A három vízeséssel összekötött 33-36 °C-os élménymedence különböző vízi kényeztető lehetőséget rejt, a gyermek várban szivárványcsúszda és vízi játékok várják a kicsiket.

Próbálja ki 7 óriáscsúszdánk egyikét, vagy akár mindegyiket! Merüljön el az ország legnagyobb hullámmedencéjének habjaiban, ringatózzon matraccal vagy anélkül a lassú folyó lágy sodrásán, tegye próbára bátorságát az ugrómedencében vagy a mászó falon, relaxáljon a jakuzzi medencék valamelyikében, vagy hűtse le magát a strandmedencében. Az AquaCity nem csak a nagyobbak vízi paradicsoma, hiszen mi a legkisebbekre is gondoltunk. Gyermek és bébi medencénk különböző attrakciókkal várja a lurkókat.  Az AquaCityben szárazföldi élményelemekben sincs hiány, strandröplabda-, strandfoci pálya és egy szabadtéri fitness park is várja mindazokat, akik unják a vizes kalandokat.

Az AquaCityben minden adott ahhoz, hogy az itt eltöltött idő legyen a legjobb nap a nyáron.

Győződjön meg Ön is személyesen arról, hogy élményparkunkban minden együtt van ahhoz, hogy egy vagy akár több felejthetetlen élményekben gazdag napot töltsön el, legyen Ön akár gyermek akár felnőtt.

Látogasson el hozzánk, garantáltan nem felejti el az itt eltöltött napot!

Programjainkról tájékozódjon ide kattintva.

 

Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely. Az Y alakú házat 1982-83-ban építették fel egy kis dombocskán, így az alsó szint földfedéses, míg a felső emelet a tulajdonképpeni „földszint”.
A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” Magyarországon, ám abból a szempontból is kiemelkedik, hogy azon kevés építmények egyike, mely kimondottan alkotóháznak épült. Erről regélnek a berendezési tárgyak is, azok a szőttesek, bútorok, használati eszközök, melyeket a ház voltaképpeni felépítői, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai alkottak. A múlt szeretete és a hagyományok tisztelete szinte tapintható a sajátos építményben, melyet mindenestül magukénak éreznek a kézműves alkotók – hogy a művészeknek szíve, a műalkotásoknak pedig lelke van, azt az odalátogató turisták és városlakók is megsejthetik.
A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház főként a kisgyermekes családok kánaánja, nem csoda, hogy a 2005 óta ősztől tavaszig havonta működő Nyitott Műhelygaléria program országosan is mintaként szolgált más alkotóházak számára. A kézművesháza egyben székhelye a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének is.

Állandó kiállításaink:
– A honfoglalás kori nemez jurta
– Szelestey László Néprajzi Gyűjteménye: Dunántúli pásztorfaragások
– Makoveczi közösségépítés Zalában

– Czúgh fazekasdinasztia állandó vitrinkiállítása
– Emberábrázolás a népi faragásban állandó vitrinkiállítás

A Gébárti Kézművesek Háza szomszédságában avatták fel a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkot, melyben jelenleg 106 fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját.

 

július 02. (csütörtök) – Szeret..lek
július 03. (péntek) – Borka Mumusföldön (kezdés 18.00)
július 05. (vasárnap) – Minden kezdet nehéz, hát még a versenyzongora
július 07. (kedd) – A csemegepultos naplója (esőnap: 07.09.)
július 08. (szerda) – 40! avagy véges élet
július 10. (péntek) – Dominó
július 12. (vasárnap) – Bankhitel

130 évvel ezelőtt új fejlődési szakaszba lépett Zalaegerszeg. A rendezett tanácsú várossá alakulás egyik első lépése a helyi képviselő-testület tagjainak megválasztása volt. Svastits Benő alispán 1885. április 22-ére tûzte ki a képviselő-választás napját. Zalaegerszeg lakosainak száma 1885-ben 6434 fő volt (a városban összesen 618 ház állt), így az önkormányzati testületnek a törvény alapján 64 tagból kellett állnia. Ennek felét a legtöbbet adózó polgárok tették ki, akik automatikusan tagjai lettek a testületnek, így a maradék 32 képviselő személyéről szólt az áprilisi szavazás. Az 1885. május 13-i alakuló ülésen megalakult a város első tisztikara, és dr. Kovács Károly ügyvéd személyében megválasztották a megyeszékhely első polgármesterét. A felelősségteljes feladatra csak ő pályázott egyedül, így – mint az a korabeli beszámolókból kiderül – a jelenlévők közfelkiáltással és lelkes éljenzéssel szavazták meg a város első emberének. Ezt követően került sor a többi tisztségviselő megválasztására is. A képviselők rendőrkapitányt, főjegyzőt, aljegyzőt, ügyészt, orvost, árvaszéki előadót, kültanácsost, pénztárnokot, rendőrbiztost, városgazdát és szállásmestert is választottak. A rendezett tanácsú városban a polgármesterrel együtt ők alkották a tisztikart, mely jóval bővebb volt a korábbi állapotokhoz képest, sőt később számvevő, állatorvos, bába és városi mérnök is került a tisztikarba. „Ami után hónapokon keresztül vágyva vágytunk, végre elértük. A város nagyközségének óhaja ugyanis a rendezett tanácsú várossá alakulással befejeztetett!” – írta 1885. május 17-én, négy nappal Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása után a Zalamegye című újság. A nevezett májusi nap a rendszerváltoztatás után, az 1990-es évektől a Város Napja. Az évforduló alkalmából készült egy film is Zalaegerszeg 130 címmel. Ünnepeljük együtt 2015-ben a 130 éves évfordulót! MINDENKI EGERSZEGRE!

