22. alkalommal rendezzük meg Zalaegerszegen a hagyományos Családfesztivált, melynek színes, igényes programjaira mindenkit szeretettel várunk.
A megszokott kereteken belül vendégeink lesznek: Novák Katalin államtitkár, Lackfi János költő, író, a Tomka-házaspár, Pete Polgár Máté.
Fafaragás, agyagozás, ollóvágta, bábkészítés, közlekedés-oktatás, körhinta és fajátékok, békamesék, babakocsis-kismotoros felvonulás, asztalitenisz bajnokság és még sok mozgalmas lehetőség kínálja magát apróknak, nagyoknak, kamaszoknak, felnőtteknek.

 A rendezvény célja olyan helyi és környékbeli közösségek bemutatása és bemutatkozása, amelyek saját példájukkal hitelesen szemléltetik, hogy van élet az otthon falain kívül, hogy léteznek olyan közösségek, amelyek értelmes és hasznos alternatívát kínálnak a szabadidő eltöltéshez. A programra olyan csoportok kaptak meghívót, akik múltukkal, tevékenységükkel vagy mások számára is inspiráló lelkesedésükkel mutatják meg a közösségi lét örömeit.

Szeretettel várunk mindenkit (közösséggel vagy anélkül)!

A Hódmezővásárhelyről érkező tárlat a korszak egyik legsötétebb oldalát mutatja be; s azt is szeretné tudatosítani a látogatókban, hogy az 1950-es évek Magyarországa önmagában is egyfajta börtön volt, ahol bárkit, bármilyen indokkal megfoszthattak személyes szabadságától. A kiállítás emlékhellyé is válik: emlékeztetni szeretné a látogatókat azokra az ártatlanokra, politikai okokból kivégzettekre és meghurcoltakra, akik megszenvedték ezt a korszakot.

Kiállító művészek:

Szényi Zoltán festőművész – Zalaegerszeg

Antal József festőművész – Salgótarján

Kálócziné Rácz Klára festőművész – Sárvár

Pásztor János festőművész – Csesznek

Szatyor Győző grafikus- és szobrászművész – Pécs

Zsuppán István festőművész – Pápa

A tárlat látogatható október 28-ig.

Az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a Csácsbozsoki Arborétumban október 3-án, a III. Erdésznapra.

Programok:
– 10.30 Ünnepélyes megnyitó
– 11.00, 13.00 Az erdő titkai – túravezetés az arborétumban
– 14.00 „Kerek erdő, de magos vagy…” – az Ostffyasszonyfai Citerazenekar és Népdalkör műsora
– 15.00 „A fák élete véges, az erdő örök” – fadöntés testközelből

Az Erdésznap témái, állandó programjai:
o Változik a klíma, változik az erdő
o Erdőm van, mit tehetek?
o Történelmi évgyűrűk
o Az erdészek finomat főznek
o Hagyományőrző faművesek bemutatója
o „Harkály doktor” rendel
o Keresztmetszet a motorfűrész 100 éves történetéből
o Erdei játszóház – erdei iskolák
o Megújuló energiaforrás – a tűzifa
o Hogyan lehetek erdész?
o Díszfa- és bonsai-bemutató
…és sok más érdekesség!

A rendezvény ingyenes!

Az érdeklődők számára ingyenes buszjáratot biztosítunk a Kovács Károly térről 10.00, 11.00 és 13.30 órakor, az arborétumból 14.00 és 17.00 órakor.

Fő támogató: ZALAERDŐ Zrt.
Támogatók: HárS Erdőgazda Kft.; Kurusa László; PannonLegna Kft.; Parragi és Társa Kft.; Simon István

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Vámos Miklós városunkban is örömmel dedikálja majd újonnan megjelenő könyvét. A Beatles és én című kötet egyedülálló utazásra hívja a hagyományos popkultúra iránt fogékonyakat. Aki ott lesz velünk, élőben hallhatja majd dalra fakadni az írót magát! Huszti Bernadett pedig csodálatra méltó élettörténeteit osztja meg velünk néhány kötelező komolyzenei darab mellett- mindezt sok-sok mosollyal fűszerezve!

Az utolsó napra egy kis kedvességgel is készülünk vendégeink számára. Szeptember 1-jén az egész napra érvényes belépő 2000 Ft/fő ami a csúszdák használatát is takarja, ugyanez Egerszeg Kártyával 1000 Ft/fő.

És ez még nem minden! Augusztusban indult a LAPÁT(SHOVEL)-program, aminek a keretében két művész kidolgozott egy-egy konceptuális művészeti projektet. Azt, hogy melyikből legyen kiállítás, és melyikből művészkönyv/katalógus, az érdeklődők döntik el! A legtöbb szavazatot kapó projektet az év végén kiállítjuk Zalaegerszegen, ahol a művészkönyveket is bemutatjuk.

Szavazni online is lehet – www.dclinicstudios.com/shovel-vote  –  augusztus 28-án 19 óráig, illetve személyesen, de titkosan a kiállítás ideje alatt a műteremben.

Lapát résztvevők/projektek:

Fionn Duffy (Nagy-Britannia): A kíváncsi nyelv

Kaitlin Rees (USA/Vietnam): Egy végtelen szótár töredékei

A kiállítás csak 3 órán át, 22.00 óráig látogatható!

Bővebben a művészekről: 

VICTORIA CALLINAN (Írország)

Victoria feminista kollázsművészként definiálja önmagát. Leggyakrabban textilek és videók felhasználásával installál, de több performansz is fűződik a nevéhez. Munkáinak témája a női identitás, amit a kozmetikázott szépség esztétikáján és a női testkultúrán keresztül vizsgál.

LEWIS COLBURN (USA) szobrász. Főleg fával dolgozik. Az inspiációt a történelemből szerzi, és az érdekli, hogy hogyan teremtjük meg a történelmet, illetve, hogy ez a kreált kép hogyan változik.

LIDIA MALYNOWSKYJ (Brazília)

Lidia szobrászattal és installációval foglalkozik. A munkát általában agyag modellek készítésével és gipszöntéssel kezdi, ezek segítségével bontja ki a mondanivalót. A most készült alkotásai fehér színűek, mivel a tisztaság és az ártatlanság szobrászi megfogalmazásának lehetőségeivel kísérletezett.

FIONN DUFFY (UK) munkáiban a hangzásbéli és a vizuális ingereket ötvözi. Otthonosan mozog különféle művészeti ágakban a performansztól a fotón, az audiovizuális területeken át egészen a szobrászatig.

KAITLIN REES (USA/Vietnam) Ha Noi-ban élő költő és műfordító. Ebből eredően a szavakat használja médiumként, és a nyelvek közötti megértési zavarokat vizsgálja.

2015.08.22 – VitalForce nap

A  VitalForce Női Fitness Wellness stúdió veszi birtokba az AquaCityt augusztus 22-én.

Az érdeklődők ezen a napon megismerkedhetnek a zalaegerszegi Fitness központ oktatóival és szolgáltatásaival.
A bátrabbak részt is vehetnek a mozgásközpont óráin és kipróbálhatják a számukra legérdekesebb edzésformát.

 A napi programok közt szerepel:

11.30 Aqua aerobik Johannával
12.30 X-co Enikővel
13.30 Baba-mama-gyerek torna Zsanival
14.30 Hot Iron edzés Zsanival
15.30 Aqua aerobik Moncsival
16.30 Köredzés Moncsival

Egész nap étrendtanácsadás életmódváltáshoz és edzéshez.

Sok szeretettel várjuk a sport szerelmeseit, sportolókat és nézőket egyaránt!

Zala Szépe döntő

Idén 21-ik alkalommal kerül megrendezésre a Zala Szépe elnevezésű szépségverseny. A korábbi évekhez hasonlóan a verseny döntőjének helyszínéül az AquaCity szolgál majd.

A versenyzők bemutatói és felvonulása mellett az este vendége lesz többek között Zséda, Vastag Csaba és Éliás Gyula is.

Az elmúlt évekhez hasonló látvány és élmény várja mindazokat, akik ezzel a szépségversennyel velünk együtt búcsúztatják a 2015-ös szezont.

Esőhelyszín: Zalaegerszegi Sportcsarnok

A számos nyeremény mellett idén az AquaCity egy különdíjjal jutalmazza az egyik döntőst, akinek a nyereménye egy a 2016-os szezonra szóló bérlet az AquaCity Vízicsúszda és Élményparkba. A jelöltekre az AquaCity ingyenes mobil alkalmazásán keresztül lehet szavazni.

2015.08.15 – Moveland nap:

Az egészséges életmód elősegítése, a különféle mozgásformák megismertetése, megszerettetése a célja a Moveland csapatnak.

A napi programok közt szerepel:

11.30 Aquagimnasztika

12.30 Bodyrope aerobic

13.30 Deepwork

14.30 Freestyler aerobic

15.30 Aquagimnasztika

 16.30 Bodyrope aerobic

A Moveland  mozgásműhely csapata és az AquaCity minden érdeklődőt szeretettel vár!

2015.08.16 – Elite Fit nap

Fitness programsorozatunk részeként a zalaegerszegi Elite-Fit klub érkezik a fürdőbe és mutatja be mozgásformáit a nagyérdemű számára.

Az Elite Fit edzőterem egyedülálló funkcionális edzőterem, melynek célja a valódi élet minden kihívására is megfelelő választ adó „funkcionális” edzettség kialakítása.

Az Elite Fit csapata vasárnap 11 és 18 óra között várja az érdeklődőket a következő programokkal:

11.30 – Gyerek vízi latin tánc raggaeton

12.30 – Curves edzés

13.30 – Vízi latin tánc és raggaeton

14.30 – Kettlebell edzés

15.30 – Cross training gyerekeknek

16.30 – Curves edzés

17.30 – Cross Training

A Curves kifejezetten nők számára kifejlesztett 30 perces teljes testedzés, amely vidám hangulatban, edzői felügyelet mellett biztonságosan végezhető bármely korosztály számára alkalmas az egyéni fittség kialakításához, legyen a cél a fogyás, az erősítés, az alakformálás vagy egyszerűen az egészség megőrzése. A Curves edzés titka a kardio- és erősítő tréning kombinálásában rejlik, melyet hidraulikus ellenálló gépeken valósít meg, mindenki a saját edzettségi szintjének és életkorának megfelelő tempóban végezheti, alkalmanként akár 500 kcal-t is elégetve!A crossFit az edzésmódszerekre és a szakemberek felkészültségére alapozza programjának sikerét és nem bonyolult és felesleges gépekre.

Sok szeretettel várjuk a sport szerelmeseit, sportolókat és nézőket egyaránt!

Válogasson honlapunk Mit csináljak Zalaegerszegen, ha… rovatából: gyermekkel üdülök a városban!

Kültéri úszómedence (25 m-es, 6 pályás)
Szükség esetén mobil fordulófalakkal és rajtkövekkel lehet felszerelni.

Mérete: 25×16 m
Alapterület: 400 m2
Vízmélység: 1,4-1,8 m
Vízhőmérséklet: 25-27℃
Befogadó képesség:   80 fő

Kültéri bébi- és gyerekpancsoló medence
0-6,99 éves korú gyermekek számára, maximum 1 szülő kíséretével

Mérete: ø 16 m
Alapterület: 210 m2
Vízmélység: 0-0,5 m
Vízhőmérséklet: 30-33℃
Befogadó képesség: 15 gyermek + 5 kísérő

Vizes játszótér

Halacska vízágyú
Ötkarú polip
Ötágú korall
Kétágú, görbe korall
Háromágú gömbölyded korall
Nyolcágú korall
Aqua alagút

Napozóágyak és napernyők bérelhetők.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nemes cél adja az apropóját a rendezvénynek. A bevételből támogatják a Zala Megyei Kórház genetikai laboratóriumának eszközbeszerzését egy új mikroszkóppal és a kromoszóma analizáló program frissítésével. Emellett a Hevesi Sándor Színház előterének felújításához szeretnének az összegyűlt bevételből segítséget nyújtani.

A szokásokhoz híven főzőversennyel és színes programokkal várjuk az érdeklődőket:

• Borka bohóc (14-18 óra között)
• Judó bemutató – Zalaegerszegi Judo Sportegyesület
• Íjász bemutató – Sólyom Íjász Egyesület
• Zalaegerszegi kosárlabda klub női és férfi csapatának bemutatója
• ZTE Röplabda Klub strandröplabda bajnoksága
• Albatrosz Táncegyüttes bemutatója
• Horváth Csaba keramikus korongozó foglalkozása (14-18 óra között)
• ZTE Futball Klub bemutatója
• Gála Társastánc Klub bemutatója
• Kvártélyház nyári színházi előadásaiból musical műsor
• Many Ways együttes koncertje
• Wingstun kung-fu önvédelmi bemutató – Gausz Tamás vezetésével
• Maxima Életmód Klub  Pukánszky Évával
• KAKAO zenekar
• XXL Fitness Klub

Sok szeretettel várjuk a versenyezni kívánó főző csapatokat és a nézőket egyaránt!

A Gála TE hagyományosan minden évben megrendezi a Zala Open Nemzetközi Latin Formációs Táncversenyt. A versenyre hazai táncegyesületeken kívül számos külföldi klub is elküldi latin és standard formációs csapatait.

A két művésznő kiállítása 2015. július 31-én 20 órakor nyílik meg a Szolgáltatóház volt mosodájában (D’CLINIC Studios műterme – Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.), és csak 2 órán át, azaz aznap este 22 óráig látogatható.

Carrie Vándorlások (Migrations) című munkáját Keith Lowe Vad kontinens (Savage Continent) című könyve, illetve az európai és a magyar migrációs krízis ihlette.

