ZALAEGERSZEGTURIZMUS.HU

Épített örökségünk

Szentháromság-szobor

A Szentháromság-szobor a híres keszthelyi kőfaragó mester, Zitterbarth József műhelyében készült 1810-ben (újabb kutatások szerint egy évvel korábban), súlyos darabjait Zalabéren át szekéren szállították Zalaegerszegre. Pénzügyi fedezetét a városi céhek biztosították, s ebből oroszlánrészt vállaltak a zalaegerszegi csizmadiák.

A Szentháromság-szobor az idők folyamán hol itt, hol ott őrizte a plébániatemplomot. Eredeti helyéről 1937-ben került át a templom és a plébánia között kialakított kertbe, ezt követően pedig 1976-ban költöztették a templom sarkába a templomkertet átvágó 76-os főút építése miatt. A szobor gondos restaurálást követően, 2006 őszén került jelenlegi helyére, a plébániatemplom főbejárata előtt kialakított Mindszenty térre.

A lelki töltekezést szolgáló Szentháromság szoborkompozíció talapzatát Szent István, Szent Imre, Szent Péter és Szent Pál apostol, Szűz Mária, valamint bőségszarut tartó angyalok alakja díszíti.

Fehérképi Madonna, avagy a Piéta-szobor

A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a kalandos történetű Piéta-szobor. A Fehérképi Madonnaként is ismert alkotás Zalaegerszeg legrégebbi barokk szobra, melyet festett volta ellenére kereszteltek el – nevét valószínűleg tartóoszlopának fehér színe miatt kapta.

A mai Csány tér környékén állították fel feltehetően 1784-ben, s miatta hívták a mai Kossuth Lajos utcát akkoriban Fehérkép utcának. A szobrot a XX. század első évtizedében helyezték át a templomkert kerítésébe, ahonnét az 1930-as években került a templom Szent István-oltárára.

Nő mandulaággal

Sokat látott területünk a vasútállomással szemben kialakított Bajcsy-Zsilinszky tér. Volt idő, amikor gróf Tisza István térnek hívták, volt térkép, melyen Csány László térként szerepelt (azt tervezték, hogy itt állítják fel a neves politikus szobrát) – 1946 óta viseli Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét.

A tér szemtanúja volt a II. világháború tragédiával terhes végnapjainak, 1956 októberében itt döntötték le a Felszabadulási emlékművet, Mikus Sándor alkotását. Ugyan a domborművet a következő év tavaszán újra felállították, mondanivalójában és címében is változott az idők folyamán; ma már a következőképpen hivatkozunk rá: Nő mandulaággal.

Mária szobor

Mária szobrát, Hadnagy György 2002-es alkotását az egy évvel korábban épített millenniumi emlékparkban avatták fel Zalabesenyő szívében.

Szent Anna templom

Zalabesenyő Egerszeg egyetlen olyan településrésze, amely kettő templomot is emelt az ezredév alatt. A temetőkápolnának „becézett” Alexandriai Szent Katalin templom a XIII. század közepén épült. A településrész másik istenházát, a Szent Annáról elkeresztelt templomot 2011-ben szentelték.

Alexandriai Szent Katalin templom

Ha kisétálunk a XIII. század közepén épült Alexandriai Szent Katalin templom temetőkertjébe, jusson eszünkbe, hogy Zalaegerszeg valószínű legkorábbi, ma is használatban levő sírkertjében járunk.

A kicsiny, késő román kori „imolácska” (ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet egyik megalapozója nevezte a mintaszerű templomocskát) az idők folyamán egyre-másra fogadta az imádságokat és az óhatatlan enyészetet – ne csodálkozzunk hát, hogy 1690-ben a következővel illették: „puszta, félig romos”. 1717 körül felújították, ám 1748-ban ismét rossz állapotúnak találtatott; XIII. századi déli bejáratának kerete az 1978. évi renováláskor került napvilágra.

A csúcsos bádogsisakú, négyszögletes harangtornyot 1780 után építették, 1860 körül pedig klasszicista külsőt kapott. A temetőkápolnának „becézett” templomot legutóbb 2016 őszén újították fel, így ismét régi fényében tündököl Besenyő dombján, vigyázó tekintetét a közigazgatásilag hozzá tartozó Aranyoslapi-forrásra veti.

Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna

Az „örzsehegyi” domb kiugró peremén találjuk a kívül-belül felújított Árpád-házi Szent Erzsébet kápolnát. Keletkezéséről kevés információ áll rendelkezésre, valamikor az 1880-as években épült. Az újabb kutatások bizonyítják: a kápolnát megelőzően fából készült, egyharangos templomocska állott – ennek építési ideje az 1720-as évekre tehető.

Bejárata felett, a toronyban két harang is imádkozásra invitálja a hívőket: a kisebb 60, a nagyobb 120 kilogrammot nyom. Miután a régi oltárképet egy betörés alkalmával ellopták, új Szent Erzsébet festmény készült a kápolnába, melynek egykori mellékoltáránál Péter és Pál apostolokat ábrázoló kép késztet bennünket elmélyedésre.

Szent Anna kápolna

Ola saját temetővel és kápolnával rendelkezett. A Szent Anna kápolna 1755 körül épült, eleinte a város német varga céhe (ők állították a kápolna előtti kőkeresztet), később pedig az ipartestület tartotta fenn. A kicsiny, ovális ablakokkal bíró kápolna 1930-ban villámcsapás miatt kigyulladt, a helyreállítás során a tetejét némileg módosították.

Közvetlen közelében találjuk a 200 évesre becsült, huszonkét méter magas hársfát, melyet szintén roncsolt a több mint nyolcvan évvel ezelőtti villám. A kápolna körüli temetőben megmaradt néhány, a XIX. század elejéről származó, német iparosok emlékét őrző későbarokk sírkő.