Bizonyosan Selmecbányán (ma: Banska Stiavnica, Szlovákia) készült a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum tulajdonában lévő 12 x 10 cm szelvényű, 20 cm magas türelemüveg, az úgynevezett „selmeci türelemüveg”. A stílusjegyek alapján Petrus Czinkraut készíthette. A 300 évvel ezelőtti nemesércbányászati jelenet, korabeli eszközöket ábrázoló három szintes bányászpalack valószínűleg Európa legrégebbi bányász türelemüvege. A jól olvasható készítési dátum: 1737. február 22. A palackban kvarc, kalcit, gipsz, kalkopirit, argentit és markazit ásványok találhatók.

Forrás: Benke István-Peter Huber: Palackba zárt bányászat/Bergmannische Geduldflaschen, Magyarországi bányász türelemüvegek/Bergbauflaschen aus Ungarischen Sammlungen, Magyar Olajipari Múzeum – Érc- és Ásványbányászati Múzeum alapítvány, Zalaegerszeg, 2006

 

A világ egyetlen földön működő toronyórája a Hevesi Sándor Színház előtt, a Kosztolányi téren elhelyezett „Földönjáró toronyóra”.

Az ország legelső szabadtéri múzeuma az 1968. augusztus 19-én megnyílt Göcseji Falumúzeum. A skanzen egy 19. századi göcseji települést mutat be: a sárral tapasztott, zsúpszalmával fedett házakat igéző természeti környezetben járhatjuk be.

Az Egerszeg Fesztivál Zala megye legnagyobb összművészeti rendezvénye, és egyben, a régió meghatározó fesztiválja. Az Egerszeg Fesztivál kulturális hatása túlmutat a város és a megye határain, hiszen még az ország távoli pontjairól is vonz látogatókat, vendégeket, s ezzel turisztikai szervezőerővé, tényezővé vált. A több napos eseménysorozat Zalaegerszeg „születésnapja” előtt tiszteleg. 2012-ben a rendezvény megkapta a Magyarországon elérhető legmagasabb minősítést: a Kiváló Művészeti Fesztivál besorolást. Kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvény.

Zalaegerszeg felfedezését érdemes a város történelmi bölcsőjében, a Deák téren kezdeni. Itt rögtön a múlt mélységeibe tekinthetünk: a Zalaegerszegi Törvényszék elegáns barokk tömbje, a Sóház, a névadó hazafi, Deák Ferenc szobra, valamint a Göcseji Múzeum és a patinás Kummer-ház keretezik a teret. Innen egy rövid sétával a Mindszenty térre érünk, ahol a város egyik jelképe, a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom fogad minket. Érdemes megállni egy pillanatra a templommal szemközt álló első városháza épületénél, majd megtekinteni a Szentháromság szobrot és Mindszenty József hercegprímás alakját a templomkert déli oldalánál. A város több száz éves múltjáról a templom előtt elhelyezett vármakett mesél, mely azt a végvárat ábrázolja, mely a 17. század derekán a mezővárost jelentette.

 

A plébániát és a történelmi Arany Bárány Hotelt érintve a hangulatos Piac tér felé vesszük az irányt, majd a mai lüktető belváros felé folytatjuk utunkat. A Széchenyi téren a Zala Vármegyei Levéltár és az egykori Kvártélyház különleges udvara invitál beljebb, míg vele átellenben, egy piciny parkocskában a város neves szülöttére, a költő-tudós miniszter Keresztury Dezsőre emlékezhetünk az őt ábrázoló szobornál. A közeli Kossuth téren a karakteres Pontház és a „hagymasisakos” Ispita (az egykori szegényház és kisvárosháza) épületei határozzák meg a látképet.

  

A túra során érdemes felfrissülni az Európa tér ivókútjánál, mielőtt megcsodálnánk a Dísz tér ékkövét, a tulipános szökőkutat, melyet a modern építészetet képviselő Csipkeházak ölelnek körbe. Utunkat a Kosztolányi utcában folytatva kulturális és építészeti csemegék várnak: a különleges Földönjáró toronyóra, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház, valamint a vármegyeháza és a Rózsa liget mentén sorakozó patinás villák.