Heidi a saját történeteit fonallal, szövettel, színnel és mintával mondja el. Ő elsősorban kutatási és inspiráció-szerzési céllal érkezett, és nagy hatással voltak rá a hetési népművészet színei, technikái és anyagai.

A művészek rövid életrajza:

Carrie Fucile amerikai művész, aki az emlékeket, nyelvet és a test metaforáit fedezi fel hangon, videón, istallációkon és performanszokon keresztül.
Munkáit számos helyszínen bemutatták az Egyesült Államokban és azon kívül is. Néhány közülük: (e)merge art fair, The Red Room, The Transmodern Festival, Vox Populi Gallery, School 33 Art Center, Current Gallery,The Governors Island Art Fair, ArtNow Miami, The International Streaming Festival és The Director’s Lounge. Első diplomáját a Dartmouth College-ban szerezte 1999-ben. Képzőművészeti mesterdiplomáját a Brooklyn College-ban (a New York Városi Egyetemen) 2006-ban szerezte. Baltimore-ban, Maryland államban él és dolgozik és a Townson Egyetemen tanít.

Heidi Friesen textilművész, jelenleg az Alberta Colllege of Art and Design-on (Albertai Művészeti és Design Főiskolán) tanul Calgary-ban, Kanadában. A vizuális és előadóművészet széles skálájával kísérletezik. Mielőtt megtalálta helyét a textilművészetben professzionális fotósként és grafikai tervezőként dolgozott. Kedveli a művészet, kézművesség és design különböző formáinak pragmatikus és díszítő egyesítését erős, konceptuális alapon.

2015-07-31 – Strandok éjszakája

Éjjel-nappal csak az AquaCity! Az eseményt idén már 6. alkalommal szervezi meg a Magyar Fürdőszövetség, amelyhez az AquaCity is csatlakozik.

 Ezen a nyáron a látogatók július utolsó napján vehetnek részt az országos kezdeményezésben.

A legtöbb fürdőhöz hasonlóan az AquaCity is hosszabb nyitva tartással 24 óráig várja majd az érdeklődőket.

Zene: Red Bull Sugga DJ autó
Habparty
Az éjszaka folyamán értékes Ice-Watch órákkal és ajándékokkal lehetsz gazdagabb!
Koktélok
20.45 – Divatbemutató
21.30 – Tűzzsonglőr – Fireball Production

Belépő: 1000 Ft

2015-08-01 – Vízi Sportnap

A Nagy Vízválasztó Az idei szezonban sem maradhat el a korábban nagy sikert aratott Vízi Sportnap az AquaCityben!

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Zalai Hírlap jóvoltából egész napos játékokkal, szárazföldi és vízi, csapat és egyéni versenyekkel várjuk az érdeklődőket. A szervezők egész napos állapot és fittségi felméréssel készülnek, mely mellett szakember segítségével ki lehet próbálni a Black roll eszközt is. Naponta több alkalommal  triál bemutatóval, kerékpáros ügyességi versennyel, vízi foci kupával, ugró- és csúszda verseny is várjuk a sportok szerelemeseit. A vetélkedők mellett az AquaCity vendége lesz Dr. Kiss Gergő olimpiai bajnok vízilabdázó és Béres Alexandra is.

2015-08-02 – Extrém nap

Vasárnap főszerepben az extrém sportok!

Kíváncsi a nem mindennapi mozgásformákra? A fürdőzés mellett szívesen venne részt sportversenyeken, kipróbálná a capoiera-t vagy más extrém sportot?

Napi programok:

12.20 – Extrém ügyességi verseny az ugrómedencénél – nevezés a helyszínen
13.20 – Bolondos ugróverseny – nevezés a helyszínen
14.15 – Zala Predators bemutatója
15.20 – BMX bemutató
16.20 – Capoeira bemutató
17.20 – Zumba

Házibuli a ’80-as, ’90-es évek slágereivel. Kapunyitás 22 órakor.

2015.07.25. – Csobbanj Európával

Az AquaCity is csatlakozott a Csobbanj Európával 2015. rendezvénysorozathoz.

A roadshow az idei évben is körbelátogatja a magyarországi strandokat, érdekes kvízjátékokkal, vetélkedőkkel szórakoztatva a fürdőzőket. Ezen a nyáron 40 nap alatt 39 helyszínen találkozhatunk az Európai Uniós sátorral a legnépszerűbb magyar strandokon.

Az AquaCity Vízicsúszda és Élményparkba július 25-én érkezik a nagyszabású rendezvény, amelynek célja, hogy a játékos feladatok során megismertesse a strandolókat az Európai Unióval, jogainkkal, lehetőségeinkkel.

A roadshow csapata ezen a napon többek között ugrálóvárral, ugráló labdákkal,libikókával, bilibo-val, gombfocival, léghokival, asztali jégkoronggal, óriás puzzle-el és még sok más számos és érdekes játékkal készül a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt.

2015.07.26. – XXL Fitness nap

XXL Fitness központ az AquaCityben!

A sportközpont érdekességekkel, mint például: Crossfit, Pilates  és még számos edzésformákkal várja majd az érdeklődőket.

A napi programok közt szerepel:

11.30 Aquajogging
12.30 Spinning
13.30 Pilates
14.30 Crossfit edzés és bemutató
15.30 Zumba felnőtteknek és gyerekeknek
16.30 Családi játékos feladatok
17.30 Spinning

Egész nap dietetikai tanácsadás és Fogyi klub beszámoló.

A rajzokat Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora készítette, a szobrokat pedig Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes öntötte formába.

A belvárosban vasárnap délelőtt nyitva tartó üzletek:

• Tom Market (Kovács Károly tér 4/A.)
• Tom Market (Kossuth L. u. 56.)
• Reál Élelmiszer (Kosztolányi tér 3/A.)
• Vásárcsarnok minden üzlete
• Kisbolt (Göcseji út, kórházzal szemben)
• Zalaco pékáru üzletek (Berzsenyi u., Széchenyi tér, piacon)

A megyei napilap összegyűjtötte a megyében nyitva tartó üzleteket, melyektől ide kattintva tájékozódhat.

A Lendván, Szlovéniában három éve sikeresen működő D’CLINIC zalaegerszegi művészekkel és a ZAZEE Kulturális Egyesülettel együttműködve november 30-ig több mint húsz, pályázat útján kiválasztott professzionális művészt fogad egy, illetve két hónapra a világ minden tájáról, és biztosít számukra alkotási, valamint kapcsolatépítési lehetőségeket városunkban.

A D’C különféle képzőművészeti eseményeket ajánl havonta, mint például a #meettheNEWartists est, ahol az új rezidens művészek mutatják be korábbi munkáikat, és mesélnek arról is, hogy milyen tervekkel érkeztek. Minden hónapot nyilvános bemutató/kiállítás zár a megvalósított projektekből.

Ez a séta azoknak szól, akik szeretik a részletekben megbújó történelmet és az építészeti különlegességeket. Túránkat a Göcseji Múzeum patinás épülete elől indítjuk, ahonnan csak pár lépés a Mária Magdolna Plébániatemplom. Érdemes belépni és figyelmesen szemlélni a főoltárt: a freskókészítő mester, Johann Ignaz Cimbal két helyen is ott hagyta a névjegyét. Az egyik szignó a hatalmas sziklarészleten látható, a másikat viszont csak nemrég, a restaurálás során találták meg az oltár mögött „rejtőzködve”.

A templomtól a Deák tér érintésével a Piac térre sétálunk. Kevesen tudják, de évszázadokkal ezelőtt itt húzódtak Zalaegerszeg várának falai. Ha a lábunk elé nézünk, a mai térburkolatban fehér kőlapok jelzik, pontosan hol állt egykor a vár egyik bástyája. Hogy milyen is volt ez a vár, a Mindszenty téren a Vármaketten meg is tekinthetjük. Folytatva utunkat a Széchenyi térre, a Zala Vármegyei Levéltár épületéhez érünk, amely falai között nemzetközi ritkaságot őriznek: a mai Magyarország területének legrégebbi közgyűlési jegyzőkönyvét.

A városkép egyik legimpozánsabb eleme a késő szecessziós Postapalota. Érdemes közelebb menni és megcsodálni a homlokzatát, hiszen – a pécsi társához hasonlóan – gyönyörű Zsolnay-kerámiák díszítik.

Tipp kincskeresőknek: Nem ez az egyetlen Zsolnay-díszes épület a városban! A Kossuth Lajos utca végén magasodó, elegáns „Dél Hercegnője” lakóházat is ezek a különleges kerámiák ékesítik.

A Kossuth utcán visszafelé haladva, a Városháza mellett egy elsőre hétköznapinak tűnő társasházra bukkanunk. Ám ha feltekintünk az erkélyekre, azonnal megértjük, miért hívják a helyiek „bálnás-erkélyes háznak”. Innen már látszanak a város ikonikus Csipkeházai is: a hullámzó, hol fehér, hol sötétkék erkélykorlátok valóban olyan hatást keltenek, mintha finom csipke ölelné körbe az épületeket.

A Csány László téren álló neogótikus evangélikus templom belső tere igazi ritkaságot rejt: egy ma is működő, különleges Angster-orgonát. A séta végén kapaszkodjunk fel a Kálvária tér melletti kis dombra a kápolnához. Az ódon temetőkertben találjuk a város egyik legrégebbi emlékét, Gothard János csizmadiamester homokkőből faragott síremlékét.

Végül a Május 1. ligetben egy különleges emlékműnél pihenhetünk meg, amely a város egykori különös népszokásának állít emléket.

Tudta-e? Zalaegerszegen évszázados hagyomány volt a húsvéti határjárás. Ilyenkor a város legényei éjszaka, hatalmas zajt keltve – sípokat, trombitákat harsogtatva – járták be a város határait és a szőlőhegyeket, hogy elűzzék az ártó szellemeket és megvédjék a termést.

A program tervezett ideje: A rejtett részletek felfedezésével együtt kb. 2,5 – 3 óra.

Jegyek elővételben és a koncert napján a helyszínen válthatók.
Jegyár: 1.500 Ft.

(A korábban meghirdetett időponttal – július 29. szerda – ellentétben a koncertet egy nappal korábban, azaz július 28-án, kedden rendezik meg 18:30-as kezdéssel.)

A ZTE Arénát 1972-ben építették fel, több száz lelkes zalaegerszegi polgár segítette a munkálatokat. Az „apropó” nem volt véletlen, hisz’ a ZTE futballcsapata ebben az évben jutott fel az első osztályba, így az aréna tervezői és kivitelezői is mindent megtettek azért, hogy az évadkezdésre készen álljon az új stadion. A nézőcsúcsot is ebben az évben jegyezték fel: 1972. október 22-én, a ZTE – Ú. Dózsa bajnoki (1:0-ra végződő) mérkőzésen nem kevesebb, mint 22 ezer néző szurkolt.

2017 márciusára újult meg teljesen a ZTE Aréna, immáron mind a négy lelátórész fedett. Az aréna 11.200 szurkolót tud fogadni.

A kirándulóhely létrehozását Mindszenty József egerszegi plébános is támogatta, a Szűzmária szobor Vörös János alkotása, . A természetjárók szívesen keresték fel e szép környéket, majd szokássá vált, hogy vasárnaponként litániát mondtak itt és énekkel köszöntötték a Boldogságos Szüzet. A forrás jelképe az örök élet kútforrásának és a fiatalság erkölcsi tisztaságának. 1978-ban a szobrot vandálok ledöntötték, majd Szabolcs Péter szobrász restaurálása után ismét visszakerült eredeti helyére. 1990-ben  a forrást és környékét helyreállították, erről tábla is megemlékezik.

A forrás vizét 2008. augusztusában bevizsgálták Bálizs József kántor megrendelésére, a forrás vize kitűnő ásványvíz minőségű.

Nyitvatartásukról és használatuk feltételeiről a megadott elérhetőségeken lehet tájékozódni, továbbá előzetesen pályát foglalni.

A több, mint 2500 fő befogadására alkalmas létesítmény küzdőterén rendezi bajnoki mérkőzéseit, versenyeit és tartja edzéseit:

•  az NB I-es ZTE férfi csapata
•  az NB I-es ZTE női csapata

A csarnok helyszínéül szolgált már számos nemzetközi eseménynek is:

• Vívó Utánpótlás Világkupa
• Teke Világbajnokság

A művész nagyméretű linómetszetei és vászonképei láthatók a tárlaton. Munkáin emberi alakokat és mozdulatokat jelenít meg belső intuíciói alapján.

Az elkészült díszkertet a volt főispánra (Jankovics Géza) emlékezvén Jankovics-ligetként vagy -sétányként emlegették, egészen 1959-ig, amikor is megváltoztatták a nevét, „címszereplővé” téve a munka ünnepének napját (a mellette lévő utcát is Május 1-ről nevezték el ). Tehát a lakóházak mentén megbújó árnyas-játszóteres liget több mint százéves, ám az ott helyet kapó emlékmű révén jóval régebbi korokba repít vissza bennünket. A török elleni harcok emlékműve (Németh János keramikusművész és Szerdahelyi Károly építész 2001-es alkotása) felidézi a húsvéti határjárás szép hagyományát, amikor is éjszaka a város legényeiből verbuválódott csapat sípokkal, trombitákkal és más, zajt keltő eszközökkel bejárta a város határát, szőlőhegyeit.

A Keresztury Dezső VMK 2004-es felújítását követően alakult meg a Gönczi Galéria, mely két teremből álló, zárt tért alkotó helység 130 nm alapterülettel, középen kettéválasztható.  A hófehér falak homogenitása, világítási rendszere, kellő nagyságú tere révén a város egyik legjobb adottságú kiállítóterévé vált.