Herszon lakótelep

A Zalai Építők 1982 januári lapszáma egész oldalas összeállításban foglalkozott Landorhegy születésével. A városnegyed bázisát képező Landorhegyi út 1963-ban kapta nevét, e kampó formájú szakasz köré építették ki az utcákat. Maga a lakásépítés az 1970-es években zajlott a legnagyobb ütemben a körzetben.

Landorhegyről sokaknak a „Herszon” jut az eszükbe: a Herszon lakótelep tábláját 1967. július 22-én avatták fel. Herszon és Zalaegerszeg az 1970-es években teremtett kapcsolatot egymással, ennek jegyében a mai Landorhegyi lakótelep 1989-ig a Herszon lakótelep nevet viselte.
(Herszon ukrán kikötőváros a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál, fontos kikötője a Fekete-tengernek és a Dnyeper folyónak. Herszon városán kívül Zalaegerszeg további tizenhárom külföldi településsel tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.)

Kaszaházai hangulatok

A vámos híd már a múlté, az „újat” 1952-53-ban építették (a budapesti Árpád-híd kicsinyített másaként), ahogy az avató táblán is szerepel: „az ötéves terv keretében”. Kaszaháza keleti oldalán találjuk az 1974-ben elnevezett Vásártér utcát, amely az egykoron országos hírnévre szert tett állatvásártérhez vezetett. A folyóval párhuzamosan futó szakasz 1957 óta Zala utca.

Keszthelyi kőfaragó műhely kedves szobra vár bennünket a kaszaházai hidat követő útkereszteződésben. A magas posztamensen Nepomuki Szent János 1802-es keltezésű szobrát látjuk, lábánál kis angyalka vidítja fel a nézelődőt. Zalaegerszeg számtalan alkalommal szenvedett a Zala folyó áradásaitól az évszázadok során, így a szobor felállítását ez is indokolta, lévén Nepomuki Szent János a folyók, hidak, vízimolnárok és halászok védőszentje.

Új Kaszaháza van születőben. Az ezredfordulót követően egyre-másra épülnek a lakónegyedek a dombos körzetben. A Gólyadombi lakópark, a Zala folyó közelében felépített társasházegyüttes, valamint a Kaszaháza nyugati részén épülő házak arról árulkodnak, hogy az akár Gébártig, Oláig, Bazitáig tartó tájkép sokakat csábít az itteni letelepedésre. A 2012-ben megnyitott új közterületek nevei is beszédesek: Malom sétány, Panoráma tér, Levendula utca, Rózsavölgyi utca…

Egerszeghegyi kápolna

Az egerszeghegyi kápolna helyén egy kisebb épület várta a hívőket, mígnem 1750-1760 között egy nagyobbat építettek a Szentháromság tiszteletére. A temetőkert keletkezése a XVII-XVIII. századig nyúlik vissza; ha teszünk egy sétát a sírok között, többszáz éves sírköveket is felfedezhetünk. Hogy a szépséges kápolnát a helyiek és környékbeliek magukénak érzik, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy falán a becsali, egerszeghegyi és gógánhegyi lakosok s birtokosok emléktáblát állítottak 2004 nyarán.

Ebergényi kápolna

Mind az ebergényi, mind az egerszeghegyi kápolnáról viszonylag keveset tudunk még, történetük felderítése további kutatásokat igényel. A rendelkezésre álló információk szerint az ebergényi temetőben található kápolnát 1890-ben építették. A leromlott állagú imaház felújításra szorul, igaz, hogy a kápolna szentélye puritánságában is megérinti a lelket. Oltárán Szent Jakab apostolt láthatjuk, akiről a kápolnát elnevezték.

Szent István szobor

Közel öt méter magas Szent István szobor fogadja a városrészbe érkezőket. Seres János és Szórádi Zsigmond alkotása 2000 óta áll Csácsbozsok küszöbén, egy szépen parkosított dombocskán. Első királyunk monumentális alakja nyugat felé tekint, kitárt palástja domborművein a román kori művészet esszenciája jelenik meg.

Millenniumi emlékmű

Különös emlékmű áll az Erdődy-Hüvös kastély és a Mária Szent Neve templom előtt: egy román stílusú, boltívet utánzó faltöredéken bronz oklevél emlékezik a település első említésének 614. évfordulójára – a „pöcséttyen”egy dombormű feszületet láthatunk. Az emlékművet 2000-ben avatták fel. Az emlékoszlopot Jakab István terve alapján Kupó Imre műköves készítette. Az oklevél Botfa első pecsétjével Farkas Ferenc alkotása.

Mária Szent Neve templom

1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.

Ha nem ismernénk a nagyméretű, égetett téglából épült templom titulusát (Mária Szent Neve), akkor is felfedeznénk a templom védőszentjét: az oltár fölött, az egykori papi öltöző benyílójában és a kórusfeljáró oldalfalában is Szűz Mária szobrát találjuk. Isten botfai házát 1949-ben sekrestyével bővítették, a híveket két harang is szólítja. A templom szerves része a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária út Botfa érintésével éri el Zalaegerszeget. A zarándokszállásként is funkcionáló Mindszenty Ifjúsági Házból indulnak azok a „kincskereső” túrák, amelyek Botfa fából és kőből készült keresztjei mentén haladnak.

A Mindszenty Ifjúsági Ház fotóján madártávlatból láthatjuk az Erdődy-Hüvös kastélyt és a Mária Szent Neve templomot.

A botfai Erdődy-Hüvös kastély

Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), azt is tudjuk, hogy a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet („Ánglis”).