   

A Csány térre érve a neoromán stílusú vasútállomás, a Baross liget, valamint az evangélikus és a református templomok látványa fogad minket. A séta zárásaként az Ady utcán végighaladva megtekinthetjük a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet (mely egykor zsinagógaként szolgált), és tiszteletünket tehetjük a híres Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós szülőházánál.

 

Tipp: Ha még marad energiánk, tegyünk egy kitérőt Ola irányába is! A Zrínyi-gimnázium és a régi polgári épületek sora mellett itt található a lenyűgöző Jézus Szíve Plébániatemplom (látogatása ingyenes, de belső megtekintéséhez érdemes előre bejelentkezni), valamint az épület mellett kialakított gyönyörű Mindszenty-kert.

A teljes program becsült időtartama: kényelmes tempóban, nézelődéssel együtt kb. 4–5 óra.

4 terem, közel 800 férőhely, a legkorszerűbb 3D technika.

 

A filmszínházban jelenleg naponta három előadást tartanak: a premierfilmektől kezdve a közönségsikereken át a művészfilmekig mindenki megtalálhatja számítását. A földszinten a mozi hőskorát megidéző szerkezeteket, relikviákat, plakátokat és filmtekercseket lehet megtekinteni. A 66 férőhelyes, légkondicionált moziteremben a legkorszerűbb vetítéstechnika és hangberendezés áll rendelkezésre. Ahogy az Art mozi szlogenje is mondja: „Régi értékek, új technika – a mi mozink!’
A mozi nagyterme 628 fő befogadására alkalmas, itt havonta több alkalommal különböző programokat, előadásokat tartanak: Dr. Bagdy Emőke professztortól kezdve a Showder Klub sztárjain át Csernus Imréig számos híresség is fellépett már az Art mozi „színpadán”.

Kezdetben a Városi Művelődési Központban működött, jelenleg a Hevesi Sándor Színház épületében tartja előadásait. A színház vezetése komoly hangsúlyt fektet a gyermekek zenei nevelésére, ezért nagyon sok zenés mesejáték kerül színre.

A színház megnyitóját, s egyben Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának bemutatóját 1983. október 11-én tartották a szépen felújított épületben. A színházi előadások mellett az utánpótlásról való gondoskodást is célul tűzte ki az intézmény, 1984-től Nádasdy Kálmán néven színészképző stúdió üzemel a színház épületében. A 2004-ben alapított Griff Bábszínház is itt tartja előadásait. Az épület bejáratánál tekinthetjük meg a színház örökös tagjainak emléktábláját.

 

A Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között: aki városunk szülöttének élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

A több könyvészeti remeknek otthont adó épület szalonja voltaképpen időkapszula egy letűnt korszakba: itt láthatjuk a különleges „zsiráf-zongorát”, Keresztury Dezső saját – Budapesten használt – íróasztalát, továbbá azt az állóórát, amely Keresztury József polgármestersége idején mérte az időt a városatya irodájában. A könyvtárban találjuk azt a híres portréképet, amelyet Agárdy Gábor színművész festett a költő 80. születésnapjára a következő ajánlással: „Gábor – aktor – piktor”.

A polcok őrzik a díjakat és a kitüntetéseket, így Keresztury Dezső Széchenyi-díját, a Magyar Örökség-díjat, az 1975-ben neki adományozott zalaegerszegi díszpolgári oklevelet, ami mellé a város pecsétnyomóját is mellékelték. Számtalan fotó, színházi plakát, levél árulkodik az utolsó nagy polihisztorok egyikéről, aki minden művészeti ágról értekezett, s aki az ötvenes éveiben érett költővé.

A város alkotószobát is fenntart, idevárja a Zalából elindult írókat, költőket és tudósokat, bíztatni kívánja mindazokat, akik e táj iránt vonzódnak s művészi, irodalmi alkotókedvvel vagy tudományos kutatás céljából érkeznek Zalaegerszegre.

 

 

A zsinagóga története
A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, és már 17 hónap múlva állt az épület. A felavatási ünnepséget 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. Kiváló orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt. A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták, falfestményei, bútorzata megrongálódott. A külső és belső állagában teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől 400 ezer forintért megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette. A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, s a nyitás óta több színvonalas koncertnek és kiállításnak ad méltó otthont. A külső és belső felújításért a tervező és a kivitelező az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját kapta.

2.107 darab síp az orgonában
A nagyon szép, igényesen kialakított belső tér hasonlóan színvonalas kívánalmakat állított az orgona tervező elé. A koncertterem adottságai pedig behatárolták a feladatot. A hangverseny célú orgona megfelelő mennyiségű és nagyságú regisztert – ennek megfelelően helyet – igényelt, ugyanakkor a színpad alapterületét sem lehetett csökkenteni az egyéb rendezvények miatt. Több variációs terv után született meg a napjainkban látható megoldás, mely érvényesítette a korszerű orgonaépítési elveket.
A traktúra mechanikus, akusztikailag a hallgatóság teljes élményben részesülhet és esztétikailag is párját ritkító látványt nyújt a hangszer. Az orgona homlokzati tervét Pelényi Gyula, míg a diszpozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. E csodálatos hangszer kivitelezője pedig a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Aquincum Orgonaüzeme volt. A hárommanuálos, 28 regiszteres orgonában 2.107 darab síp van beépítve, melyek elkészítéséhez 1.800 kg ónt használtak fel. A legnagyobb sípok a homlokzaton találhatók – 6 méter hosszúságúak –, a legkisebbek pedig 5 mm hosszúak. A kitűnő hangversenyorgona 1987 novemberére készült el.