Egy zászló egy adott közösség összetartozását szimbolizáló jelkép. Minthogy a bányászatban a közösségi érzésnek különösen nagy fontossága volt, így nem véletlen, hogy bányászzászlók is készültek már évszázadok óta.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Történeti Gyűjteményében található egy 1759-ben készült bányászzászló, mely jelenlegi ismereteink szerint Magyarország legrégebbi bányászlobogója. A zászló anyaga sárga színű, virág és geometriai mintájú selyemdamaszt, közepén, két oldalán festett, ovális képbetéttel. A festett betét alsó része hiányos. Alapanyaga három részből szabott, az eredetileg rúdra erősített felső részén jól láthatók még a dísz-szegecsek nyomatai. Az ovális képbetét egyik oldala egymást keresztező vésőt és kalapácsot ábrázol, 1759-es évszámmal, barokkos mintadíszítéssel. Felette a selyemanyagon az ovális ívet körbevevő német nyelvű felirat („…er Maria Hüeff Stollner Gewerck Haff…”). A zászló másik oldalán Szűz Mária ábrázolás látható karján a kisded Jézussal.

Valószínűleg Nagybánya környéki bányavidékről származik a szépen restaurált zászló.

Kvártélyház – A Kilencedik Évad

július 16. (csütörtök) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)
július 17. (péntek) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)
július 18. (szombat) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)
július 23.(csütörtök) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)
július 24.(péntek) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)
július 25. (szombat) – A kaktusz virága (zenés komédia két felvonásban)

július 30. (csütörtök; bemutató) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
július 31. (péntek) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 1. (szombat) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 6. (csütörtök) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 7. (péntek)¬ – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 8. (szombat) ¬- Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 13.(csütörtök) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 14. (péntek) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)
augusztus 15. (szombat) – Komámasszony, hol a stukker? (vígjáték)

Az előadások kezdési időpontja: 20:30 óra.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum állandó kiállításai hétfő kivételével minden nap látogathatóak:

1. Ipar- és technikatörténeti kiállítás
2. Szabadtéri műszaki emlékkiállítás
3. Olajipari szoborpark
4. Vízkútfúrás eszközei
5. Ásványok és kőzetek
6. 70 éves a zalai 8”-os
7. INTERSOLL-RAND gázturbinás kompresszor-egység
8. Gőzturbinák és áramfejlesztő generátorok
9. Nyomáscsökkentő gázturbina egység
10. Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla a magyar vízkutatás úttörői
11. Kőolajfeldolgozás Magyarországon – kezdetektől napjainkig
12. Bázakerettyei gazolintelep rekonstrukciója
13. Kompresszorház

Zalaegerszeg keleti kapujában, Csácsbozsokon a természet veszi át az uralmat. Ez a vidék a túrázók és a felfedezők igazi paradicsoma, ahol a dombok mélyén megbújó, különleges szurdokvölgyek – az úgynevezett horhosok – kínálnak egyedülálló élményt.

A kalandozás központja a Horhosok útja, ahol a mély utak meredek falai és a fölénk hajló fák gyökerei között járva egy elvarázsolt világban érezhetjük magunkat. Itt elevenedik meg a Kisfaludy-vár legendája is: bár a hajdani földvárnak ma már csak a nyomai látszanak, a környék atmoszférája hűen őrzi a múlt titkait. A túra során tavasszal a környék fehérbe borul és illatozni kezd a friss medvehagymától, amelynek gyűjtése népszerű szezonális program.

A túra egyik legszebb megállója a Henye-hegyi kápolna, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul elénk: a dombtetőről belátni az egész várost és a hullámzó zalai tájat. A családok számára kihagyhatatlan állomás a közelben található állatsimogató, ahol testközelből ismerkedhetnek meg a vidéki élet állataival. A nap koronájaként pedig érdemes ellátogatni a Csácsbozsoki Arborétumba, amely áprilistól november közepéig várja a látogatókat ritka fafajaival és kristálytiszta levegőjével. (Fontos: Az arborétum hétvégén és ünnepnapokon látogatható.)

Tipp haladóknak: Aki még bírja energiával, vagy másnap is szívesen túrázna a környéken, annak ajánljuk a vadregényes Páfrányok útját, amely különleges mikroklímájával és dús növényzetével teszi teljessé a zalai dombság felfedezését.

A program tervezett ideje: A túra tempójától és a pihenőktől függően kb. 3–5 óra.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Kisfaludi-gyűjteményt és a múzeum látványtárait 2017. október 4-től technikai okok miatt bezárjuk. Kérjük szíves megértésüket.

A Göcseji Múzeum „Központok a Zala mentén” című állandó kiállítása csak meghatározott időszakokban látogatható. (A közelgő országos vándorkiállítás miatt az épület belső terét átalakítják.)

Az állandó kiállítás a következő időpontokban tekinthető meg:     

2017. október 20-november 5.: Zárva  

2017. november 6-november 19.: Nyitva    

2017. november 20-28.: Zárva

2017. november 29-től: Nyitva

Kérjük szíves megértésüket.

Zalaegerszeg felfedezése nem lehet teljes a helyi ízek megismerése nélkül. A túra központja a nyüzsgő Piac tér és a Várkör utca, ahol a város valódi arca mutatkozik meg.

A kulináris utazást érdemes a modern Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac épületében kezdeni. Ez a helyszín nemcsak a vásárlásról szól: a tudásközpont a zalai kézművesség és gasztronómia interaktív otthona, ahol mélyebb betekintést nyerhetünk a térség hagyományaiba. A piacon pedig igazi zalai kincsekre bukkanhatunk: a messze földön híres, sötét és selymes tökmagolajra, kézműves sajtokra, házi füstölt árukra, erdei gombákra és a környék lédús gyümölcseiből készült lekvárokra.

🍅 Piaci hangulat és tematikus napok

A legjobb élményért érdemes a piacnapokra (kedd, péntek és szombat délelőtt) időzíteni a látogatást, amikor megtelik élettel a tér. Itt a „szabad program” jegyében átadhatjuk magunkat a nézelődésnek, az alkudozásnak, és persze nem maradhat el a klasszikus piaci lángos sem!

A Piac tér rendszeresen ad otthont tematikus gasztro-napoknak is, ahol kóstolókkal egybekötve ünnepeljük a szezonális alapanyagokat:

• Eper- és lecsónapok a nyár bőségében,
• Téli, hagyományőrző disznóvágások.

Tipp kincskeresőknek: a vasárnap délelőtti bolhapiac hangulata is rabul ejt a Piac téren, de szombaton is kincsekre lelhetsz a Hock János úti bolhapiacon.

☕ Belvárosi édességek és falatok

A piaci forgatag után tegyünk egy rövid sétát a belváros hangulatos éttermei, cukrászdái és presszói mentén. Érdemes megkóstolni a helyi specialitásokat, mint például a dödöllét, vagy egy szelet krémes zalai süteményt a belvárosi épületek árnyékában megbújó teraszok egyikén.

A program tervezett ideje: A piaci nézelődés és a belvárosi kóstolgatás kényelmesen kb. 4–4,5 órát vesz igénybe.

Zalaegerszegen a környező dombok is számtalan élményt kínálnak. A kirándulást érdemes az Alsóerdőn kezdeni, amely igazi rekreációs központtá vált. Itt található a megújult Alsóerdei Sport- és Élménypark, de a természet lágyabb arcát is felfedezhetjük: a hűsítő Aranyoslapi-forrás, a játékos Madárerdő tanösvény és a város egyik legszebb természeti kincse, az Azáleás-völgy várja a túrázókat. Utóbbi különösen április végén – május elején, a virágzás idején nyújt felejthetetlen, illatos élményt.

A dombtetőre érve a TV-torony magasodik fölénk, amelynek kilátóteraszáról és körpanorámás presszójából tiszta időben akár az Alpokig is ellátni. Egy kávé vagy frissítő mellett itt szó szerint a lábaink előtt hever a város.

A kalandozás egy másik dombon, a Jánkahegyen folytatódik. A Jánkahegyi kilátó és a mellette fekvő Kálvária békés hangulata után érdemes kulturális kitérőt tenni a Bartók Béla utcában található Keresztury-házhoz. Ebben az épületben őrzik Keresztury Dezső akadémikus hagyatékát, a gyűjtemény pedig egyedülálló betekintést nyújt a tudós és költő életébe. Fontos: A Keresztury-gyűjtemény csak előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.

A program tervezett ideje: Az alsóerdei kirándulás és a jánkahegyi panoráma megtekintése kényelmesen kb. 5–6 órát vesz igénybe, így akár egy egész napos programnak is tökéletes.

Az üzletközpont két szinten, 10. 000 négyzetméteren, ingyenes parkolási lehetőséget biztosítva várja kedves látogatóit az egész év folyamán.

A földszinten és az I. emeleten több mint 30 kereskedelmi és szórakoztató egység, köztük a Auchan Supermarket, Cinema City 4 termes 3D mozi, ételudvar, valamint a színpadon rendszeresen ingyenes, színvonalas programok szolgálják a látogatók kényelmét és a vásárlást.

Miért érdemes betérni hozzánk?

• Naprakész infók: Legyen szó látnivalókról, aktuális programokról, nyitvatartásokról vagy szolgáltatásokról, mi azonnal segítünk.
• Ingyenes kiadványok: Térképekkel, tematikus prospektusokkal és élménykatalógusokkal várunk, hogy könnyen megtervezhesd az utadat.
• Személyes tippek: Elmondjuk, hol eheted a legjobb dödöllét, merre indulj egy könnyű sétára, vagy melyik a legizgalmasabb családi program a közelben.

Miben segíthetünk?

Térj be hozzánk, ha…

• …ihletet keresel egy kiránduláshoz, és nem tudod, merre indulj.
• …szállást vagy éttermet keresel, ami megfelel az igényeidnek.
• …megismernéd Zalaegerszeg és környékének rejtett kincseit.
• …ajándékot, szuvenírt vinnél haza. Nálunk helyi kistermelők portékái és egyedi, zalaegerszegi emlékek közül válogathatsz.

Fedezd fel velünk a várost!

Zalaegerszeg tele van történetekkel! Képzett idegenvezetőinkkel bejárhatod a város nevezetes épületeit és megismerheted izgalmas múltját. A nyári szezonban „Sétálj Zalaegerszeg(en)!” néven garantált városnéző programokkal is várunk.

Saját csoporttal érkezel, vagy egyedi elképzelésed van? Keress minket bizalommal, és segítünk valóra váltani!

[Kattints ide az aktuális városnéző sétákért!]

Ajándéktárgyak: helyi és egyedi

Vidd haza Zalaegerszeg és a Göcsej ízeit, emlékeit! Ajándék-kínálatunkban csupa különlegességet találsz:

• Helyi finomságok: Göcseji tökmagolaj, helyi lekvárok, termelői mézek és egyéb gasztronómiai kincsek.
• Játékok és kalandok: Próbáljátok ki a ZEGtivity társasjátékot, vagy szerezzétek be a gyerekeknek szóló mesés városfelfedező füzeteket.
• Kézműves emlékek: Egyedi kerámiák, hűtőmágnesek, helyi művészek albumai és képeslapok.
• Túrázóknak: Részletes térképek a környék bebarangolásához és a Magyar Madártani Egyesület kitűzői.

Légy naprakész útközben is!

• Touch Info Terminálok: Keresd digitális információs pontjainkat a város kulcsfontosságú helyszínein (Autóbuszpályaudvar, Piac tér, Uszoda bejárata, Sportcsarnok).

Térj be hozzánk, és kezdődjön a kaland! Várunk Zalaegerszeg szívében.

Zalaegerszeg északi kapujában várja a látogatókat a város „zöld szíve”, a Gébárti-tó. Ez a festői környezet nemcsak a horgászok paradicsoma, hanem a teljes kikapcsolódásé is: a tó mára egy összefüggő, kényelmes tanösvény mentén teljesen körbesétálható, így minden szögből megcsodálhatjuk a víztükröt és a környező élővilágot. A tó és környéke minden évszakban rejt valami szépséget, különlegeset, számtalan élményt: a tavon megcsillanó napfény játéka, a levegő vízzel teli friss illata, nád susogása, sétányok, pihenőstégek, egyedi kis kápolna.

A séta során érdemes ráfeledkezni a különleges, Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony kápolnára, felfedezni a part menti szoborpark alkotásait, majd elmélyedni a népi kultúrában a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban. Itt nemcsak a műhelyek életébe pillanthatunk be, hanem megtekinthetjük a Panoráma Népművészeti Galéria gazdag kiállításait is. Az alkotóház mellett egyedülálló látványosság fogadja az érkezőket: a nemrég megnyílt Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékpark, amely a magyarság faragott emlékeit mutatja be. Ha pedig elfáradtunk a kulturális kalandozásban, a tó partján nyílt bisztróban pihenhetünk meg, ahol lenyűgöző panoráma mellett frissülhetünk fel.

A nap további részét a vízparti élményeknek szentelhetjük. Választhatunk a természetközeli Gébárti tóstrand, a csúszdaparadicsomként ismert AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark vagy a pihentető Zalaegerszegi Termálfürdő medencéi közül.

Tudta-e? A termálfürdő kincse a mélyből feltörő 84°C-os termálvíz, amelyet hűteni kell a használat előtt. Ez az energia nem vész kárba: a szomszédos, egész évben nyitva tartó Aquatherma Termálfalu és Kemping létesítményeit is ezzel a természetes hővel fűtik.

A program tervezett ideje: A séta és a kézműves programok kb. 2–3 órát, a fürdőzés igény szerint akár egy egész napot (4–8 óra) is igénybe vehetnek.