A neves família rövidebb megszakításokkal a XIX. század végéig maradt Botfán; 1880-ban Hirschler Áron, az új tulajdonos átalakította a kastélyt: kétoldalt megtoldotta és romantikus bástyát építtetett hozzá.
A birtokot később fia, Hüvös József örökölte, akit zsidó származása miatt 1944-ben elhurcoltak a haláltáborba. A II. világháborút követően a magára maradt uradalmi „palota” berendezését széthordták, miközben a helyiek igyekeztek neki funkciót találni: iskola, varroda, mozi és bérlakás otthonául is szolgált. A fénykorában több tucat cselédet foglalkoztató Erdődy-Hüvös kastély 2007 óta szálláshely, az épület 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik.

Fotónkon az Erdődy-Hüvös kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház) szerepel. Fotó: Mindszenty Ifjúsági Ház

Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Andráshidán található a város legrégebbi épített öröksége, a római katolikus templom, mely 2013-as ásatásakor országos hírnévre tett szert.

1278-ban Szent András kápolnájaként (Capella S. Andreae) említették, ám idővel pusztulásnak indult: 1617-ben már nem használták misézésre. A következő fontos évszám 1785, amikor is elnyerte mai formáját, barokk stílusát (ekkor vette fel a Mindenszentek titulust). Ekkor épülhetett szomszédságában az a kicsiny, barokk kápolna, amelynek oltárán Nepomuki Szent János szobrát helyezték el. Az andráshidai templomban már 1973-ban végeztek feltárásokat, mégis negyven évvel később került elő a román kori oltár alapja, majd egy sír. A benne elhelyezett férfi csontjait 2014-ben ismét elhelyezték a templomban, a padlón a következő felirat emlékezik rá: „Hitünk szerint e kő alatt a XIII. században élt kegyúr Fábián fia, András csontjai pihennek”. A templomot 2014 őszén Szent Kereszt Felmagasztalása néven újraszentelték.

Szent Teréz templom

Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelték fel a templomot Bazitán 1890-ben, mely az 1940-es években, illetve az ’50-es évek végén történt bővítésekkel nyerte el a mai formáját. Jelenkori felújítása az 1990-es években kezdődött el, a kívül-belül megújult, megszépült templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.

Udvarát 2003 óta a hunok királya, azaz Attila őrzi – a fából készült szobor helyi mesterember munkája (az alapzaton „N” monogramot láthatunk).

Gébárti szoborpark

Kőből, fémből és fából készültek azok az alkotások, melyeket 1995-től helyeztek el a Gébárti-tó környezetében. A szobrok az 1992 óta évente megrendezett „GébArt” Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep alkotásai, a természettel harmóniában jelennek meg, ám a „kapcsolat” visszafelé is működik, hisz’ a környezet kiemeli a művészi alkotások szépségét, alátámasztva azok esztétikai értékét.

Szent Sebestyén templom

Csács román kori templomát 1330 körül építették. A török pusztítást követően, 1741-ben újjáépítették – ekkor kapta barokk stílusjegyeit. 1895-ben felújították, ekkor épült a torony elé a timpanonos előcsarnok is. 1930-ban bővítették oldalkápolnával – a lebontott támpilléreket évtizedekkel később, 1975-77 között restaurálták. Szentélyében egy lemeszelt barokk freskóra bukkantak: a falak belső felületén megőrződött az 1532-es tűzvész nyoma.

1895-ben felújították, ekkor épült a torony elé a timpanonos előcsarnok is. 1930-ban bővítették oldalkápolnával – a lebontott támpilléreket évtizedekkel később, 1975-77 között restaurálták. Szentélyében egy lemeszelt barokk freskóra bukkantak: a falak belső felületén megőrződött az 1532-es tűzvész nyoma.

Mindszenty-kert

A Jézus Szíve Ferences Plébánia mellett alakították ki a Mindszenty-kertet, a város egykori plébánosa, a magyar katolikus egyház egyik legjelentősebb 20. századi személyisége, Mindszenty József bíboros tiszteletére.

A fákkal, virágokkal, padokkal és sétányokkal díszített kert egy igazi ékszerdoboz a templom mellett, azzal szoros egységet képez. A parkban található életnagyságú Mindszenty-szobor (Párkányi Raab Péter alkotása), valamint és a hely szakrális jellegét erősítő és a vallásos elmélyülést szolgáló keresztút találkozási pontként szolgálhat minden lélek számára.

 

ZTE Aréna

Az Október 6. tér 16. szám alatt találjuk a ZTE futballstadionját, melynek helyén (a valamikori MOVE-pályán) már a XX. század első évtizedeiben élénk sportélet zajlott. Ez idő tájt három labdarúgással foglalkozó egyesülete is volt Zalaegerszegnek – közülük az 1914-ben alakult Zalaegerszegi Sport Egyesületet nevezték át MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) Sportegyesületté. Az ő telepük volt a – télen korcsolyázók által használt – MOVE-pálya, melyet évtizedekkel később vettek birtokukba az 1920-ban alakult Zalaegerszegi Torna Egylet (ZTE) futballistái.

A ZTE Arénát 1972-ben építették fel, több száz lelkes zalaegerszegi polgár segítette a munkálatokat. Az „apropó” nem volt véletlen, hisz’ a ZTE futballcsapata ebben az évben jutott fel az első osztályba, így az aréna tervezői és kivitelezői is mindent megtettek azért, hogy az évadkezdésre készen álljon az új stadion. A nézőcsúcsot is ebben az évben jegyezték fel: 1972. október 22-én, a ZTE – Ú. Dózsa bajnoki (1:1-re végződő) mérkőzésen nem kevesebb, mint 22 ezer néző szurkolt.