A zalaegerszegi zsidóság múltja
2014-ben állandó kiállítással bővült a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kínálata. A zsinagóga első emeletén rendezték be A zalaegerszegi zsidóság múltja című tárlatot, ahol az érdeklődők a városi zsidóság történetét bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- s középületek fotóival illusztrált padlótérképet.

A „Zsini” mint a társasági élet színtere
Az egykori zsinagóga kiváló akusztikája, az orgona, a nézőtér ideális mérete egyedülálló helyszínt biztosít a városban elsősorban komolyzenei, felnőtt és ifjúsági koncertek rendezéséhez. A hangversenyterem munkatársai számos kisebb, kamara jellegű koncertet, koncertsorozatot szerveznek önállóan. A tanári és növendékhangversenyek, ifjúsági koncertek a zenei utánpótlás, a zeneértő közönség nevelését szolgálják. A koncertek sorában a klasszikus zene mellett a sokszínűség jegyében és a szélesebb igényeket kielégítendő megtalálható többek között a népzene, 2000-től pedig az igényesebb könnyűzene, jazz- és világzene is.
A kiállítási tevékenységben helyet adnak helyi, hazai, elsősorban képző- és iparművészek alkotásainak valamint számos külföldi művész munkáinak, híres fővárosi múzeumok, magángyűjtemények kollekcióinak. Az intézmény értékőrző vonulata mellett alkalmanként kitekintést nyújtunk a modern művészeti irányzatok felé is.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem ugyanakkor a közösségi, társasági élet színtere is. A intézmény több helyi művészeti csoportot fogad be (Városi Vegyeskar, Canterina Kamarakórus) nemcsak próba, hanem állandó bemutatkozási lehetőséget is biztosítva számukra, valamint más intézményi háttérrel működő együttesek részére (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar) is. Ezzel egyik legfőbb katalizátora a helyi zenei életnek.
Az intézmény kulturális jellegű civil szervezetek mellett olyan közösségeknek is helyet és infrastruktúrát biztosít, amelyek nem elsősorban – szűkebb értelemben vett – kulturális tevékenységet folytatnak, de színesítik a zalaegerszegi polgári társas életet.
Az intézmény a helyi közélet és a nyilvánosság fontos helyszíne is; lehetőséget ad önkormányzati rendezvények, konferenciák, társasági események, esküvői szertartások, szalagavatók lebonyolításához.

Világhírű művészek a hangversenyterem színpadán
Az elmúlt évek alatt számos világhírű művész, zenekar, szólista lépett fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem színpadán. A teljesség igénye nélkül: Gregor József operaénekes, Kelemen Balázs hegedűművész, Rost Andrea operaénekes, Miklósa Erika operaénekesnő, Kocsis Zoltán karmester, Varnus Xavér orgonaművész.
A jazz képviselői is ellátogattak Zalaegerszegre, többek között: Benkó Dixieland Band, GHYMES,  Szakcsi Lakatos Trió, Tátrai-Szűcs: Latin duó, Besenyő Blues Band és Horváth Charlie, Dés László-Balázs Elemér,  Snétberger Trió, Budapest Bár, stb.

A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem programjai:

JazzSzerda
A JazzSzerda rendezvénysorozat 2001 óta működik a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben az igényes jazz és világzene kedvelői számára. Mint egy jazz klubban, a közönség egy pohár bor mellett élvezheti a legkiválóbb muzsikusok előadásait. A sorozat népszerűsége évek óta töretlen. Ebben az évadban is nagyszerű zenei programmal várják a műfaj kedvelőit!

Klasszikus hangversenybérlet
A Városi Hangverseny és Kiállítóterem 2013-ban indította útjára saját szervezésű komolyzenei bérletsorozatát azzal a céllal, hogy a hangversenyterem kiváló akusztikai lehetőségeit kihasználva a klasszikus zene iránt érdeklődők igényeit kielégítse. Az eltelt időszakban a komolyzene virtuózai, köztük világsztárok- Rost Andrea, Miklósa Erika –léptek e sorozat keretében a hangversenyterem színpadára. 

Kiállítások
A Városi Hangverseny-és Kiállítóterem fennállása óta a város legreprezentatívabb kiállítótereként funkcionál, melyben a kortárs magyar képző- és iparművészet legfőbb reprezentánsai, a jelentős oeuvre-rel rendelkező, élvonalbeli művészek mutatkoznak be. Kiállítási lehetőséget biztosít a zalai alkotóknak, elsősorban a városunkban élő képzőművészeknek is.