Zalaegerszeg kulturális felfedezését érdemes a Göcseji Falumúzeumban, az ország első szabadtéri néprajzi múzeumában kezdeni. A skanzen zsúpfedeles házai és a Zala folyó holtága mellett egy különleges ipartörténeti utazás is vár ránk: a közös belépőjeggyel látogatható Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum monumentális gépparkja és kiállításai a „magyar olaj bölcsőjének” titkait tárják fel.

A hagyományoktól a modern kiállítóterek felé véve az irányt, a belváros szívében találjuk a Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpontot. Az intézmény nemcsak Mindszenty József életútját mutatja be interaktív módon, hanem falai között a magyarországi egyházüldözés drámai korszakát is megismerhetjük. Közvetlenül mellette, a megújult Göcseji Múzeum épületében folytathatjuk az időutazást, ahol állandó és időszaki tárlatok mesélnek a régió művészetéről és történelméről.

Tudta-e? A budapesti Szabadság-szobor alkotója, a világhírű Kisfaludi Strobl Zsigmond zalai születésű – munkásságának jelentős gyűjteményét a Göcseji Múzeumban csodálhatjuk meg.

A kulturális körutat a szomszédos Deák téren zárhatjuk, ahol Zalaegerszeg múltja megelevenedik. A tér meghatározó eleme a barokk stílusú, kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom, amelynek freskói és belső terei lenyűgöző látványt nyújtanak. (Tipp: A templom látogatása ingyenes, de a belső megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges.)

A program tervezett ideje: A múzeumok és a templom alapos bejárása kényelmes tempóban kb. 4–6 órát vesz igénybe.

Zalaegerszegen az idő múlását talán a Mindszenty téren lehet a legjobban felmérni, ahol állandónak a Mária Magdolna Plébániatemplomot (Mindszenty tér 1.) tekinthetjük, míg változó tényezőnek a templom környékét. Jöhetett tűzvész, átépítés, új autóút, a templom mindvégig „kitartott”. A plébániatemplom déli oldalánál tekinthetjük meg Kiss Sándor alkotását, a Mindszenty (Pehm) József (1892–1975) Esztergom érsekét (Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros) ábrázoló szobrot, melyet 2000-ben helyeztek a középkori kápolna alapfalai közé.

A téren 2017-től látható a város első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából falavatott vármakett, melynek alapjául Johannes Ledentu hadmérnök 1640 körül készített metszete szolgált. Az alkotást Farkas Ferenc szobrászművész készítette. 

A Széchenyi tér impozáns, szép stílusú épületei méltóságteljesen regélnek egy régi Zalaegerszegről, hisz’ a téren sétálva olyan emblematikus házakat figyelhetünk meg, amelyek falai több évtizedes, olykor évszázados események tanúi voltak. Láthatjuk az egykoron Szálloda az Arany Bárányhoz címként elhíresült mai Arany Bárány Hotelt, a római katolikus plébániaházat, az Art mozi épületét (homlokzatán a filmművészet jelképeivel), a levéltárat, a Kvártélyházat, a Hagymasisakos ispitát, valamint a Postapalotát. 

A túra a Széchenyi tér 4-6-os szám alatt található Tourinform irodából indul, Gróznerné Németi Piroska idegenvezető kalauzolásával. Az egykori Zalaegerszeget, a város neves épületeit, tereit és utcáit felidéző séta várhatóan 1,5-2 órát vesz igénybe.

A feljegyzések tanúsága szerint 1826. július 8. reggelén valaki azt írta fel az egerszegi vendégfogadó kapujára, hogy tíz nappal később nagy tűz lesz a városban. A városbíró nem vette félvállról a fenyegetést, így nappal strázsák ellenőrizték a vidéki utasok okmányait, éjszaka pedig tűzvigyázók járták a várost. A fenyegetés napjának reggelén, amikor már sokan azt gondolták, hogy nem történik semmi, aratni mentek az emberek. Ám délelőtt 10 és 11 között egy szekérszínben felcsaptak a lángok, melyek a szeles, száraz időben könnyen továbbterjedtek. 120 lakóház, 62 pajta és 98 istálló vált a lángok martalékává.

A lakóknak felocsúdni sem volt idejük, amikor újabb – ezúttal német nyelvű – fenyegető levelet találtak a fogadó kapuján, miszerint július 28-án ismét tűz lesz a városban. Aznap esett az eső, ám másnap délelőtt negyed 11-kor a város északnyugati részén, a püspöki major közelében ismét felcsaptak a „dühösködő lángok”. Ezúttal 147 ház, 80 pajta és 126 istálló égett le – azok az épületek, amelyek nem pusztultak el az első tűzvészben.

A város tanácsa szándékos gyújtogatásnak minősítette az esetet, s a megyében statáriumot vezettek be. Zalaegerszegen megindult a találgatás a gyújtogatás okairól: volt, aki haszonszerzést látott az eset mögött; volt, aki arra ragadtatta magát, hogy a királyt gyanúsítsa a magyarok „nyomorgatásával”.

Az egyszerű, dísztelen, kétszintes házat Mindszenty József (zalaegerszegi apátplébánosként) bővíttette háromszintesre 1936-ban, a homlokzata is ekkor kapott neobarokk köntöst a város címerével (tervezője Wölfer István városi mérnök), melynek köszönhetően a plébániaházat Zalaegerszeg legszebb épületeinek egyikeként tartják számon.

1950-től 1973-ig a Göcseji Múzeum kapott benne helyet, majd különböző irodák foglalták el, földszintjén kezdetektől fogva üzletek működtek.

Mivel a vármegye hivatalai idővel kinőtték a teljes épületet, ezért 1891-ben a Kvártélyház melletti telken építették fel – Rauscher Miksa tervei alapján – a kétszintes, eklektikus, neoreneszánsz stílusú „kismegyeházát” az alispáni hivatal és a megyei levéltár számára, díszes közgyűlési teremmel (Széchenyi tér 3.). Az épülettömb belső udvarára néznek a neoklasszicista közgyűlési terem ablakai – ma a város közgyűlési, valamint házasságkötő teremként hasznosítja. E helyszínen és az épület előtti téren zajlottak a megyeszékhely legfontosabb közéleti eseményei a 20. század első felében.

Közvetlenül a Pontház mögött, a Boschán Gyula közi társasház falán 1994-től tábla emlékezik a II. világháború vérzivataros időszakára: 1944 májusa és júniusa között ez a terület számított a városi gettó központjának. A kicsiny utcácskában találjuk a 97 éves korában elhurcolt Boschán Gyula (1847–1944) ügyvéd, kormányfőtanácsos, a helyi zsidó hitközség örökös díszelnöke bronz domborművét (Béres János alkotása 2004-ben került fel a falra).

Az Ispita építésekor ezer darab tégla 7 forintba került, míg a cserépzsindely ezer darabja 5-13 forintot kóstált. A culágerek napi 21 krajcárért húzták fel a falakat, a kőműves mesterek már 1 forint 30 krajcárt vihettek haza. A torony faszerkezetét 56 szál deszkából ácsolták. 1820-ban hét koldus élt az Ispitában, ők havonta 3 forintot kaptak, abból kellett gazdálkodniuk.

Mozgalmas történetű épület vár bennünket a Kosztolányi utca és a Petőfi út sarkán, a keleti oldalon. Az 1914-ben Metzner József tervei alapján emelt házat a Katolikus Legényegylet számára építették, később a Katolikus Hitközség talált benne otthonra. 1929-ben színpaddal bővítették, ekkor nyitottak kaput a nyugati oldalán (fő homlokzata korábban a Petőfi utcára nézett). 1945 és ’58 között a zalaegerszegiek ide jártak filmvetítésre. Egy ideig Városi Művelődési Házként emlegették. Földszintjén 1962-től étterem működik, emeletén több üzlet is volt, ma a római katolikus egyházközség irodáit találjuk a helyükön.

Két díszkertet kapcsolnak össze azok az előkertes villák, melyek 1925 és 1935 között épültek fel a város módosabb polgárai, főként az értelmiség számára. A mai Béke és a Baross ligetek között régmúlt időket idéz fel 13 megmaradt villa. Néhányat átépítettek, bővítettek az idők folyamán, de az átalakítások során igyekeztek megőrizni az eredeti homlokzatot. Az utca nyugati oldalán lévő villák közül kettőt bontottak le, amikor a Belvárosi Általános Iskola Petőfi Székhelyiskolát bővítették az 1970-es évek fordulóján (az eredeti épület, a polgári fiúiskola magyaros homlokzati díszei építésének idejéről – 1935 – árulkodnak). A 35. számú házban született Izsák Imre csillagász (1929-1965), a 37. számút Toroczkai Wigand Ede építész és iparművész tervezte.

Hatalmas szobrok fogadják a látogatót a vármegyeháza bejárata előtt: a paraszti öltözetű nő kezében sarlóval és búzakalásszal a mezőgazdaságot, míg a magyaros ruhában feszítő, méhkast tartó férfi a takarékosságot jelképezi. Ezek, valamint az épület sarkát díszítő domborművek Ohmann Béla és Reményi József alkotásai. Az épület 1939-ben épült a Pénzügyigazgatóság számára Halászy Jenő tervei alapján. Az 1950-es években a Megyei Tanács otthona, 2008-tól a Zala Megyei Közgyűlés Hivatala, 2011-től a Zala Vármegyei Kormányhivatal működik benne.

Volt idő, amikor az érdeklődők egy „mini falura” bukkanhattak a megyeszékhelyen belül. Ez volt a páterdombi városrész ONCSA-telepe, ahol 1943-ban 39 családi házat építettek fel a mai Honvéd és Gönczi Ferenc utcában (a helyszínt a Béke liget végén található aluljárón átkelve közelíthetjük meg). A tervezők a göcseji népi stílust követték: a házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal és szeglábas tornáccal rendelkeztek. Avatásakor a Göcsejszeg név került az alkalmi, nemzeti színű díszkapura, az elnevezés a zalai falvakra jellemző szeges falutípusra utalt. A város külön idegenforgalmi nevezetességnek is
szánhatta a telepet (erre utalnak a korabeli híradások), ám az ezzel kapcsolatos elképzelések nem teljesültek.

Az ONCSA-program
Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap szervezésében családi házas lakótelepek épültek szerte az országban. 1941 és 1945 között körülbelül 12 ezer ház épült fel. Az épületeket sokgyermekes, szegény, de munkát szívesen vállaló, a hitelt törleszteni tudó családoknak juttatták. Zalaegerszegen a Páterdombon kívül Kaszaházán épült fel hét ház 1942-ben, majd egy évvel később Olában 20, amihez 1944-ben még négy társasházat építettek.

Az épületben elemi iskola és tanítóképző is működött a békeidőkben, majd 1948-ban államosították, s a nővérek helyére új pedagógusok kerültek (a tanárok egy része a hatalom kiszolgálójaként ateista propagandával igyekezett meggyőzni azokat a végzős növendékeket, akiket korábban az apácák oktattak). A „várkastély” az ezt követő évtizedekben tanítóképzőnek, főiskolának és gimnáziumnak adott otthont.

A zárda létrehozásában jelentős szerepet játszó Mindszenty Józsefről nevezték el az 1990-es években alapított iskolát (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium). A rend 2000-re visszakapta az impozáns, terjedelmében is tiszteletet parancsoló épületet.

Ma már szinte csak a múltat kutatók körében ismert, hogy valaha a Kálvária kápolna mellett akarták felépíteni a falumúzeumot. A szabadtéri néprajzi kiállítás tervének kidolgozásakor nemcsak a kápolna, hanem a közelben 1935-ben felépített, Antal Dezső által tervezett göcseji harangláb (később elpusztult) látványával is számoltak. A múzeum első épületét – egy Kávásról behozott, 19. századi, festett oromzatú, boronafalas lakóházat – fel is állítottak a közeli Május 1. ligetben. A ház 1960 decemberében felgyulladt, tetőszerkezete jórészt leégett, homlokzatát és falait sikerült megmenteni. Később úgy döntöttek, hogy a szabadtéri múzeumot az olai városrészben, a 18. századi, műemlék Hencz-malom és a Zala holtága köré építik fel – ide került a megmentett kávási ház is.

Az 1950-es évek első felében (abban az időszakban, amikor a kereskedelem és a közellátás fogalomköre nehezen volt szétválasztható), az államosított nagy- és kiskereskedelem feladata szinte nem is állt másból, mint a központosított elosztás technikai levezényléséből. A boltok előtt mindennapossá váltak a sorok, a különböző rémhírek – főként az állandósult hisztéria – következtében nem egyszer felvásárlási láz söpört végig Zalaegerszegen.
A történet hasonlít az 1953-as magyar zenés vígjáték, a Gertler Viktor rendezésében bemutatott Állami áruház című film sztorijára, melyben az egyik főszerepet Gábor Miklós alakította. A filmben – egy rémhírnek köszönhetően – megszállják a vásárolni szándékozók a Diadal Áruház üzleteit, hogy egyetlen délután alatt elköltsék az összes százforintosukat…

A Zalamegye című újság 1903. november 8-ai beharangozója szerint a székelyföldi tudományos színház előadása újdonságok egész garmadáját mutatja be a közönségnek, többek között az orléans-i szűz történetét, ahogy azt a párizsi színpadon előadták. Mint a lap beszámolt róla: „ez az első alkalom Magyarországon, hogy mozgó fényképen egy teljes színdarabot végig lehet élvezni”.

A feljegyzések szerint az 1805-ös és az 1826-os tűzvészben is leégett, a pusztítást követően mindig újjáépítették. Az izraelita imaházat egészen 1904-ig, a mai Ady utcában felépített új zsinagóga felavatásáig használták rendeltetésének megfelelően, azt követően pedig mozivá alakították át.