2017 márciusára újult meg teljesen a ZTE Aréna, immáron mind a négy lelátórész fedett. Az aréna 11.200 szurkolót tud fogadni.

 
   
   

Május 1. liget

A Május 1. liget történetének kezdete 1904 decemberére nyúlik vissza, amikor a Zalaegerszegi Szépítő Egyesület azt javasolta a városnak, hogy a Kálvária dombról a Jánkahegyre vezető út szélét is ültessék be fákkal.

Az elkészült díszkertet a volt főispánra (Jankovics Géza) emlékezvén Jankovics-ligetként vagy -sétányként emlegették, egészen 1959-ig, amikor is megváltoztatták a nevét, „címszereplővé” téve a munka ünnepének napját (a mellette lévő utcát is Május 1-ről nevezték el ). Tehát a lakóházak mentén megbújó árnyas-játszóteres liget több mint százéves, ám az ott helyet kapó emlékmű révén jóval régebbi korokba repít vissza bennünket. A török elleni harcok emlékműve (Németh János keramikusművész és Szerdahelyi Károly építész 2001-es alkotása) felidézi a húsvéti határjárás szép hagyományát, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

Római katolikus plébániaház

A Mária Magdolna plébániatemplom déli oldalánál elhelyezkedő Mindszenty szoborral átellenben találjuk a város római katolikus plébániaházát, melyet Koller Ignác veszprémi püspök építtetett 1763-ban.

Az egyszerű, dísztelen, kétszintes házat Mindszenty József (zalaegerszegi apátplébánosként) bővíttette háromszintesre 1936-ban, a homlokzata is ekkor kapott neobarokk köntöst a város címerével (tervezője Wölfer István városi mérnök), melynek köszönhetően a plébániaházat Zalaegerszeg legszebb épületeinek egyikeként tartják számon.

 

Az egykori városháza és múzeum épülete

A plébániatemplom főbejáratával szemben (Kazinczy tér 1.) láthatjuk Zalaegerszeg egyik legpatinásabb középületét. Az 1787-ben épített városházát többször bővítették, majd átépítették az évszázadok során, 1898-ban nyerte el mai eklektikus külsejét, melyet Morandini Román és Tamás tervezett. Homlokzatán a város és a megye címere is látható.

1950-től 1973-ig a Göcseji Múzeum kapott benne helyet, majd különböző irodák foglalták el. Földszintjén kezdetektől fogva üzletek működtek, ma bisztró található benne.

 

Levéltár épülete

Mivel a vármegye hivatalai idővel kinőtték a teljes épületet, ezért 1891-ben a Kvártélyház melletti telken építették fel – Rauscher Miksa tervei alapján – a kétszintes, eklektikus, neoreneszánsz stílusú „kismegyeházát” az alispáni hivatal és a megyei levéltár számára, díszes közgyűlési teremmel (Széchenyi tér 3.). Az épülettömb belső udvarára néznek a neoklasszicista közgyűlési terem ablakai – ma a város közgyűlési, valamint házasságkötő teremként hasznosítja. E helyszínen és az épület előtti téren zajlottak a megyeszékhely legfontosabb közéleti eseményei a 20. század első felében.

 

A római katolikus hitközség háza

Mozgalmas történetű épület vár bennünket a Kosztolányi utca és a Petőfi út sarkán, a keleti oldalon. Az 1914-ben Metzner József tervei alapján emelt házat a Katolikus Legényegylet számára építették, később a Katolikus Hitközség talált benne otthonra. 1929-ben színpaddal bővítették, ekkor nyitottak kaput a nyugati oldalán (fő homlokzata korábban a Petőfi utcára nézett). 1945 és ’58 között a zalaegerszegiek ide jártak filmvetítésre. Egy ideig Városi Művelődési Házként emlegették. Földszintjén 1962-től étterem működik, emeletén több üzlet is volt, ma a római katolikus egyházközség irodáit találjuk a helyükön.

Villasor a Kosztolányi utcában

Két díszkertet kapcsolnak össze azok az előkertes villák, melyek 1925 és 1935 között épültek fel a város módosabb polgárai, főként az értelmiség számára. A mai Béke és a Baross ligetek között régmúlt időket idéz fel 13 megmaradt villa. Néhányat átépítettek, bővítettek az idők folyamán, de az átalakítások során igyekeztek megőrizni az eredeti homlokzatot. Az utca nyugati oldalán lévő villák közül kettőt bontottak le, amikor a Belvárosi Általános Iskola Petőfi Székhelyiskolát bővítették az 1970-es évek fordulóján (az eredeti épület, a polgári fiúiskola magyaros homlokzati díszei építésének idejéről – 1935 – árulkodnak). A 35. számú házban született Izsák Imre csillagász (1929-1965), a 37. számút Toroczkai Wigand Ede építész és iparművész tervezte.

 

Megyeháza

Hatalmas szobrok fogadják a látogatót a megyeháza bejárata előtt: a paraszti öltözetű nő kezében sarlóval és búzakalásszal a mezőgazdaságot, míg a magyaros ruhában feszítő, méhkast tartó férfi a takarékosságot jelképezi. Ezek, valamint az épület sarkát díszítő domborművek Ohmann Béla és Reményi József alkotásai. Az épület 1939-ben épült a Pénzügyigazgatóság számára Halászy Jenő tervei alapján. Az 1950-es években a Megyei Tanács otthona, 2008-tól a Zala Megyei Közgyűlés Hivatala, 2011-től a Zala Megyei Kormányhivatal működik benne.