 

Forrás:
– Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete (Zalai Múzeum 13, 2004)
– Emlékezem – A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 20 éves jubileumi kiadványa (2003)ű
– Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében (2015)
– Összeállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem rendezvényeiről

Hazánkban itt állították ki a legtöbb fúrótornyot, közülük három darab 50 méter magas. Az intézmény birtokolja a legtöbb típusú szivattyút, körülbelül ötvenet. Még nincs vége a legeknek: a nyugat-dunántúli régió legnagyobb, rendszerezett szoborparkját látogathatjuk meg a múzeum területén (1987-től kezdve 16 alkotás készült el). Ritkaságszámba megy, hogy a múzeum gyűjtőterülete a Trianon előtti Magyarország, mint ahogy az is kuriózum, hogy a kínálati skála a lehető legszélesebb, hisz’ az ipartörténet mellett a természettudomány és a képzőművészet is a palettán szerepel. Ugyanitt látogatható a Zsigmondy Vilmos-emlékszoba is, mely a Zsigmondy família és a hazai vízbányászat kapcsolatát mutatja be.

 

A zalaegerszegi skanzen egyfajta esszenciája Göcsejnek, az ország egyik legarchaikusabb tájegységének, mely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett. A falumúzeum látogatója egy meseszerű világba érkezik, ahol az idő mozdulatlanná dermedt valamikor a XIX. században. A kiállítás azonban arról is regél, hogy a göcseji emberek élete korántsem volt tündérmese, hisz’ kőkemény munkával tudták előteremteni a napi betevő falatot.

A skanzen faluja sohasem létezett: épületeit és tárgyait közel harminc településről szállították Olába. Mint ismertes, a Göcseji Falumúzeum hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma (1968-ban alapították), de abból a szempontból is kuriózum, hogy egy már meglévő épület (a XVIII. századi vízi malom) köré, valamint vízpart közelében (Zala holtága) épült fel. Figyelemreméltó, hogy mindössze néhány percnyi sétára a belvárostól mutat be – igéző természeti környezetben – egy hajdanvolt világot, amikor a falu lakosai mindent felhasználtak gazdálkodásuk során.

Ennek megfelelően az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul. A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon, az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A skanzen Zalaegerszeg szeretett és féltett kincse, az olaiak sétakertként is szeretnek rá gondolni. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Gondoljunk csak bele a göcseji szavakban rejlő vidámságra, játékosságra, s fedezzük fel a múzeumban, mit is jelentenek a következő szavak: csobolyó, tiló, lükü…

Talán egyik zalaegerszegi házat sem vették annyiszor birtokba, mint ezt. Takarékpénztárnak avatták fel 1890-ben, Hencz Antal és Schadl János tervei alapján emelték (máig a városi polgárosodás szimbólumaként tartják nyilván az eklektikus stílusú épületet), majd a II. világháborút követően szinte minden és mindenki otthonra talált benne: városházi irodák, orvosi rendelő, napközis étkezde, varroda, házasságkötő terem, ifjúsági klub, sajtóiroda. 1973-ban Zalaegerszeg és Zala megye múltjának gyűjteményes tárházává vált.

Az intézmény megújult épületében Zalaegerszeg város múltjának világa tárul fel. Az Elődeink élete című állandó kiállítás Zalaegerszeg hajdani polgárainak évszázadokon átnyúló történetét mutatja be. A közönség megismerheti, hol és hogyan éltek, mivel foglalkoztak, milyen közösségi tereket használtak elődeink.

Az érdeklődők megtekinthetik továbbá Kisfaludi Strobl Zsigmond, a XX. század egyik legsikeresebb, kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményét, aki négy évtizeden keresztül a hazai szobrászképzés egyik meghatározó szereplője volt. A klasszikus szépség mestere című kiállítás a művész Zalaegerszegre került hagyatékának legszebb darabjait mutatja be.

Németh János Kossuth-díjas keramikusművész Az agyag életre álmodója című állandó kiállítása a Nemzet Művésze életművéből kínál keresztmetszetet. Alkotásain megjelennek a göcseji táj jellegzetes motívumai és az itteni falvak lakói.

Fekete György, a Nemzet Művészének Az elhivatottság mozaikjai című állandó kiállításán fából, nagy aprólékossággal készült művei tekinthetők meg, melyre a tárgykollázs meghatározás is illik. 

Az órák bűvöletében címen látogatható a Göcseji Múzeum legújabb állandó kiállítása, mely Preisz József zalaegerszegi órásmester gyűjteményét reprezentálja. A kiállítás célja, hogy méltó helyet adjon a hat évtizeden át gyűjtött óra-kollekciónak, amelyben számos ritkaság is található. A mester nevéhez fűződik a Mária Magdolna Plébániatemplom óraszerkezetének karbantartása és a Hevesi Sándor Színház előtti toronyóra ötlete is.