Az „Edison mozgó” volt a város első üzletszerűen működő filmszínháza, melyet Gábor Béla, a neves színművész, Gábor Miklós édesapja hozott létre. A II. világháború ezt az épületet sem kímélte: 1945 tavaszán a németek felgyújtották.

Az Október 6. tér 16. szám alatt a ZTE (1972-ben épített, majd 2002-ben felújított) futballstadionját találjuk, melynek helyén a 20. század első felében már élénk sportélet zajlott, télen a korcsolyázók vették birtokukba a területét. Keleti irányba haladva, mindössze néhány percnyi sétára érjük el a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok (Stadion u. 3.) és a Zalaegerszegi Jégcsarnok (Stadion u. 3/A) modern épületeit – előbbit 1980-ban, utóbbit 2004-ben avatták fel. A csarnok előtti téren találjuk Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobrát.

A sport mindig is fontos szerepet játszott a város életében, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a Nemzet Sportvárosa elismerés, mely címmel 1996-ban tüntették ki Zalaegerszeget (1994 és 2003 között még további tizenhat település kapott hasonló díjat).

A Kossuth-díjas színművész (1919–1998) gyermekéveit az Ady utcai lakóházban (a 9. szám alatt) töltötte, nem messze édesapja mozijától, az egykori „Edison mozgótól”. Gábor Miklós emlékére emléktáblát helyeztek el szülőházának falán 2002-ben (Béres János alkotását), avatásán felesége, Vass Éva Jászai Mari-díjas színművésznő is részt vett.

Gábor Miklósról 2013-ban a belvárosban utcát neveztek el.

Főbb tevékenységei:
– Közös marketing feladatok ellátása
– Idegenforgalmi programcsomagok kialakítása
– Képzési lehetőségek szervezése
– Tanácsadás
– Érdekvédelem

Egyedi és különleges gasztronómiai, művelődési és turisztikai rendezvények szervezését és lebonyolítását tűzte ki célul a városi szerveződés. A sajátságos – a kuriózum jelleg mellett – egyben „hazait” is jelent a városlakók és a megyében élők számára, hisz’ híres-neves zalai ételek és italok népszerűsítése, elkészítési módjuk megismertetése is a „lokálpatrióta misszió” részét képezi. Egyfajta hitvallásként lebeg a szemük előtt a helyi vállalkozók érdekeinek képviselete is, továbbá együttműködés kialakítása más vendéglátó ipari egységekkel.

Több városi nagyrendezvény szervezése is a nevükhöz fűződik: a Pálinka és Mangalica Majális, az Oktoberfest Sörfesztivál mellett például a Városi Gyereknap és az Egervári Várkastély programjai.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése 2008-ban gazdasági társaságot alapított Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. néven, melynek feladata a 2007-ben megkezdett nyári színház folytatása, valamint egyéb kulturális szervezői tevékenység a városban, a megyében.
Ettől az időponttól bővült a feladatkör is. A saját színházi előadásokon kívül – minden évben minimum egy új bemutató – a teátrum vendégelőadásokat is fogad, valamint fellépési lehetőséget biztosít a helyi művészeti együtteseknek is. Teljeskörűen átveszi a város születésnapjához – május 13. – kötődő Egerszeg Fesztivál szervezését, valamint ezen rendezvények tapasztalataira alapozva új programokkal színesíti Zalaegerszeg turisztikai kínálatát. Az Egerszeg Fesztivál napjainkra Zala megye legnagyobb összművészeti rendezvényévé, és a régió meghatározó fesztiváljává nőtte ki magát.
Szintén 2008-ban indult útjára – a Zala Megyei Közgyűlés megbízásából – a Kvártélyház Utazó, mely kulturális programokat – főként színházi előadásokat – juttat el Zala megye legkisebb településeire is. Ez nem kis feladatot jelent, figyelembe véve a megye aprófalvas településszerkezetét: 258 település fekszik 3784 km2-en.
Új kezdeményezés 2008-tól a Belvárosi Szüret (később Belvárosi Szüret és Zalai Teríték, mely 2015-ben Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál – ZALAI TERÍTÉK néven új elnevezést kap, ezzel is erősítve a gasztrotémát, mely magába foglalja Zala természeti értékeit: a zalai erdőt, a vadat és a zalai borokat is).
A Kvártélyház programjai elsősorban a Zalaegerszegen és környékén élőket, valamint a városba látogató turistákat szólítják meg, de a rendezvények – főként az Egerszeg Fesztivál – kinőtték lokális kereteiket és a megye, valamint a nyugat-dunántúli régió kiemelt programjaivá váltak, országos elismertséget vívtak ki. A rendezvények – a megyeszékhely testvérvárosainak és az MTVA médiapartnerségének köszönhetően – határainkon túlra is hírét vitték Zalaegerszegnek.

A cég ügyvezetője: Tompa Gábor fesztiváligazgató, rendező. A kft. munkatársai, valamint a rendezvények szervezésében közreműködő szakemberek saját szakterületükön – legyen az fény-, hang-, vagy színpadtechnika, pirotechnikai elemek használata, rendezvényszervezés, pénzügyi-gazdasági tevékenység – magasan képzettek, akik professzionálisan végzik munkájukat. A nagyrendezvényeken Martin fény- és hangtechnikát, TÜV engedélyes színpadot és fedést (Prolyte és Nivtec Flexibel) használunk.

Szorosan vett színházi tevékenysége mellett a Kvártélyház vállal rendezvényszervezést, komplett marketing- és arculattervezést, kivitelezést. A vállalkozás a legnagyobb zalai rendezvényszervező céggé nőtte ki magát az elmúlt kilenc évben.

Színházi előadások:
– Anconai szerelmesek (zenés komédia)
– A padlás (félig mese-félig musical)
– Hotel Menthol (musical)
– Charley nénje (zenés vígjáték)
– Játék a kastélyban (anekdota)
– The Hungarian Blues Brothers (zenés találmány)
– Lendvai képek (zenés színjáték)
– Szomorú vasárnap (zenés játék)
– A kaktusz virága (zenés komédia)

Szakmai szervezeti tagságok:
– Magyar Teátrumi Társaság
– Magyar Fesztivál Szövetség
– Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület
– Zala megyei Borturisztikai Klaszter
– EFFE (Europe for Festivals, Fetivals for Europe)

A Kvártélyház által szervezett főbb rendezvények:
– Egerszeg Fesztivál, Zalaegerszeg (2008-tól)
– Belvárosi Szüret, Zalaegerszeg (2008-tól) – amely 2012-től már Belvárosi Szüret és Zalai Teríték, 2015-től pedig Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál – ZALAI TERÍTÉK
– Zalai Vadászati Évadnyitó, Bak-Sohollár (2010-től)
– B-Vitamin Napok a sör jegyében, Zalaegerszeg (2011-től)
– Kvártélyház Nyár, Zalaegerszeg (2007-től)
– Kvártélyház Utazó, Zala megye kistelepülései (2008-tól)
– ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál, Zalaegerszeg (2013-tól)
– Kvártélyházi Advent, Zalaegerszeg (2012-től)
– Újévi köszöntő és tűzijáték, Zalaegerszeg (2008-tól)
– Városi Szilveszter, Zalaegerszeg (2012-től)
– ZeneEgerszeg Fesztivál, Zalaegerszeg (2009.)
– Megyenap, Zalavár (2010-től)
– Zalavíz Zrt. 50 éves jubileumi rendezvényei (2010.)
– Pernix Pharma avatás (2011.)
– Inkubátorház-avatás, Zalaegerszeg (2010.)
– Városi ünnepségek Zalaegerszegen (március 15.; augusztus 20.; október 23.)
– Nemzeti Dal (Varga Miklós és a Band, Ismerős Arcok), Zalaegerszeg (2011. október 22.)
– Szent István napi ünnepség, Keszthely (2011., 2012.)
– Csík zenekar adventi koncert, Zalaegerszeg (2013., 2014.)
– Janicsák Veca zenekaros élő koncert, Zalaegerszeg (2013.)
– Ismerős Arcok Kerítést bontok lemezbemutató koncert, Zalaegerszeg (2012.)
– Magyar Dal Napja helyszín, Zalaegerszeg (2013.)
– Hollywood Rose tábor, Zalaegerszeg (2013.)
– Vásárhelyi Forgatag, Marosvásárhely (társszervező 2014.)

Országos médiapartnerek:
– Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)
– TV2
– Magyar Teátrum
– Pannon Lapok Társasága (PLT)
– port.hu
– fesztivalkalauz.hu
– Pesti Műsor

1. lehetőség – Séta az egykori és a mai belváros között:
Deák tér, Göcseji Múzeum, Mária Magdolna Plébániatemplom, Széchenyi tér, Kvártélyház, Postapalota, Pontház, Csipkeházak, Földönjáró toronyóra, Kosztolányi utcai villasor

2. lehetőség – Ola városrész:
Göcseji Falumúzeum, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Jézus Szíve Plébániatemplom

3. lehetőség – Gébárti-tó és környéke:
Séta a Gébárti-tó partján, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház megtekintése

4. lehetőség – Fürdőzés:
Fedett Termálfürdő (egész évben), AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark(nyáron), Gébárti Tóstrand (nyáron), Városi Strand (nyáron)

5. lehetőség – Séta a mai belvárostól a piacig:
Dísz tér, Európa tér, Csipkeházak, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori zsinagóga), Gábor Miklós szülőháza, piac, Deák tér

6. lehetőség – Kertváros:
Bóbita játszótér, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom, Alsóerdő, TV-torony

7. lehetőség – Zalaegerszeg titkai:
Séta a „Zalaegerszeg titkai – Városkalauz a múlt tükrében” című kiadvány alapján

Belvárosi séta

Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház

Fürdés:
AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark (nyáron), Gébárti-tóstrand (nyáron), Városi Strand (nyáron), Zalaegerszegi Sport- és Tanuszoda

Panoráma:
TV-torony, Jánkahegyi kilátó

Természet:
Alsóerdő, Parkerdő, Gébárti-tó, túraútvonalak

Kijutós játékok

Bowling, teke, sárkányrepülés

Templomok:
Mária Magdolna Plébániatemplom, Jézus Szíves Plébániatemplom, evangélikus templom, református templom, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Kulináris élvezetek:
zalai finomságok kóstolása a város nívós éttermeiben, cukrászdáiban

Állatsimogató:
Állatkert, állatsimogató és állatotthon a Csácsi-hegyen

Göcseji Múzeum:
Öt állandó kiállítás és évente több időszaki tárlat

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum:
szabadtéri és beltéri kiállítások 

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem:
állandó kiállítás a zalaegerszegi zsidóság történetéről és évente több időszaki tárlat

Templomok:
Mária Magdolna Plébániatemplom, Jézus Szíve Plébániatemplom, evangélikus templom, református templom, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Zalaegerszegi Termálfürdő

Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház

Kultúra:
Hevesi Sándor Színház, Art Mozi, Cinema City

Zalaegerszegi Jégcsarnok

Kijutós játékok, bowling, teke

Kulináris élvezetek:
zalai finomságok kóstolása a város nívós éttermeiben, cukrászdáiban

Shopping:
Zala Plaza, Zala Park, Park Center

Múzeumok:
Göcseji Falumúzeum, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Mindszentyneum, Göcseji Múzeum

Állatsimogató:
Zalaegerszeg csácsi városrészében

Kalandpark, játszótér: 
Alsóerdei Sport- és Élménypark,  Bóbita (Magyarország első integrált játszótere a Kertvárosban), valamint hagyományos játszóterek a város több pontján

Természet:
Alsóerdő (Madárerdő tanösvény, Aranyoslapi forrás, Azáleás-völgy), Parkerdő, Csácsbozsoki arborétum, Gébárti-tó, túraútvonalak

Fürdés:
AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark, Fedett Termálfürdő, Gébárti Tóstrand, Városi Strand

Panoráma:
TV-torony, Jánkahegyi kilátó

Kultúra:
Griff Bábszínház, Art Mozi, Cinema City, Kvártélyház Szabadtéri Színház, Keresztury Művelődési Központ

Kézműves foglalkozások:
Kézművesek alkotóház, Göcseji Tudásközpont – Zalaegerszegi Helyi Termék Piac

Kijutós:
Szabadulós játék nagyobb gyerekeknek

Játékos városfelfedezés

Alsóerdei Sport- és Élménypark 

Bringapark

Fürdés, strandolás: Fedett Termálfürdő (egész évben nyitva), AquaCity (szezonális), Gébárti Tóstrand (szezonális), Városi Strand (szezonális)

Úszás: Zalaegerszegi Sport- és Tanuszoda

Szurkolás: ZTE mérkőzések látogatása (labdarúgás, kosárlabda, stb.)

Jégcsarnok

Futópálya, futball, teke, fitness, tenisz (Városi Sportcentrum és környéke)

Túrázás, kerékpározás (Csácsbozsoki Arborétum, Alsóerdő, Parkerdő)

Szabadulós játékok

Sárkányrepülés

Paintball

Bowling

Az egyesület tagsága, amikor a Velemi Alkotóház példája nyomán 1982-83-ban megépítette a Kézművesek Házát, melyet a mai napig folyamatosan önerős munkával bővít. Hosszú évek munkája nyomán mára megteremtődtek az önálló kézműves műhelyek feltételei, ahol jól felszerelt körülmények között történik az oktatás a fazekas-, fafaragó-, szövő-, textiles- és kovácsműhelyekben. Színvonalas képzéseink nyomán az egyesület legkiválóbb tagjai kiváló eredményeket értek el országos szakmai kiállításokon és pályázatokon. A közösségi összefogás folyamatos jellemzője maradt az egyesület életének, mely megnyilvánult a megyei, regionális, országos rendezvények lebonyolításában és a közösségi alkotások létrehozásában.