 

ONCSA-házak az egykori „Göcsejszegben”

Volt idő, amikor az érdeklődők egy „mini falura” bukkanhattak a megyeszékhelyen belül. Ez volt a páterdombi városrész ONCSA-telepe, ahol 1943-ban 39 családi házat építettek fel a mai Honvéd és Gönczi Ferenc utcában (a helyszínt a Béke liget végén található aluljárón átkelve közelíthetjük meg). A tervezők a göcseji népi stílust követték: a házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal és szeglábas tornáccal rendelkeztek. Avatásakor a Göcsejszeg név került az alkalmi, nemzeti színű díszkapura, az elnevezés a zalai falvakra jellemző szeges falutípusra utalt. A város külön idegenforgalmi nevezetességnek is
szánhatta a telepet (erre utalnak a korabeli híradások), ám az ezzel kapcsolatos elképzelések nem teljesültek.

Az ONCSA-program
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében családi házas lakótelepek épültek szerte az országban. 1941 és 1945 között körülbelül 12 ezer ház épült fel. Az épületeket sokgyermekes, szegény, de munkát szívesen vállaló, a hitelt törleszteni tudó családoknak juttatták. Zalaegerszegen a Páterdombon kívül Kaszaházán épült fel hét ház 1942-ben, majd egy évvel később Olában 20, amihez 1944-ben még négy társasházat építettek.

 

Mindszenty iskola

Mint egy várkastély emelkedik a magasba, írták a Notre Dame rend számára 1927–29 között (Csáky István tervei alapján) építtetett zárdáról, melyre kitűnő kilátás nyílik az egykori ONCSA-telepről. Kalandos, viharos évtizedeknek voltak tanúi a vaskos falak.

Az épületben elemi iskola és tanítóképző is működött a békeidőkben, majd 1948-ban államosították, s a nővérek helyére új pedagógusok kerültek (a tanárok egy része a hatalom kiszolgálójaként ateista propagandával igyekezett meggyőzni azokat a végzős növendékeket, akiket korábban az apácák oktattak). A „várkastély” az ezt követő évtizedekben tanítóképzőnek, főiskolának és gimnáziumnak adott otthont.

A zárda létrehozásában jelentős szerepet játszó Mindszenty Józsefről nevezték el az 1990-es években alapított iskolát (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium). A rend 2000-re visszakapta az impozáns, terjedelmében is tiszteletet parancsoló épületet.

Gábor Miklós szülőháza

A Kossuth-díjas színművész (1919–1998) gyermekéveit az Ady utcai lakóházban (a 9. szám alatt) töltötte, nem messze édesapja mozijától, az egykori „Edison mozgótól”. Gábor Miklós emlékére emléktáblát helyeztek el szülőházának falán 2002-ben (Béres János alkotását), avatásán felesége, Vass Éva Jászai Mari-díjas színművésznő is részt vett.

Gábor Miklósról 2013-ban a belvárosban utcát neveztek el.

 

Postapalota

Zalaegerszegnek 1924 óta van egy különleges, háromszintes „palotája”: naponta több százan, több ezren fordulnak meg benne, ám ténylegesen senki sem lakja. A városlakók méltán voltak büszkék a hatalmas – Bernthaler Adolf Gusztáv tervei alapján készült – késő szecessziós postaépületre, mely többszöri renoválást követően ismét eredeti pompájában várja a látogatókat. Figyelemre méltó, hogy a ház homlokzata Zsolnay kerámiával díszített (hasonlóan a pécsi Postapalotához). Érdekes adatra bukkantunk történetének kutatásakor: az 1930-as évek elején a telefonelőfizetők száma megközelítette a 300-at, ami az akkori lakosság két százalékának felelt meg.

 

Csipkeházak

Érdekes, talán mondhatjuk azt is, hogy üdítő színfoltja Zalaegerszegnek az úgynevezett Csipkeházak épületegyüttese (Tüttőssy utca, Kossuth Lajos utca). A Dísz teret két oldalról érintik a „csipkés” lakóházak: az első építése 1976-ban kezdődött, Vadász György tervei alapján. Az elnevezést a köznyelv teremtette, s az erkélykorlátok hullámzó homlokzatú, csipkemintát utánzó összhatására utal.

Zalaegerszegi Törvényszék épülete

A Deák téren álló barokk épület helyén állt egykor Egerszeg vára, amely a török elleni küzdelmekben játszott fontos szerepet. 1730 – 32 közt épült Vármegyeházának, Franz Allio, bécsi építész tervei alapján.

Országos hírnévre a reformkorban tett szert, nagytermében kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a “haza bölcsének”, 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Zalaegerszeg legújabb templomát a kertvárosi negyedben találjuk. Ugyan már az 1980-as években is terveztek ide templomot, azonban felépítésére csak később került sor: az alapkövet 2002 szeptemberében helyezték el. Következő év májusában indult el az építkezés a Czigány István építészmérnök vezetésével készült tervek alapján.

A templomot végül 2004 novemberében szentelték fel a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére és Mindszenty József bíboros emlékére. A város legfiatalabb plébániája is a Kertvárosban található, hiszen a templom nevét viselő plébániát 2013. augusztus 1-jével alapították meg.

Pontház

A Kvártélyház szomszédságában, a Széchenyi térből nyíló Kossuth téren áll egy különleges lakóház. Különleges, mert korszakok határán, stílusok peremén épült, s „műfaját” egyedül képviseli a városban, ugyanis ezzel az épülettel kezdődött és fejeződött be Zalaegerszeg II. világháború utáni és a szocreál előtti modern lakóház-építészete. Mit is jelent a pontház elnevezés? Már az épület tervrajzain is egy önmagában álló, úgynevezett pontház rajzolódott ki. Az épületek tömbformálásának e módja megfelelt az akkori korszerű építészeti elveknek, amely elvetette a korábbi keretes beépítést. A Pontház – többszöri csúszással – 1949. október 27-ére készült el Schall József tervei alapján. Egy 1965-ben megjelent kiadványban a város legszebb modern épületének nevezték.