 

 

KILÁTÓ A JÁNKAHEGYEN

A kilenc és fél méter magas jánkahegyi kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején (ingyenesen látogatható egész évben). A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra.

 

JÁNKAHEGYI HARANGLÁB, KÁLVÁRIA ÉS KÁPOLNA

Már a két világháború között harangláb állt a Jánkahegy csúcsán, melyet a környék lakói és birtokosai helyi összefogással alkottak újra 1995-96-ban, melléje pedig kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak.
Elmélyülésre, elmélkedésre alkalmas helyen járunk a Kálvária központjában: a 14 – fehér alapzaton álló – szobrot Hadnagy György képzőművész faragta ki fából; Jézus szenvedéstörténetének hátterét dimbes-dombos, lélekemelő tájkép adja.

Az utóbbi években a cserjeszint látványosan bővült, a Zalaegerszegi Erdészet több foltban telepített havasszépe (azálea) fajokat.
Ha visszautaznánk a két világháború közötti időbe, a 83 hektáros arborétum helyén lucfenyvest találnánk. Igaz, a fák nagy részét 1923-ban kitermelték, a városiak mégis kedvelt kirándulóhelyként tartották számon a hegyvidéki bájjal felvértezett területet, mely 1945 előtt a Zalavári Apátság birtokában volt.
A háborút követően a terület egy részén csemetekert létesült, másik részén az erdészet örökzöldeket, számos lombos- és cserjefajt ültetett, továbbá egy parcellán 16 jegenyefenyő fajból álló, kísérleti célokat is szolgáló gyűjteményt létesített. A csemetekertet az 1960-as évek végén megszüntették, ekkor bekerítették a területet és néhány év múlva kialakították az arborétumot.
A jelentős számú védett növényfajjal rendelkező botanikus kertet a városi önkormányzat 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította.

Mindig is kedvelt kirándulóhely volt, erről Pesthy Pál, az Egerszeg múltja és jelene című 1931-es útikalauzában ír szépségesen: „Az Alsóerdő vadregényes, romantikus részletei, emelkedéseinek és völgyeinek festői változatai, tágas tisztásai, virágos pázsitjai valósággal csábítják a természetbarátokat.” A 240 hektáros terület a közjóléti erdők szinte valamennyi fajtáját magán viseli: egyszerre üdülőerdő, panorámaerdő és sétaerdő.

Szakszerű kialakítása 1965-től huszonöt éven keresztül történt; a kezdési dátum azért fontos, mert hazánkban a budai után az Alsóerdő volt a másodikként létesített parkerdő. Az Alsóerdőn (hivatalos nevén: Zalaegerszegi Parkerdő) 35 lomblevelű fafaj, 29 fenyőféle fordul elő, magas (29) a védett növényfajok száma is. Már a XX. század elején itt majálisoztak a diákok.

Az Azáleás-völgy (melyet először Doboskúti völgynek emlegettek, de nevezik Róka völgynek és Kígyó völgynek is) április végén, május elején borul színkavalkádba: a legtöbbet a sárga kaukázusiból láthatunk (ez illatos fajta), ám a fehér, a piros és a lila számtalan árnyalatát is felfedezhetjük még. A pompás „rododendronszurdokban” szigorúan védett növényeket, s számos fenyőfajt is találhatunk.

Bazitáról (mely 1969 óta Zalaegerszeg része) ma elsősorban a híres TV-torony és a páratlan szépségű panoráma jut az eszünkbe: ragyogó napsütésben, tiszta időben nemcsak a Ság és a Somló tanúhegyéig, hanem az Alpok vonulatáig is elláthatunk.

Az 1960-as években határozták el, hogy Zalaegerszeg körzetében televízió adás fogadására alkalmas tornyot építenek, ehhez helyszínül a már ismert, 293 méter magas bazitai tetőt választották – itt épült fel 1970 és 1973 között a 95 méter magas TV-torony (antennarendszerével együtt eléri a 100 métert is). Az építkezés országos viszonylatban is számottevő volt, mind a határidőt, mind pedig a megvalósítás módját tekintve.

A Zalai Építők című havilap 1972. szeptemberi száma a következőképpen tudósít a munkálatokról beszédes, „Építkezés 65 méter magasban” című cikkében: „Jó ütemben halad a zalaegerszegi-bazitai tévé relé építési munkálatai. Jelenleg a 21 tonnás „körgallér” zsaluzat helyre-emelésén munkálkodnak az építők. Három – hajszálpontos együttműködést kívánó – csörlő berendezés emeli méterről-méterre a zsaluzatot, mellyel 65 m magasságban kezdődhet el a „körgallér” betonozása.”