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában álló cég fő tevékenysége sportlétesítmények üzemeltetése, melynek keretében működteti a székhelyeként is szolgáló, számos sporteseménynek, koncertnek, kulturális rendezvénynek és kiállításnak is helyet adó Városi Sportcsarnokot (Egerszeg Csarnok), valamint az olimpikonok (pl. Szekeres Dorina, Illés Fanni), nemzetközileg elismert hosszútáv úszó (Mányoki Attila) felkészülésének is helyet adó Fedett Uszodát. A cég Zalaegerszeg turizmusában is szerepet vállal az általa üzemeltetett AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark révén, amely 2013-ban Magyarország leglátogatottabb aquaparkja volt. Ugyanebben az évben jött létre az Egerszeg Pont is, melynek célja többek között, hogy az élményeken túl maradandó emléket is nyújtson az AquaCitybe ellátogató fürdőzőknek.

A Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület 2011. július 7-én alakult meg. Az egyesület célja a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló turizmusfejlesztés:

• a térség turizmusában tevékenykedők szakmai összefogása,
• a térség idegenforgalmában tevékenykedők érdekképviseletének ellátása,
• térségi szinten a hatékony marketing munka biztosítása,
• a térség idegenforgalmának fellendítése, a településekre érkező vendégek számának növelése,
• a magasabb fizetőképességű vendégek számának és arányának növelése,
• a szezon meghosszabbítása, az elő- és utószezon fellendítése, tartózkodási idő meghosszabbítása,
• meglévő turisztikai termékek fejlesztése és új turisztikai termékek létrehozása.

Hagyományos recept 

Hozzávalók:
10 nagyobb burgonya, 1/2 liter aludttej, 14-15 evőkanál liszt, 2 tojásnyi zsír, 5-6 evőkanál tejföl, só.

Elkészítés:
A burgonyát megmossuk, meghámozzuk, majd tormareszelőn lereszeljük. A leszerelt burgonyát leszűrjük. A reszeléket aludttejben gyorsan elkeverjük, hogy ne barnuljon meg. Hozzáadjuk a lisztet és a sót, majd jól összekeverjük. Erősen kizsírozott tepsibe öntjük, amelyben arányosan osztjuk el a keveréket. A megmaradt zsírban elkevert tejföllel meglocsoljuk és forró sütőben pirosra sütjük. Egyes vidékeken pirított vöröshagymával is megszórják.

Forrás: Ábrahám Gézáné: Vasi, zalai parasztételek és házi tartósítás

Manapság az aludt tejet kefirrel helyettesítik, a kapott masszát sonkával, gombával, zöldfűszerekkel bolondítják, majd a prószát olajjal kikent serpenyőben sütik, mint a palacsintát. 

A zalaegerszegi Vásárcsarnok bőséges kínálatával, üzleteivel, helyi termelőkkel és alkalmankénti programjaival várja a vásárolni, vagy csak nézelődni vágyókat!

A helyi és környékbeli termelők és kereskedők kedden, pénteken és szombaton kínálják portékáikat. Vasárnap a régiségkereskedők és használt tárgyakat kínálók veszik birtokukba a piac területét. A piac érdekessége, hogy évszázadokkal ezelőtt itt állt az egerszegi vár egyik bástyája, melynek helyét ma csupán fehér járólapok jelzik. 

A Piac tér története
A piac sokáig a Kazinczy téren működött: a kofáktól hangos, portékáktól zsúfolt vásár egészen a Sütő utcáig húzódott. A ma ismert, Deák tér mellett elterülő piacteret 1925 októberében adták át, bár az országos vásárokat még az 1940-es évek végéig a Kazinczy téren rendezték meg. A Piac téren 1969-ben avatták fel a Vásárcsarnok épületét, melyet 2014-ben újítottak fel a belváros-rehabilitációs program keretében. A piac szabadtéri területét – régészeti munkákat követően – 2011-ben szépítették meg.

A Mérlegház története
Emblematikus pontja volt a zalaegerszegi piacnak a Mérlegház. Fontos találkozási helyszínként maradt meg a köztudatban, hiszen amíg a mérlegelésre vártak az árusok, kitűnő alkalom nyílt az információcserére, az aktuális ügyek megtárgyalására.
A Mérlegházat a 20. század első harmadában építették az azóta megszüntetett hídmérleg technikai részének, adminisztrációjának befogadására. Feltételezhetően 1928-ban már megvolt az épület, hiszen ebben az évben a közterületek közé felvették a mai is létező Mérleg teret a Budai Nagy Antal utca és a Várkör kereszteződése közelében. Funkciójának megszűnése után – az 1960-as évek végén – a négyzet alakú kis épületben üzlet működött.
A helyi védettség alatt álló épületet méltó módon újraépítették.

2015. október 9-11-én ismét megrendezésre kerül a zalaegerszegi Oktoberfest Sörfesztivál, ahol csapra verik a sörös hordókat, tálcán kínálják a sörhöz illő ételspecialitásokat, és gondosan ügyelnek arra, hogy sörös korsó ne maradjon üresen. Mindemellett sörbiciklit tekerve járhatjuk be a várost, és literes korsókból ihatjuk a megszokott márkák mellett a kézműves és import söröket is.

A szervezők idén is gondoskodnak a szórakozásról is: többek között sörivó versenyek, koncertek, gyermekprogramok, kézműves vásár, harmonikások, sramli zene szórakoztatja a zalaegerszegi fesztivál közönségét.

Az ingyenes gasztronómiai és kulturális rendezvényt évről évre a Zala Plaza parkolójában és a Városi Sportcsarnok előtti téren rendezik meg.

Részletes program:

Október 9. péntek

16:00 Happy Hour (1-et fizet 2-t kap sörakció)
17:30 Maxima Élemód Klub
18:00 ESSEMM
19:30 Flashback!
20:00 EDDA (Sportcsarnokos nagykoncert)
20:30 Westside
21:00 BMB! Night
21:30 Sörivó verseny
22:00 Mystery Gang

Október 10. szombat

12:00 Turisztikai kiállítás a rendezvénysátorban
13:00 Vöröskereszt véradás
14:00 II. Zalaegerszegi Sörolimpia
16:00 Szkander Verseny
17:30 Szépmező Szárnya Együttes
18:30 Soulwave
19:30 Sörivó verseny
20:00 REPUBLIC
21:00 BMB! Night
22:00 BÁRÁNY ATTILA

Október 11. vasárnap

10:00 Csülökpörkölt főzőverseny
12:00 Turisztikai kiállítás a rendezvénysátorban
13:00 Vöröskereszt véradás
13:30 Motoros felvonulás
15:00 Stunt Riding Show – Erdős Csaba
16:00 KÁRPÁTIA
17:30 Sörivó verseny
18:00 Görögország – Magyarország EB selejtező (óriás kivetítőn)
20.00 Zaklatás
22:00 Happy Hour (1-et fizet 2-t kap sörakció)

A nap főszereplője a tök, és mellette a kultúra, a helyi hagyományok és a gasztronómia is szerepet kap. A programmal több korosztályt szólítanak meg, kicsiknek a színpadon vetélkedő, játszóház, a felnőtteket kézműves bemutatók és színpadi produkciók várják. Kiegészítő programként kézműves és helyi kistermelők vására, tökszépségverseny, tökös ételek, kiállítás.

A rendezvény a már ismert hagyományőrző programokkal és a Kenyérfesztivállal várja az érdeklődőket. A pék tanulók bemutathatják, hogyan tudnak hagyományos módon kenyeret sütni a falumúzeum kemencéiben.
Továbbá sütőipari cégek és pékségek bemutatkozása, kézműves munkabemutatók, játszóház várja az érdeklődőket.

Program:

11:30 – Megnyitó, a Magyarok Kenyerének megszegése
15:30 – Ifj. Horváth Károly és Laposa Julianna népzenei műsora
16:00 – Alexander Horsch és barátainak zenés műsora
17:30 – Hétrét együttes koncertje
11-12 és 15-17 óra között: Korona Pékség termékbemutatója

A nap folyamán íjászat, játszóház, kézműves termékek, fajátékok, munkabemutatók, kirakodó vásár, véradás várja a látogatókat.

A Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál szeptember 3-ai gasztronómiai estje után pénteken vadászati konferenciával folytatódik, melynek fő apropója a vadászati törvény módosítása. Szombaton, szeptember 5-én főzőverseny kerül megrendezésre, a belvárosban főzik majd bográcsban az ízletes ételeket: vadételek mellett erdei gomba, erdei gyümölcsök, lekvár és méz is kóstolásra kerül. Mindezek mellett borutca, borverseny, koncertek várnak mindenkit!

PROGRAM:

SZEPTEMBER 4., PÉNTEK:

A város dísztermében:
13:00 Vadászati szakmai konferencia

Csány tér – Kossuth L. u. – Dísz tér – Széchenyi tér:
16:00 Vadászok, erdészek, méz- és borlovagrendek, Zalai Táncegyüttes, Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar fesztiválnyitó felvonulása

Széchenyi tér:
16:30 Hivatalos megnyitó
17:00 Zalai Táncegyüttes
19:00 Odett
21:00 Hobo – Vadászat (közben kivetítőn a Magyarország – Románia válogatott meccs)

Dísz tér:
17:30 Bazooka
19:00 Shabby Blues Band
21:00 Hard Chords

SZEPTEMBER 5., SZOMBAT:

Berzsenyi-Stadion utcai tömbbelső sportpályái:
09:00 B-Ball Belvárosi Kosárlabda Kupa Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő szervezésében

Városháza körül (Kisfaludy utca):
09:00 Vadgasztronómiai főzőverseny

Széchenyi tér:
18:00 Firkin
20:00 Wellhello
21:30 Carbonfools

Dísz tér:
17:00 Pozitív
19:00 Sinatra ’100 (Dóra Wohner, Wohner Dóra Quintett)
21:00 Hot Jazz Band

SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP:

Vizslapark:
09:00 Vizslaparki Piknik (Bali Zoltán önkormányzati képviselő szervezésében)

Piccolo Étterem:
10:00 Díszpolgárok bora borverseny

Széchenyi tér
15:00 Norton
17:00 Gypo Circus
19:00 Ocho Macho
21:00 Irie maffia

Dísz tér
09:00 I. Zalaegerszegi Ulti Verseny
16:00 KISZÖV senior táncegyüttes
17:30 Noémo
19:30 Örökség

Emellett boros, sörös és pálinkás standok, koncertek, előadások, versenyek!

A Park Center fedett sétánnyal, parkosított környezettel és ingyenes parkolással várja Önt és családját. Vásároljon divatáru- és cipőüzleteinkben, válogasson sportáruházunk kínálatából! A Müllerben és az Eurofamilyben mindent megtalál, ami a háztartáshoz szükséges. Ha pedig elfáradt a vásárlásban, térjen be egy frissítőre a Caffé Parcoba!

A bevásárlóparkkal szemben helyezkedik el a Lidl szupermarket.

A kereskedelmi centrum a régió félmillió lakosának kínál bevásárlási lehetőséget. A modern, kellemes környezet, a széles árukínálat, minden korosztály számára egyedülálló vásárlási lehetőségeket, élményt nyújt.

Autóval érkező vásárlóink a ZONE Bevásárlópark 418 db parkolóját, 5 db családi parkolóját, és 4 db mozgássérült parkolóját ingyenesen vehetik igénybe.

A mozgássérültek zökkenőmentes közlekedését a járda és az úttest szintkülönbség nélküli kiképzése segíti. Az épületben található toalettek között részükre külön helyiség került kialakításra.

Kismamáknak a pelenkázóhelyiségben nyílik lehetőség a kisbabák tisztába tételére, megetetésére.

A „Kvártélyház – színház, zene, tánc” kulturális, nyári sorozatának népszerűsége pedig a 2007-es indulástól kezdve töretlen. A nyári programkavalkád 2013-tól a „ZAKO – ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivál” előadásaival bővült.

A színházi esték szervezője a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft.

Népi mesterségek bemutatója, kirakodóvásár, gyerekprogramok, hagyományőrző együttesek fellépése, és még sok más érdekesség várja a búcsú látogatóit.

Igyunk egy sört, hallgassunk koncerteket, beszélgessünk nagyokat, élvezzük a nyarat és mosolyogjunk! Sörkert, 20 féle csapolt sör, haverok….. Mindenki Egerszegre!

B-Vitamin Napok
2015. július 13 – 19., Dísz tér

Július 13. (hétfő) 20:00 óra Lobo Latino
Július 14. (kedd) 20:00 óra Margaret Island
Július 15. (szerda) 20:00 óra Bábel
Július 16. (csütörtök) 20:00 óra Varnyú Country
Július 17. (péntek) 20:00 óra Fekete LakkcipŐk
Július 18. (szombat) 20:00 óra Retroleum Zenekar
Július 19. (vasárnap) 20:00 óra Czemende

Gyalogtúra útvonalak:

Zalaegerszeg vasútállomás – Jánka-hegy –Erdőgyöngye Vendégház – TV-torony és kilátó
Jelzése: piros sáv. Táv: 5,5 km, 1,5 óra
A túra a vasútállomás előtti Bajcsy-Zsilinszky téri felszabadulási emlékműtől indul a Jánka-hegyre (jelzés nélkül). Itt csatlakozik be a piros sáv jelzés, végig ezen haladunk. Tiszta időben a Kőszegi- hegység magasabb részeit is láthatjuk. Egy haranglábat elhagyva útelágazáshoz érünk, ahol egy kőkeresztet találunk. Az erdőben folytatjuk utunkat az Erdőgyöngye Vendégházig, majd az erdészház mellett továbbhaladva túránk végállomása a TV-torony parkja.