 

Sóház

Rejtélyes házra bukkanunk a Zalaegerszegi Törvényék épületével szemben a Deák téren. A Sóház Zalaegerszeg azon kevés, a 18. században emelt épületeinek egyike, melynek keletkezéséről és történetéről, a benne egykor zajló nyüzsgő kereskedelmi életről keveset tudunk – ezek titkait a falak megőrizték. Eredetileg só raktározására építették, ám vaskereskedés is működött benne. A ház bal oldali részén boltíves kapubejáró alatt lehetett betérni az udvarba. Az évszázadok során többször átalakították, irodáknak, üzleteknek ad a mai napig otthont, termeiben alkalmanként kiállításokat rendeznek.

Földönjáró toronyóra

A város központi részétől délkeletre, a Kosztolányi utcában a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti téren egy igazi különlegesség, a „Földönjáró toronyóra” található. A Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának felállítási munkálatai 2005 szeptemberében fejeződtek be. A közel 200 éves óraszerkezet a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható. A gépezet Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy 3 méter 10 centiméter széles üvegkalitkába került, míg a súlyok és ellensúlyok – jól láthatóan – egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá. Az óra felújítását Kancsal Miklós műszerész és Preisz József órásmester felügyelték, utóbbi negyvennaponként ellenőrzi a 600 kilogrammot nyomó szerkezetet.

Gébárti Kézművesek Háza

Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet.

Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely. Az Y alakú házat 1982-83-ban építették fel egy kis dombocskán, így az alsó szint földfedéses, míg a felső emelet a tulajdonképpeni „földszint”.
A Gébárti Kézművesek Háza az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” Magyarországon, ám abból a szempontból is kiemelkedik, hogy azon kevés építmények egyike, mely kimondottan alkotóháznak épült. Erről regélnek a berendezési tárgyak is, azok a szőttesek, bútorok, használati eszközök, melyeket a ház voltaképpeni felépítői, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai alkottak. A múlt szeretete és a hagyományok tisztelete szinte tapintható a sajátos építményben, melyet mindenestül magukénak éreznek a kézműves alkotók – hogy a művészeknek szíve, a műalkotásoknak pedig lelke van, azt az odalátogató turisták és városlakók is megsejthetik.
A Gébárti Kézművesek Háza főként a kisgyermekes családok kánaánja, nem csoda, hogy a 2005 óta ősztől tavaszig havonta működő Nyitott Műhelygaléria program országosan is mintaként szolgált más alkotóházak számára. A Kézművesek Háza egyben székhelye a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének is.

Keresztury Ház

A villaszerű borházat, melyről Keresztury Dezső olyan szépen megemlékezett, a költő édesapja, dr. Keresztury József ügyvéd (egykoron városunk polgármestere) építtette 1902 és 1904 között. Miután a család elköltözött a városból, a „hegyi hajlék” sokáig gazdátlanul tűrte az enyészetet, mígnem 1978-ban a városi tanács helyreállíttatta.

A Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között: aki városunk szülöttének élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

A több könyvészeti remeknek otthont adó épület szalonja voltaképpen időkapszula egy letűnt korszakba: itt láthatjuk a különleges „zsiráf-zongorát”, Keresztury Dezső saját – Budapesten használt – íróasztalát, továbbá azt az állóórát, amely Keresztury József polgármestersége idején mérte az időt a városatya irodájában. A könyvtárban találjuk azt a híres portréképet, amelyet Agárdy Gábor színművész festett a költő 80. születésnapjára a következő ajánlással: „Gábor – aktor – piktor”.

A polcok őrzik a díjakat és a kitüntetéseket, így Keresztury Dezső Széchenyi-díját, a Magyar Örökség-díjat, az 1975-ben neki adományozott zalaegerszegi díszpolgári oklevelet, ami mellé a város pecsétnyomóját is mellékelték. Számtalan fotó, színházi plakát, levél árulkodik az utolsó nagy polihisztorok egyikéről, aki minden művészeti ágról értekezett, s aki az ötvenes éveiben érett költővé.

A város alkotószobát is fenntart, idevárja a Zalából elindult írókat, költőket és tudósokat, bíztatni kívánja mindazokat, akik e táj iránt vonzódnak s művészi, irodalmi alkotókedvvel vagy tudományos kutatás céljából érkeznek Zalaegerszegre.

 

 

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem

Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini. A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt, bemutatót s gyerekfoglalkozást tudhat maga mögött. A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóját, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis A zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.

A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület. A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt. A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette. A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont. A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját kapta.

2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot. A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer. Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt. A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1.800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak. A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.

A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be A zalaegerszegi zsidóság múltja című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.

A „Zsini” mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez. A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják. A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújtunk a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is. A intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is. Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.

Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES,  Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér,  Snétberger Trió, Budapest Bár, stb.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:

JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!

Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok- Rost Andrea, Miklósa Erika –léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára. 

Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.

 

Forrás:
– Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete (Zalai Múzeum 13, 2004)
– Emlékezem – A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 20 éves jubileumi kiadványa (2003)ű
– Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében (2015)
– Összeállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem rendezvényeiről

Göcseji Falumúzeum

A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt 22 zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.

A zalaegerszegi skanzen egyfajta esszenciája Göcsejnek, az ország egyik legarchaikusabb tájegységének, mely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett. A falumúzeum látogatója egy meseszerű világba érkezik, ahol az idő mozdulatlanná dermedt valamikor a XIX. században. A kiállítás azonban arról is regél, hogy a göcseji emberek élete korántsem volt tündérmese, hisz’ kőkemény munkával tudták előteremteni a napi betevő falatot.