A bazitai TV-toronyban 53 méter magasan kávézó, alatta kilátó működik, s azért is nevezetes, mert egyike annak a négy TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon – a másik három Pécsett, Miskolcon és a Mátrában, Kékestetőn található. Az erdőből kiemelkedő, turisztikai látványossággá vált műszaki objektumhoz természetesen szépséges környezet társult, így a TV-torony környékét parkszerűen építették be az erdészet szakemberei – a túrázók által is jól ismert Panoráma utat 1974-ben például két kilométer hosszan építették ki, összekötve a tornyot az erdővel.

1985-ben, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulóján itt állították fel a Tulipános szökőkutat, Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész alkotását.

Zalaegerszeg 1975-ben Hild János-díjat kapott a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a településfejlesztésben elért eredményeinek köszönhetően, az emléktáblát a Dísz tér nyugati oldalán elhelyezkedő Polgármesteri Hivatal falán találjuk.

A tér délnyugati sarkában állították fel Farkas Ferenc szobrát, a Zalai nemest; az északnyugati szegletébe pedig Szabolcs Péter Sakkozók című alkotását, utalva a város sikeres sakkozóira. A kávézókkal, bisztrókkal, padokkal és egy játszótérrel övezett Dísz téren hatalmas ZALAEGERSZEG betűk jelzik, hogy a város nagy rendezvényeinek is otthonául szolgál – emellett fotózkodásra, szelfizésre is csábítanak.

A szobornak két mellékalakja van; egyik egy rohamra induló 48-as katona, mögötte családjától búcsúzó honvédújonc; míg a másik egy követ emelő férfi. Ez utóbbi érdekessége, hogy 1919. május 1-jén a Parlament előtt állt, mint a munka jelképe.

A szobor mögött a megyei kórház épülettömbje, előtte az 1906-1907-ben épített evangélikus templom áll.

A DEÁK TÉR TÖRTÉNETE
Az 1819-es dokumentumokban Nemes Vármegye tömlötzeire néző uttza-ként hivatkoztak rá, noha már a XIX. század első felében is inkább tér jellegűnek tűnt a széles, öblös utca, melyet hívtak Várkertnek és Piac térnek is – 1888 óta pedig hivatalosan Deák tér. Sem a név-, sem a helyválasztás nem véletlen: 1879-ben állították fel Vay Miklós Deák Ferencet (1803-1876) ábrázoló szobrát a törvényszék előtt, ahol a „haza bölcse” elmondta nagyhatású beszédét a közteherviselésről 1843-ban. A szobrot az 1930-as években valamivel nyugatabbra, a Göcseji Múzeum elé kívánták áthelyezni, mondván, hogy „…a Deák szobor úgy van elhelyezve, hogy arról a nagyközönség, de különösen az idegenek alig szerezhetnek tudomást…”. Mivel a Vármegye nem hagyta jóvá a városi képviselő-testület határozatát, a szobor maradt az eredeti helyén. 1948-at követően a terület nevét Szabadság térre változtatták – az évtizedek során játszótér, szabadtéri színpad és szökőkút is díszítette. A tér napjainkban ismét a Söjtörön született politikus, államférfi, országgyűlési képviselő nevét viseli, ahol 2016-ban két szobrot is avattak: Farkas Ferenc kétalakos, Fiatalok című kompozícióját, valamint Béres János Díszkútját, melynek káváját 18 agancsos szarvas tartja a magasba.
A Deák téren (a Göcseji Múzeum déli bejárata előtt) találjuk Szent Flórián szobrát. Az eredetileg színes szobrot 1765-ben állították feltehetően a város lakói, védelmet remélve tőle a tűzvészek ellen.

Az evangélikus közösség neogótikus templomát 1906 márciusában kezdték építeni Gerey Ernő tervei alapján, felszentelését 1907 júliusában tartották. A 20. század elején, a mintegy 9800 lakosú városban alig 2 százalék evangélikus hívő kezdeményezésének köszönhetően, Morandini Tamás építette.
A különösen szép belső festésű templom falai ritkaságot is rejtenek: egy ma is működő, bár szerkezetében átalakított Angster-orgonát. (Angster József Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, s a magyar iparművészet kimagasló alakja volt, orgonái a szegedi dómtól a kis települések templomáig, sok helyütt megtalálhatóak.)
A templom keleti oldalán Farkas Ferenc szobrászművész alkotása, Luther Márton szobra áll.

Istentiszteletek: vasárnap 9 óra

Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást). Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával. Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette.

 

Ünnepélyes felszentelését 1927. szeptember 5-én tartották, bár a szerzetesek már 1926 őszén beköltöztek az épületbe. Plébániatemplommá 1942. január 1-jén nyilvánították. Az állam 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, az egerszegi ferencesek kolostorába a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.
A Rendtartomány 1990-ben kapta vissza a kolostort, az ünnepélyes átadáson dr. Habsburg Ottó – a boldoggá avatott IV. Károly fia – is részt vett. A neobarokk templom védőszentje Jézus Szentséges Szíve. 2000-ben alakították ki a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig végzik a liturgiát és a szertartásokat.

