helyi jelentőségű természetvédelmi területe 1974-ben, később országos védettségűvé vált.

 

Gébárti-tó

Zalaegerszeg északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. A patkó alakú tó két vége bokrokkal, akadókkal teli (0,5-3 méter mély), a tó középső része a gátnál 8-10 méter mély. Parkosított környezete kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára.
Zalaegerszegtől északra, két kis patak felduzzasztásával keletkezett a város legnagyobb mesterséges tava, melynek névadója egy eltűnt középkori település. Az 1976-ban megkezdett munkálatokat követően, a városi összefogással épült tározót 1979. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek.

A tó körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található, továbbá egy kutyastrand is kialakításra került. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált. A tó közelében, festői környezetben helyezkedik el egy rönkfa apartmanházakból álló, lakóautó-parcellákkal és sátorhelyekkel rendelkező, egész évben üzemelő modern igényeket kielégítő kemping.

Megközelíthető a 76-os út felől Andráshidán keresztül, vagy a 74-es út felől Ságodon, vagy Neszelén keresztül.

Jánkahegyi kilátó, harangláb, kápolna és Kálvária

A csodálatos panorámájú Jánkahegyen kilátót, haranglábat, kápolnát is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

KILÁTÓ A JÁNKAHEGYEN

A kilenc és fél méter magas jánkahegyi kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején (ingyenesen látogatható egész évben). A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra.

 

JÁNKAHEGYI HARANGLÁB, KÁLVÁRIA ÉS KÁPOLNA

Már a két világháború között harangláb állt a Jánkahegy csúcsán, melyet a környék lakói és birtokosai helyi összefogással alkottak újra 1995-96-ban, melléje pedig kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas helyen járunk a Kálvária központjában: a 14 – fehér alapzaton álló – szobrot Hadnagy György képzőművész faragta ki fából; Jézus szenvedéstörténetének hátterét dimbes-dombos, lélekemelő tájkép adja.

Csácsbozsoki Arborétum

Zala megye erdősült vidékének világát fedezhetjük fel a Csácsbozsoki Arborétumban: a kapun belépve mélyebb, lápos területre érünk, ahol mocsártölgyek, mocsárciprusok élnek, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesek, bükkösök találhatók. Utunkat gyönyörű növények, ligetes fenyvesek, örökzöldek, továbbá a hazai lombhullató vegetáció számos faja keresztezi; közben két hangulatos tó, valamint forrás mellett pihenhetünk le.

Az utóbbi években a cserjeszint látványosan bővült, a Zalaegerszegi Erdészet több foltban telepített havasszépe (azálea) fajokat.
Ha visszautaznánk a két világháború közötti időbe, a 83 hektáros arborétum helyén lucfenyvest találnánk. Igaz, a fák nagy részét 1923-ban kitermelték, a városiak mégis kedvelt kirándulóhelyként tartották számon a hegyvidéki bájjal felvértezett területet, mely 1945 előtt a Zalavári Apátság birtokában volt.
A háborút követően a terület egy részén csemetekert létesült, másik részén az erdészet örökzöldeket, számos lombos- és cserjefajt ültetett, továbbá egy parcellán 16 jegenyefenyő fajból álló, kísérleti célokat is szolgáló gyűjteményt létesített. A csemetekertet az 1960-as évek végén megszüntették, ekkor bekerítették a területet és néhány év múlva kialakították az arborétumot.
A jelentős számú védett növényfajjal rendelkező botanikus kertet a városi önkormányzat 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította.

Alsóerdő

Ha az Alsóerdőben sétálunk, jusson eszünkbe, hogy Zalaegerszeg azon rengetegében járunk, mely évszázadokig egységes tudott maradni – akkor hasítottak ki belőle egy nagyobb területet, amikor az 1826-os városi tűzvészt követően téglagyárat építettek benne.

Mindig is kedvelt kirándulóhely volt, erről Pesthy Pál, az Egerszeg múltja és jelene című 1931-es útikalauzában ír szépségesen: „Az Alsóerdő vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.” A 240 hektáros terület a közjóléti erdők szinte valamennyi fajtáját magán viseli: egyszerre üdülőerdő, panorámaerdő és sétaerdő.

Szakszerű kialakítása 1965-től huszonöt éven keresztül történt; a kezdési dátum azért fontos, mert hazánkban a budai után az Alsóerdő volt a másodikként létesített parkerdő. Az Alsóerdőn (hivatalos nevén: Zalaegerszegi Parkerdő) 35 lomblevelű fafaj, 29 fenyőféle fordul elő, magas (29) a védett növényfajok száma is. Már a XX. század elején itt majálisoztak a diákok.

Azáleás-völgy

Ha igazi tündérekkel nem is találkozunk az Azáleás-völgyben, az bizonyos, hogy tündérkertbe érkezünk. Az országos hírnevű díszpark 2010 óta büszkén szerepel Zala vármegye 7 természeti csodája között. 1973-tól kezdve – egy sűrű akácos helyére – fokozatosan több ezer havasszépét (azáleát) telepítettek a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói.

Az Azáleás-völgy (melyet először Doboskúti völgynek emlegettek, de nevezik Róka völgynek és Kígyó völgynek is) április végén, május elején borul színkavalkádba: a legtöbbet a sárga kaukázusiból láthatunk (ez illatos fajta), ám a fehér, a piros és a lila számtalan árnyalatát is felfedezhetjük még. A pompás „rododendronszurdokban” szigorúan védett növényeket, s számos fenyőfajt is találhatunk.

TV-torony

Az Alsóerdő felett, a bazitai tetőn áll a 95 m magas, kilátóként és kávézóként üzemelő TV-torony, ahol 53 m-es magasságban körpanorámás presszó működik.

Bazitáról (mely 1969 óta Zalaegerszeg része) ma elsősorban a híres TV-torony és a páratlan szépségű panoráma jut az eszünkbe: ragyogó napsütésben, tiszta időben nemcsak a Ság és a Somló tanúhegyéig, hanem az Alpok vonulatáig is elláthatunk.

Az 1960-as években határozták el, hogy Zalaegerszeg körzetében televízió adás fogadására alkalmas tornyot építenek, ehhez helyszínül a már ismert, 293 méter magas bazitai tetőt választották – itt épült fel 1970 és 1973 között a 95 méter magas TV-torony (antennarendszerével együtt eléri a 100 métert is). Az építkezés országos viszonylatban is számottevő volt, mind a határidőt, mind pedig a megvalósítás módját tekintve.

A Zalai Építők című havilap 1972. szeptemberi száma a következőképpen tudósít a munkálatokról beszédes, „Építkezés 65 méter magasban” című cikkében: „Jó ütemben halad a zalaegerszegi-bazitai tévé relé építési munkálatai. Jelenleg a 21 tonnás „körgallér” zsaluzat helyre-emelésén munkálkodnak az építők. Három – hajszálpontos együttműködést kívánó – csörlő berendezés emeli méterről-méterre a zsaluzatot, mellyel 65 m magasságban kezdődhet el a „körgallér” betonozása.”

A bazitai TV-toronyban 53 méter magasan kávézó, alatta kilátó működik, s azért is nevezetes, mert egyike annak a négy TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon – a másik három Pécsett, Miskolcon és a Mátrában, Kékestetőn található. Az erdőből kiemelkedő, turisztikai látványossággá vált műszaki objektumhoz természetesen szépséges környezet társult, így a TV-torony környékét parkszerűen építették be az erdészet szakemberei – a túrázók által is jól ismert Panoráma utat 1974-ben például két kilométer hosszan építették ki, összekötve a tornyot az erdővel.