A skanzen faluja sohasem létezett: épületeit és tárgyait közel harminc településről szállították Olába. Mint ismertes, a Göcseji Falumúzeum hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma (1968-ban alapították), de abból a szempontból is kuriózum, hogy egy már meglévő épület (a XVIII. századi vízi malom) köré, valamint vízpart közelében (Zala holtága) épült fel. Figyelemreméltó, hogy mindössze néhány percnyi sétára a belvárostól mutat be – igéző természeti környezetben – egy hajdanvolt világot, amikor a falu lakosai mindent felhasználtak gazdálkodásuk során.

Ennek megfelelően az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul. A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon, az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A skanzen Zalaegerszeg szeretett és féltett kincse, az olaiak sétakertként is szeretnek rá gondolni. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Gondoljunk csak bele a göcseji szavakban rejlő vidámságra, játékosságra, s fedezzük fel a múzeumban, mit is jelentenek a következő szavak: csobolyó, tiló, lükü…

Göcseji Múzeum

A szó szoros és átvitt értelmében is nagy épületek között találjuk a Göcseji Múzeumot (főbejárat a Batthyány u. 2. felől): nyugatról a bíróság székháza, délről a Mária Magdolna Plébániatemplom határolja.

Talán egyik zalaegerszegi házat sem vették annyiszor birtokba, mint ezt. Takarékpénztárnak avatták fel 1890-ben, Hencz Antal és Schadl János tervei alapján emelték (máig a városi polgárosodás szimbólumaként tartják nyilván az eklektikus stílusú épületet), majd a II. világháborút követően szinte minden és mindenki otthonra talált benne: városházi irodák, orvosi rendelő, napközis étkezde, varroda, házasságkötő terem, ifjúsági klub, sajtóiroda. 1973-ban Zalaegerszeg és Zala megye múltjának gyűjteményes tárházává vált.

A Göcseji Múzeum átépítése miatt az épületben jelenleg Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze a fazekasmesterségből és a népi hagyományokból ihletet merítő alkotásai láthatók.

Az intézmény kínálatát ezen kívül még különféle látványtárak gazdagítják:

  – történeti látványtár

  – iparművészeti látványtár

  – régészeti látványtár

  – játéktár.

 

A tervek szerint a Göcseji Múzeum szomszédságában építik fel a Mindszenty József Múzeum és Emlékközpontot.

Jánkahegyi kilátó, harangláb, kápolna és Kálvária

A csodálatos panorámájú Jánkahegyen kilátót, haranglábat, kápolnát is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

KILÁTÓ A JÁNKAHEGYEN

A kilenc és fél méter magas jánkahegyi kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején (ingyenesen látogatható egész évben). A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra.

 

JÁNKAHEGYI HARANGLÁB, KÁLVÁRIA ÉS KÁPOLNA

Már a két világháború között harangláb állt a Jánkahegy csúcsán, melyet a környék lakói és birtokosai helyi összefogással alkottak újra 1995-96-ban, melléje pedig kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas helyen járunk a Kálvária központjában: a 14 – fehér alapzaton álló – szobrot Hadnagy György képzőművész faragta ki fából; Jézus szenvedéstörténetének hátterét dimbes-dombos, lélekemelő tájkép adja.

TV-torony

Az Alsóerdő felett, a bazitai tetőn áll a 95 m magas, kilátóként és kávézóként üzemelő TV-torony, ahol 53 m-es magasságban körpanorámás presszó működik.

Bazitáról (mely 1969 óta Zalaegerszeg része) ma elsősorban a híres TV-torony és a páratlan szépségű panoráma jut az eszünkbe: ragyogó napsütésben, tiszta időben nemcsak a Ság és a Somló tanúhegyéig, hanem az Alpok vonulatáig is elláthatunk.

Az 1960-as években határozták el, hogy Zalaegerszeg körzetében televízió adás fogadására alkalmas tornyot építenek, ehhez helyszínül a már ismert, 293 méter magas bazitai tetőt választották – itt épült fel 1970 és 1973 között a 95 méter magas TV-torony (antennarendszerével együtt eléri a 100 métert is). Az építkezés országos viszonylatban is számottevő volt, mind a határidőt, mind pedig a megvalósítás módját tekintve.

A Zalai Építők című havilap 1972. szeptemberi száma a következőképpen tudósít a munkálatokról beszédes, „Építkezés 65 méter magasban” című cikkében: „Jó ütemben halad a zalaegerszegi-bazitai tévé relé építési munkálatai. Jelenleg a 21 tonnás „körgallér” zsaluzat helyre-emelésén munkálkodnak az építők. Három – hajszálpontos együttműködést kívánó – csörlő berendezés emeli méterről-méterre a zsaluzatot, mellyel 65 m magasságban kezdődhet el a „körgallér” betonozása.”

A bazitai TV-toronyban 53 méter magasan kávézó, alatta kilátó működik, s azért is nevezetes, mert egyike annak a három TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon – a másik kettő Pécsett és a Mátrában, Kékestetőn található. Az erdőből kiemelkedő, turisztikai látványossággá vált műszaki objektumhoz természetesen szépséges környezet társult, így a TV-torony környékét parkszerűen építették be az erdészet szakemberei – a túrázók által is jól ismert Panoráma utat 1974-ben például két kilométer hosszan építették ki, összekötve a tornyot az erdővel.