A barokk stílusú plébániatemplom freskóit és a város védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló főoltárképét, amely a város címerében is látható Johann Ignaz Cimbal osztrák festő készítette. A templom barokk építésű belső terének műkincsei közül kiemelkedik a Pieta szobor, amely eredetileg a város főutcájának végén állt magas fehér kőtalapzaton. Emiatt nevezték a főutcát akkoriban Fehérkép utcának. Az épület mellett tábla és szobor őrzi Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek emlékét, aki 25 éven át a város plébánosaként szolgált e falak között. A templom előtti, Mindszentyről elnevezett teret az 1810-ben állított Szentháromság szobor teszi hangulatossá.

Keresztury Dezső, a zalaegerszegi születésű költő, író (1904–1996) a következőképpen vall a plébániatemplomról: „… a város művészileg legjelentékenyebb épülete… A dunántúli barokk nehézkes, de darabosságban is vonzó stílusában épült, s úgy ült, terebélyesen, földhöz lapulva a város közepén, mint egy gondos kotlóstyúk.”

 

A Pontházzal szemben mozgalmas történetű épület áll. Az Ispita Pintér Máté uradalmi számtartó 1790. évi hagyatékából épült fel, ám csupán 1806-ra lett kész. 1848-ig volt a városi szegények menedékháza, amikor is 12 ágyas kórházzal bővítették. Az épületet a 19-20. század fordulóján (Morandini Román és Tamás tervei alapján) emeletesre építették, ekkor nyerte el eklektikus főhomlokzatát, rajta a Mária Magdolnát ábrázoló városi címerrel. Az 1930-as években városi hivatalok találtak otthonra benne, ezért kisvárosházának is nevezték. Később egészségügyi intézmények működtek benne, napjainkban egy bank használja az épületet. Ispotály közre néző oldalán Németh János keramikusművész Szent Rókust ábrázoló domborműve az egykori egészségügyi szerepére, míg bejárata mellett Vörös János falképei az Egészségház történetére utalnak.

A Mária Terézia által 1765-ben építtetett neobarokk homlokzatú Kvártélyház átvonuló katonák szálláshelye volt, majd tisztviselők lakásául szolgált. Volt megyei közigazgatási székház is, ma cégek, hivatalok irodája. 1891-ben kapcsoltak hozzá egy neoklasszicista stílusú közgyűlési termet, jelenleg itt tartja üléseit Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése. Nyári estéken az épület belső udvarán „Kvártélyház – színház, zene, tánc” címmel hangulatos szabadtéri előadásokon szórakozhat a közönség.

1755-től „Zala Egerszeg” mezővárosa földesurától a fogadót bérbe vette, és a megyeszékhellyé alakuló településen egyre keresettebb fogadó a város bevételeit jelentősen gyarapította. A megnövekedett forgalmat azonban a régi épület többszöri bővítése ellenére mind nehezebben tudta ellátni, ezért a régi püspöki fogadót lebontották és helyén épült fel az 1894-ben ma is látható formájában az új kétemeletes épület (tervezők: Györgyi Géza és Zuschmann János). 30 szobája és vendéglője a kor legmagasabb színvonalán állt, a társasági rendezvények többségét a rövid idő alatt híressé vált első emeleti dísztermében (a mai Télikertben) tartották.

A háromszintes saroktornyos hotelt 1965-ben új szárnnyal bővítették, 2013-ban wellness részleget alakítottak ki benne.

Ahogyan a skanzen kiadványában is olvashatjuk: „Egy sétára, amelyik minden figyelmes érdeklődőnek megmutatja, aztán a kellő tapasztalat megszerzése után, majd kézbe is adhatja a kis növényeket. Azokat amelyek a varázslatos ízek titkait rejtik. Kalandra fel!”

Kilátó és kávézó 53m magasan

További információk

Három vízeséssel összekötött 33-36 °C-os élménymedence

További információk

Vízicsúszda- és Élménypark

További információk

Mindez egy körpanorámás fotósorozatnak köszönhető. A fotók előnye, hogy olyan képzetet keltenek, mintha mi magunk is a helyszínen lennénk. 

Egy képről több helyszínre is kattinthatunk, s a láncolatnak köszönhetően számos sétaútvonalat alakíthatunk ki. 

A körpanorámás fotók között igazi különlegességek is találhatók: többek között „bejutunk” a skanzen területén található Hencz-malomba, „sétálhatunk” a ZTE-stadionban, illetve a TV-torony kilátójából beláthatjuk Zalaegerszeget és környékét. A hangulatos képek egyszerre mutatják be Zalaegerszeg turisztikai látnivalóit, továbbá szépséges természeti környezetét.

Járja be városunkat virtuálisan is!

Ám az azáleáktól függetlenül célszerű kilátogatni a sajátos mikroklímájú völgybe, hiszen számos betelepített fa ad arborétum jelleget a vidéknek. Kellemes séta családi körben a természetben, lelki töltekezés a csöndben, sajátos túra fel a TV-toronyig – csupán néhány példa az Azáleás-völgy „ajánlataiból”.