Körtúra Zalaegerszeg környékén
Jelzés: piros kör. Táv: 10 km, 3 óra
Útvonal (mivel körtúra, ezért bárhonnan kezdhető, a kiindulási ponthoz vezet vissza):
Zalaegerszeg Köztársaság u. autóbusz-forduló – Lukahegy kereszt – TV-torony – Egerszeghegy – Köztársaság u. autóbusz-forduló.
Az útvonal Zalaegerszeget ölelő dombokon, részben lakott területen, ill. pincékkel tűzdelt hegygerincen halad. Az út egy része erdős, ligetes övezeteket is érint.

Kerékpáros útvonalak:

Zalaegerszeg – Egervár (17 km)
Zalaegerszeg – Ságod – Kispáli – Nagypáli – Egervár (római katolikus templom, Várkastély)

Zalaegerszeg – Szentkozmadombja (22 km)
Zalaegerszeg – Bazita (Azáleás völgy, Aranyoslap, TV-torony) – Gellénháza (olajkutak, strand, hősi emlékmű, római katolikus templom, Szent István szobor a templomkertben) – Lickóvadamos (kápolna, hősi emlékmű, harangláb, parasztházak) – Zalatárnok (500 éves római katolikus templom, melynek kriptájában Deák Ferenc ősei nyugszanak, szoborpark a látványtó körül) – Szentkozmadombja (szeresen elhelyezkedő, főleg fából épített házak, Szentháromság titulussal felszentelt kápolna)

Tematikus élmény útvonalak, kaland, kultúra: TEKERJ EGERSZEGEN!

További ajánlatokért forduljon az alábbi szervezetek valamelyikéhez:

Göcsej Sportegyesület
Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 105.
Tel: 30/240-7376
info@gocsejsport.hu
gocsejse@t-email.hu
http://www.gocsejsport.hu/

Zalai Teker(g)ők Kerékpáros Sport és Túra Egyesület
8985 Becsvölgye, Petőfi Sándor u. 75.
Tel.: +36 30 268 4083
zalaitekergok@gmail.com
www.zalaitekergok.hu

Egerszegi Bringaklub és Természetjáró Egyesület
Grünwald Pál elnök: 30/522-3066
Kiss Márta túraszervező: 70/236-4461
bringaklubse@vipmail.hu
www.bringaklub.hu
Minden hétvégén szerveznek túrát, kirándulást.

Zöld Irány Környezetvédelmi Túra és Sport Egyesület
Személyre szabott túrák, programok szervezése.
Mi kimozdítunk a komfortzónádból.
Tel.: +36 30 557 6195
zoltan.zeg@gmail.com
https://hu-hu.facebook.com/zoldiranyegyesulet/

Zalaegerszegi Kerékpáros Sportegyesület
Zalaegerszeg és környéke kerékpárversenyzőinek sportegyesülete.
https://www.facebook.com/zkseteam/

Az étterem belsejét borító faburkolatok, a fa beülők, bútorok mind a régi pub-ok stílusát idézik.

Étlapunkon számtalan ételkülönlegesség található. A kínálatunkban az előételektől a főételeken át a desszertekig mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A magyaros ételkülönlegességek (hortobágyi húsos palacsinta, velős pirítós, harcsapaprikás) mellett prószával, hal-, szárnyas-, sertés-, marha- és vegetáriánus ételekkel, salátákkal, tésztákkal és pizzával várjuk vendégeinket. Az ételek mellett széles italválasztékot is kínálunk.

Az étteremben 80 fő, a kisteremben 20-25 fő elhelyezését tudjuk kényelmesen biztosítani.
Az étterem klimatizált, ingyenes WIFI áll a vendégek rendelkezésére.

A 100 fő befogadására alkalmas kerthelyiségben nyári estéken élőzenés és előadói estekkel várjuk vendégeinket.

Egy kiló gondosan válogatott lisztes burgonya fajtát meghámozunk, annyi sós vízbe tesszük fel főni, amennyi éppen ellepi. Megfőzzük a saját levében, alaposan megtörjük és a tűzön hagyva annyi liszttel keverjük el, hogy a burgonya felvegye a lisztet. Úgy dolgozzuk ki, hogy az edény falától leváljon a kezünket belenyomva, ahhoz nem tapadhat. Ez a burgonyamennyiség nagyjából 2-2,5 bögre lisztet fog felvenni.

2 közepes fej vöröshagymát kockára vágunk, 3 kanál zsíron aranybarnára pirítunk, ebbe a zsírba evőkanállal szaggatjuk a kész dödöllét.

Teflonserpenyőben ropogósra pirítjuk, önálló ételként jófajta tejföllel kínáljuk, de igen gyakran köretként, elsősorban pörköltfélékhez is adjuk.

Az újburgonya magas víztartalma és alacsony keményítőtartalma miatt kevésbé alkalmas dödölle készítéséhez, csak nagy gyakorlattal fogjunk hozzá.

Miszori József (Kandikó Vendégház, Dobronhegy) Göcseji Históriák és Ételek c. könyvéből

A vízfolyást Aranyoskút néven egy 1381-es oklevél említi először. A török kort idéző húsvéti határjárás alkalmával a város polgárai itt szusszantak egyet. 1972-ben merült fel, hogy hivatalosan is védett természeti értékké nyilvánítják a területet. Az Aranyoslapi forrás lett Zalaegerszeg legelső helyi jelentőségű természetvédelmi területe 1974-ben, később országos védettségűvé vált.

Már a nagysága is impozáns: 3.500 négyzetméter, ahol a biztonságos és készségfejlesztő játékelemeken kívül padok, kerékpártároló, ivókút, szeméttárolók és akadálymentes vizesblokk is található.
A Bóbita játszótér ideális látogató létszáma: egyidejűleg 20 fő 12 év alatti gyermek és 10 fő felnőtt kísérő. 
2016 tavaszán a tér északi részén, mintegy 1.700 négyzetméteren alakítottak ki kutyafuttatót (játszóteret négylábúaknak).

A 93 méter magas zalaegerszegi TV-torony egyike annak a négy  TV-toronynak, amely látogatható Magyarországon (a másik három Miskolcon, Pécsett és a Mátrában, Kékestetőn található).

Az AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark területén található az ország legnagyobb, fokozatosan mélyülő, 25-27 °C fokos hullámmedencéje.

A Gébárti-tó partján található Kézművesek Háza az egyetlen egész éven át működő népi kézműves alkotóház Magyarországon.

Hazánk legelső Deák Ferenc szobrát Zalaegerszegen, a Deák téren avatták fel 1879-ben.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma, továbbá Európa második legjelentősebb olaj- és gázipari múzeuma.

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (MOGIM) harminc évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a miskolci Péch Antal Miniatűrkönyv Gyűjtők Klubjával és annak vezetőjével, Tóth Pál bányamérnök iskolaigazgatóval. A jó együttműködés eredményeként 1987-ben megjelent a Magyar Olajipari Múzeum történetét bemutató minikönyv (4 x 5 cm) magyar-angol nyelven. A jó kapcsolat és gyűjtőmunka eredményeként a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum ma már több mint ezer minikönyvvel rendelkezik különböző témakörökben.

Több ritkaság is a múzeum birtokában van, a legkülönlegesebb a Japánból származó relikvia. Bőr tokban, illetve bőr tartóban három darab – barna, kék és piros borítójú – 2 x 2 x 1 mm méretű, 16 oldalas, angol nyelvű könyvecske található – ezeket a világ legkisebb könyvei közé sorolják. A könyvecskék mellett három darab, azonos borítójú 20 x 20 x 2 mm méretű „olvasó példány” is található. A kék könyv címe: Virágnyelv; a pirosé: Születési hónapra utaló drágakő; a barnáé: Állatövi jelek és szimbólumaik.

A minikönyvek előzetes egyeztetést követően tekinthetők meg.

A II. világháború Zalaegerszeget sem kímélte, jóllehet, Zala székhelye a magyar városokat a háborús károkat felmérő kimutatás szerint a 27. helyen állt. Az egyik legsúlyosabb támadás a pályaudvart érte. 1945. március 27-én az állomásra lőszeres szerelvényt húztak be, ám az még este – egy légitámadás során – felrobbant. Nemcsak a vasútállomás épülete rongálódott meg, a robbantásban elpusztult a keszthelyi Balatoni-Állami Darnay-Múzeum, valamint a Székely Nemzeti Múzeum elmenekített, vagonokba rakott gyűjteményének egy jelentős része, amit éppen az állomáson keresztül akartak biztonságos helyre szállítani.

A vasútállomás közvetlen közelében igazi ritkaságot is láthatunk. Noha már több mint százéves (lévén 1892-ben született), még mindig képes felhívni magára a figyelmet. A zalaegerszegiek úgy ismerik: Gizike. Nos, Gizike nem más, mint egy 377-503 típusú gőzmozdony, mely főleg a Rédics–Zalaegerszeg–Zalalövő útvonalon büszkén és feltartóztathatatlanul pöfékelt a 20. században. 1978-ban került talapzatára, s azóta társadalmi munkában, többször is felújították, hogy megóvják az enyészettől.

A Göcseji Falumúzeum kiépítése során szélsőségesnek tűnő javaslat is szóba került, miszerint a fából emelt épületeket eredeti formájukban – helikopterrel felemelve – kellene a helyszínre szállítani, és a már előre elkészített betonalapra helyezni (a Népszava 1965. január 17-ei száma „Költözés helikopterrel. Skanzen a holt-Zala partján” címmel cikket is közölt). Végül  mégsem légi szállítással oldották meg a költözést. Az épületek faláról leverték a tapasztást és a gerendákból álló ún. boronafalakat szétszedve szállították a Göcseji Falumúzeum területére, ahol – az előzőleg készített fényképek és rajzok alapján – újra felépítették valamennyit.

A Kálvária kápolna a Rózsák tere melletti kis dombon magasodik, messziről jelezve az arra haladóknak, hogy Zalaegerszeg múltjáról regél. 1751-ben már állt a kápolna, a szabók céhe építtette. Tornyának gúlasisakja gazdagon tagolt, hagymakupolás. Körülötte a város ódon temetője, melynek egyik legrégebbi sírjele Gothard János csizmadiamester – a Mindszenty téren álló Szentháromság szobor egykori gondviselője – homokkőből faragott síremléke. A kápolna előtt három, 18. századi szobor található: Máté evangélista, Krisztus a keresztfán és a Fájdalmas Szűz. A kerítésfal belső oldalán az 1930-as években készült reliefek mutatják be Jézus kálváriáját.

Zalaegerszegnek 1924 óta van egy különleges, háromszintes „palotája”: naponta több százan, több ezren fordulnak meg benne, ám ténylegesen senki sem lakja. A városlakók méltán voltak büszkék a hatalmas – Bernthaler Adolf Gusztáv tervei alapján készült – késő szecessziós postaépületre, mely többszöri renoválást követően ismét eredeti pompájában várja a látogatókat. Figyelemre méltó, hogy a ház homlokzata Zsolnay kerámiával díszített (hasonlóan a pécsi Postapalotához). Érdekes adatra bukkantunk történetének kutatásakor: az 1930-as évek elején a telefonelőfizetők száma megközelítette a 300-at, ami az akkori lakosság két százalékának felelt meg.

A Pontházzal, sőt a területtel kapcsolatos korabeli vázlattervek grandiózusabbak voltak. Az elsődlegesen tervezett és kivitelezett épületnek az ikersziluettjét is felrajzolták szaggatott vonallal. Ezen kívül még három hasonló tömbbel számoltak: a négy épület 108 lakásában mintegy négyszáz lakó elhelyezését tervezték. A nagyszabású tervből végül csak az első Pontház készült el. Akkoriban az épület a négy emeletével kitűnt a belváros egy-, illetve kétemeletes házai közül.

(Budapesten, a Fő utca 61. szám alatt található az épület „testvére”, mely a Duna-parti Pontház nevet viseli: stíluselemei szinte teljesen azonosak a zalaegerszegiével, ám nem négy-, hanem nyolcemeletes.)

A Kvártélyház erőszakos esemény helyszínéül is szolgált. A császári királyi pénzügyi biztos (több csendőr és pénzügyőr kíséretében) adófőkönyvet keresett, s ennek érdekében sem 1861. június 8-án, sem pedig szeptember 21-én nem riadt vissza attól, hogy feltöresse az épületben található levéltárat. Utóbb nem kevesebb, mint hatvan csendőrrel vonult a szállásházhoz, hogy meglelje a dokumentumokat. Vésőkkel, dorongokkal mentek neki az ajtónak, a főpénztárnok lakását és az archívumot is feldúlták, felforgatták az irattartókat, a pincétől a padlásig mindent átkutattak, ám az adófőkönyveket nem találták meg. Az eset nem maradt visszhang nélkül: Zala megye közgyűlése az ország törvényhatóságát körlevélben értesítette a császári hatóságok által elkövetett „képzelhetetlen vandalizmusról”.

A ciklon széthordta a házak tetejét (egy sem maradt épen), de szerencsére emberéletet ekkor nem követelt a dühös természet, melynek szeszélyességéről a Zalamegye című újság a következőképpen tudósított: „…sajátos játéka a sorsnak, hogy minél vastagabb volt a fa, annál kegyetlenebbül bánt el vele, és csak az apróbbak, vékonyabbak menekültek meg a pusztulástól.”

A mai Mária Magdolna Plébániatemplom helyén egytornyú épület állt, s amikor építeni kezdték körülötte az új templomot (miközben a régi tovább működött), kiderült, hogy a régi templom tornyának alapozása rendkívül gyenge a tervezett új középtorony megtartására. Így a homlokzatot az eredeti terv megváltoztatásával kéttornyosra alakíttatta a püspök. A korábbi templom tornya a mai épület bejáratánál, pontosan a két torony között helyezkedett el.