Evangélikus templom

Az evangélikus közösség neogótikus templomát 1906 márciusában kezdték építeni Gerey Ernő tervei alapján, felszentelését 1907 júliusában tartották. A 20. század elején, a mintegy 9800 lakosú városban alig 2 százalék evangélikus hívő kezdeményezésének köszönhetően, Morandini Tamás építette. A különösen szép belső festésű templom falai ritkaságot is rejtenek: egy ma is működő, bár szerkezetében átalakított Angster-orgonát. Angster József Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, s a magyar iparművészet kimagasló alakja volt, orgonái a szegedi dómtól a kis települések templomáig, sok helyütt megtalálhatóak.

Istentiszteletek: vasárnap 9 óra

Református templom

Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást). Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával. Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette.

Istentiszteletek: vasárnap 10.00.

Jézus Szíve Plébániatemplom

A Rákóczi út és a Gasparich Márk utca sarkán találjuk a Jézus Szíve Plébániatemplomot és ferences rendházat, melyeket a régi huszárlaktanyához tartozó lovarda helyén építettek fel 1925-26-ban Kotsis Iván tervei alapján, neobarokk stílusban – Pehm (Mindszenty) József kezdeményezésére. A templomot építésekor IV. Károly király emlékének ajánlották – ez egyedülálló a világon.

Ünnepélyes felszentelését 1927. szeptember 5-én tartották, bár a szerzetesek már 1926 őszén beköltöztek az épületbe. Plébániatemplommá 1942. január 1-jén nyilvánították. Az állam 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, az egerszegi ferencesek kolostorába a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.
A Rendtartomány 1990-ben kapta vissza a kolostort, az ünnepélyes átadáson dr. Habsburg Ottó – a boldoggá avatott IV. Károly fia – is részt vett. A neobarokk templom védőszentje Jézus Szentséges Szíve. 2000-ben alakították ki a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig végzik a liturgiát és a szertartásokat.

Istentiszteletek: Hétfő: 18:00, Kedd: 7:00, 18:00, Szerda: 18:00, Csütörtök-péntek: 7:00, 18:00, Szombat: 7:30, 18:00, Vasárnap: 7:30, 9:30, 18:00.

Mária Magdolna Plébániatemplom

A városközpontban, a Göcseji Múzeum szomszédságában magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. A település egykori földesura Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette 1747-69 között.

A barokk stílusú plébániatemplom freskóit és a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló főoltárképét, amely a város címerében is látható Johann Ignaz Cimbal osztrák festő készítette. A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a Pieta szobor, amely eredetileg a város főutcájának végén állt magas fehér kőtalapzaton. Emiatt nevezték a főutcát akkoriban Fehérkép utcának. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között. A templom előtti, Mindszentyről elnevezett teret az 1810-ben állított Szentháromság szobor teszi hangulatossá.

Keresztury Dezső, a zalaegerszegi születésű költő, író (1904–1996) a következőképpen vall a plébániatemplomról: „… a város művészileg legjelentékenyebb épülete… A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságban is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk.”

Misék:
Hétfő-szombat: 6:30, 7:15, 19.00 (szept. 1-től ápr. 30-ig 18.00);
Vasárnap: 7.00, 9:30, 10.00, 19.00 (szept. 1-től ápr. 30-ig 18.00)

Hagymasisakos Ispita

A Pontházzal szemben mozgalmas történetű épület áll. Az Ispita Pintér Máté uradalmi számtartó 1790. évi hagyatékából épült fel, ám csupán 1806-ra lett kész. 1848-ig volt a városi szegények menedékháza, amikor is 12 ágyas kórházzal bővítették. Az épületet a 19-20. század fordulóján (Morandini Román és Tamás tervei alapján) emeletesre építették, ekkor nyerte el eklektikus főhomlokzatát, rajta a Mária Magdolnát ábrázoló városi címerrel. Az 1930-as években városi hivatalok találtak otthonra benne, ezért kisvárosházának is nevezték. Később egészségügyi intézmények működtek benne, napjainkban egy bank használja az épületet. Ispotály közre néző oldalán Németh János keramikusművész Szent Rókust ábrázoló domborműve az egykori egészségügyi szerepére, míg bejárata mellett Vörös János falképei az Egészségház történetére utalnak.

Kvártélyház

A Mária Terézia által 1765-ben építtetett neobarokk homlokzatú Kvártélyház átvonuló katonák szálláshelye volt, majd tisztviselők lakásául szolgált. Volt megyei közigazgatási székház is, ma cégek, hivatalok irodája. 1891-ben kapcsoltak hozzá egy neoklasszicista stílusú közgyűlési termet, jelenleg itt tartja üléseit Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése. Nyári estéken az épület belső udvarán „Kvártélyház – színház, zene, tánc” címmel hangulatos szabadtéri előadásokon szórakozhat a közönség.

Arany Bárány Szálloda épülete

A több mint 100 éves eklektikus stílusú saroképületet 1750 és 1760 között építtette a város akkori földesura, a veszprémi püspök.

1755-től “Zala Egerszeg” mezővárosa földesurától a fogadót bérbe vette, és a megyeszékhellyé alakuló településen egyre keresettebb fogadó a város bevételeit jelentősen gyarapította. A megnövekedett forgalmat azonban a régi épület többszöri bővítése ellenére mind nehezebben tudta ellátni, ezért a régi püspöki fogadót lebontották és helyén épült fel az 1894-ben ma is látható formájában az új kétemeletes épület (tervezők: Györgyi Géza és Zuschmann János). 30 szobája és vendéglője a kor legmagasabb színvonalán állt, a társasági rendezvények többségét a rövid idő alatt híressé vált első emeleti dísztermében (a mai Télikertben) tartották.

A háromszintes saroktornyos hotel 1965-ben új szárnnyal bővítették, 2013-ban wellness részleget alakítottak ki benne.

Iratkozz fel hírlevelünkre!