A Göcseji Múzeumtól északra, mindössze néhány percnyi séta után fodrozódik a Zala folyó vize, mely elválasztja a belvárost Zalaegerszeg kaszaházai részétől. A helyieknek már a 19. század végén kedvelt szórakozása volt a fürdőzés, így a Zala vízpartja nagy népszerűségnek örvendett. 1933. június 2-án lelkesen számolt be a Zalamegyei Újság arról, hogy ismét megnyílt a strandfürdő, melyet átalakítottak és a korábbihoz képest kibővítettek. Olyannyira figyeltek az igényekre, hogy külön homokstrandot építettek ki a hölgyek számára. Idővel aztán a strand megszűnt, a kabinokat lebontották. Ma már csak elsárgult fényképek emlékeztetnek az egykori kaszaházai malomra is, melynek helyére lakóparkot építettek az ezredfordulón.

A strand rendje az 1930-as években
”Férfiak és nők fürdésnél az előírt fürdőruhát tartoznak viselni. Az ettől való eltérés kihágást képez. Délután fél 2-kor a férfiak a fürdőt elhagyni tartoznak, hogy csak a nők részére biztosított fürdőóra betartható legyen. Fürdőidő beosztása: délelőtt 8–10 nők, délelőtt 10 – fél 2-ig nők és férfiak, délután fél 2 – fél 3-ig nők, délután 3–7 nők és férfiak.”

Plánder Ferenc Múzeum. Gönczi Ferenc Múzeum. Intézménynevek, melyek sosem váltak hivatalossá, sosem díszítették Zalaegerszeg 1950-ben alapított múzeumának homlokzatát. Ma már nem deríthető ki, miért nem lehetett a múzeum névadója egyikük sem. A feltételezések szerint Plánder (Göcsej első tudományok leírója, plébános) neve akkoriban nem volt közismert. Gönczi ellen talán az lehetett a kifogás, hogy kortársnak számított (1948-ban hunyt el), s élete utolsó három évtizedében Somogy megyében tevékenykedett. Így mindmáig megmaradt a tájegységet idéző név, a Göcseji Múzeum.

Egyszer Deák Ferenc Zalaegerszegen egy előkelő családból származó fiatalembernél érdeklődött korhely, duhaj életmódja okáról, mire az ifjú a következőt válaszolta: „Kedves urambátyám, minden zseni lump.” Deák a következő válasszal leckéztette meg az ifjút: „De nem minden lump zseni.”

Deák Ferenc mint zalai táblabíró az egyik közgyűlés alkalmával étteremben ebédelt, s az étlapot a kezében tartván az asztalnál ülőkhöz szólt: „Nézzétek, gyerekek, Somlai nemes ember lett.” Magyarázatként az étlapot mutatta: az italok rovatban a pincér a somlai bort ipszilonnal írta.

Bárpultunk a koktélok és italok széles választékát kínálja minden igényt kielégítve.

Az BOWLINGHÁZ ideális helyszíne lehet cégek rendezvényeihez, baráti társaságok összejöveteleihez és családok szórakozással egybekötött időtöltéséhez.
Zárt parkolási lehetőség biztosított.

Zalaegerszeg múltja és jelene talán sehol másutt nem fonódik össze szorosabban, mint a Deák téren. Évszázadokkal korábban ezen a helyen állt Zalaegerszeg vára, ennek helyén épült fel 1730-1732-ben a barokk megyeháza (ma a törvényszék) impozáns épülete. Itt láthatjuk az ország első Deák Ferencet ábrázoló szobrát, mellyel Zala megye tisztelgett a neves államférfi emléke előtt. A tér néhány épülete az új évezred hajnalán is egy polgári kisváros 19. század végi hangulatát árasztja.

Ha képzeletben visszarepülnénk a 16. századba, nem egy kőfallal körülvett erődítést látnánk magunk előtt, hanem a török korban kiépített erősséget, ahol 200–300 gyalogos katona és 100–150 lovas teljesített szolgálatot. Az 1568. évi leltár szemléletesen írja le a várat: a szerény méretű, földbástyás, fatornyos építményt, ahol mozsárágyúkkal és szakállas puskákkal védekeztek az ellenség ellen. Azt is tudjuk, hogy a várat nádas és mocsaras árterület határolta, mindössze egyetlen útja volt, amely délre, a mai Kossuth Lajos utca irányába vezetett. Ma a vár emlékét az írott és a régészeti leleteken kívül egy emléktábla, valamint a bíróság és a börtön tömbjét L alakban övező Várkör utca őrzi.

A különleges hangulatú belvárosi tér, apró dombjaival, buja növényzetével a városlakók egyik legkedveltebb pihenőhelye. Az árnyas lombok között, szinte megbújik Fischer György szobrászművész jellegzetes alkotása, az ivókút.

Pihenésedet az alábbi szolgáltatásaink teszik még kényelmesebbé? 12 db 4 ágyas fa apartmanház (54 m2) (max. 4+1* fő) 13 db lakóautó parcella (100m2) (max. 6fő/autó) 50 db sátorhely parcella (50m2) 80 fős galériás étterem 30 fős fedett kemencés terasz 20 db zárt személygépkocsi parkolóhely

Zalaegerszeg három középiskolai kollégiumában foglalható szállás.

Vendégházunkban három háromágyas és három kétágyas szoba található. Minden szoba saját zuhanyzóval felszerelt, igény eseténpótágyazható. A szobákhoz két konyha és két étkező tartozik

Felszerelt konyhák, parkosított, virágos udvar, kerti tó, kertibútorok, kerti hinta, gyerekhinta szolgálják a kényelmet.

Grillezési, bográcsozási lehetőség is a vendégek rendelkezésére áll.

Az elmúlt 30 év tapasztalatával a hátunk mögött kicsit átalakulunk, hogy a jövőben még rugalmasabban és még több helyen juthassatok hozzá a kedvenc ízeitekhez. Az étterem betérő vendégeket nem fogad, elsősorban kitelepüléseket vállalunk céges és magánrendezvényekre egyaránt, valamint továbbra is készítünk és szállítunk ízletes húsos tálakat bármilyen alkalomra.   Szobáinkban továbbra is biztosítunk szállást a pihenni vágyóknak!

A paintball sport, melynek során a résztvevők az ellenfeleket festékgolyókkal (angolul paintball) próbálják eltalálni. Ezek a festékgolyók gömb alakú nem mérgező, vízben oldható anyagokat, festékanyagokat tartalmazó zselatinkapszulák. Ehhez gáz- és sűrítettlevegő-kompressziós mechanizmusokon alapuló fegyvereket használnak. 

Érdekes, talán mondhatjuk azt is, hogy üdítő színfoltja Zalaegerszegnek az úgynevezett Csipkeházak épületegyüttese (Tüttőssy utca, Kossuth Lajos utca). A Dísz teret két oldalról érintik a „csipkés” lakóházak: az első építése 1974-ben kezdődött, Vadász György tervei alapján. Az elnevezést a köznyelv teremtette, s az erkélykorlátok hullámzó homlokzatú, csipkemintát utánzó összhatására utal.

Országos hírnévre a reformkorban tett szert, nagytermében kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a „haza bölcsének”, 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

A templomot végül 2004 novemberében szentelték fel a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére és Mindszenty József bíboros emlékére. A város legfiatalabb plébániája is a Kertvárosban található, hiszen a templom nevét viselő plébániát 2013. augusztus 1-jével alapították meg.

A Pontházzal szemben egy apró, virágos térre bukkanunk. A korábban az áruházáról Centrum térnek nevezett tér 2004-ben vette fel Keresztury Dezső nevét, amikor is az író születésének 100. évfordulója alkalmából felavatták a róla készült mellszobrot, Szórádi Zsigmond alkotását. A közterületet 2025 végén hozzácsatolták a Széchenyi térhez, így korábbi elnevezése megszűnt. 

A Csány tértől nyugati irányban haladva hangulatos kis térre jutunk, ahol a szökőkút közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond A kis makrancos című, 1966-ban elhelyezett szobrát láthatjuk. A parkot keletről a református templom és a villaszerű lelkészlak, délről az evangélikus lelkészi hivatal, nyugatról a Kálvária kápolna határolja. A reprezentatív evangélikus lelkészi hivatal 1928-ban épült fel, tervezője Lomjánszky István. A Rózsák tere 2025-ben új nevet kapott: Kálvária tér. 

A zalaegerszegiek körében is népszerű volt a díszkert, olyannyira, hogy az 1930-as években a nyugdíjasok „sétáló-kaszinójának” nevezték. Idővel vendéglő épült a fák közé, az 1920-as években a közeli kórház különböző osztályai kaptak benne helyet, az 1980-as évektől ismét vendéglőként működik. A téren kapott helyet Wass Albert író szobra, melyet 2008-ban állítottak és Bálint Károly munkája.

A díszkertet kialakításakor, az 1930-as években még Rózsa ligetnek hívták. A név büszkén utalt Zalaegerszeg „virágos város” státuszára. A virágok valóban otthonra találtak itt, ugyanúgy, mint később Pándi Kiss János 1966-ban elhelyezett Tavasz című szobra. Régi fényképeken még látható, hogy itt állították fel az Antal Dezső tervei alapján készült, fából faragott Országzászlót, amit azonban az 1940-es években lebontottak, makettjét ma a Göcseji Múzeum őrzi. Az évtizedekig Béke nevet viselő kert 2025-ben visszakapta eredeti nevét, így ismét Rózsa ligetként ismert. 

Az Október 6. teret Árok utcaként találjuk meg a XIX. század végi iratokban, 1921-ben vette fel Horthy Miklós nevét (ekkor avatták térré), majd 1946-tól a rendszerváltásig Somogyi-Bacsó térként hivatkoztak rá.

A játék lényege, hogy a játékosok (max. 5-6 fős csoport) be vannak zárva egy szobába, ahonnan minél hamarabb szabadulniuk kell. 

A legtöbb játék a horrorfilmekből merített ihletet, de találkozhatunk krimivel, tudományos témájúval és fikciós játékokkal is. A legtöbb játékban logikai, matematikai és ügyességi feladványokkal találkozhatunk, ellenben jelent már meg műveltségi tematikán alapuló játék is. A feladatokat egyénileg és csapatban lehet megoldani. Valamely játékban a szerencsére bízzák a játékosokat, máshol konkrét utalások vannak a következő feladatokra. 

2006-ban a város sportlétesítményeinek kínálata a jégcsarnokkal bővült. A jégkorongon kívüli egyéb sportágak is kipróbálhatók, mint például a szinkronkorcsolya. 
Az önkormányzatnak köszönhetően az óvodás, iskolás korosztály a hétköznapokon szervezetten látogathatja a jégarénát.

A Kvártélyház szomszédságában, a Széchenyi térből nyíló Kossuth téren áll egy különleges lakóház. Különleges, mert korszakok határán, stílusok peremén épült, s „műfaját” egyedül képviseli a városban, ugyanis ezzel az épülettel kezdődött és fejeződött be Zalaegerszeg II. világháború utáni és a szocreál előtti modern lakóház-építészete. Mit is jelent a pontház elnevezés? Már az épület tervrajzain is egy önmagában álló, úgynevezett pontház rajzolódott ki. Az épületek tömbformálásának e módja megfelelt az akkori korszerű építészeti elveknek, amely elvetette a korábbi keretes beépítést. A Pontház – többszöri csúszással – 1949. október 27-ére készült el Schall József tervei alapján. Egy 1965-ben megjelent kiadványban a város legszebb modern épületének nevezték.

Rejtélyes házra bukkanunk a Zalaegerszegi Törvényék épületével szemben a Deák téren. A Sóház Zalaegerszeg azon kevés, a 18. században emelt épületeinek egyike, melynek keletkezéséről és történetéről, a benne egykor zajló nyüzsgő kereskedelmi életről keveset tudunk – ezek titkait a falak megőrizték. Eredetileg só raktározására építették, ám vaskereskedés is működött benne. A ház bal oldali részén boltíves kapubejáró alatt lehetett betérni az udvarba. Az évszázadok során többször átalakították, irodáknak, üzleteknek ad a mai napig otthont, termeiben alkalmanként kiállításokat rendeznek.

2022-ben nyitott meg az új, 10 pályás, 50 méteres úszómedencével rendelkező
fedett uszoda,  
 tanuszoda,
szauna részleg,
kültéri strandmedence,
valamint vizes játszótér alkotta komplexum.

A háromszintes uszodakomplexum 8000 négyzetméteres, a lelátóin 270-en foglalhatnak helyet.

A tó körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található, továbbá egy kutyastrand is kialakításra került. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált. A tó közelében, festői környezetben helyezkedik el egy rönkfa apartmanházakból álló, lakóautó-parcellákkal és sátorhelyekkel rendelkező, egész évben üzemelő modern igényeket kielégítő kemping.

Megközelíthető a 76-os út felől Andráshidán keresztül, vagy a 74-es út felől Ságodon, vagy Neszelén keresztül.

A város központi részétől délkeletre, a Kosztolányi utcában a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti téren egy igazi különlegesség, a „Földönjáró toronyóra” található. A Mária Magdolna Plébániatemplom korabeli toronyórájának felállítási munkálatai 2005 szeptemberében fejeződtek be. A 250 éves óraszerkezet a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható. A gépezet Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy 3 méter 10 centiméter széles üvegkalitkába került, míg a súlyok és ellensúlyok – jól láthatóan – egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá. Az óra felújítását Kancsal Miklós műszerész és Preisz József órásmester felügyelték, a 600 kilogrammot nyomó szerkezetet negyvennaponként ellenőrzik.